A nagy átverés

Itt a nyár és jönnek a gyér filmek: Amerikában ilyenkor van a főidény, ilyenkor bocsátják vízre a szuperprodukciókat, nálunk viszont a nagyérdemű messze elkerüli a filmszínházakat, ezért a mozisok úgy gondolják, kár beléjük, és nyomják a középszert. Pedig Gregory Hoblit rendező Legbelső félelem című filmjének még "üzenete" is van, ha el is sinkófálja. Ez pedig úgy szól, hogy ami jogilag szuper, az még nem okvetlenül igaz is, sőt... Ami minden jog, ám főképp az amerikai peres gyakorlat kritikája is lehetne. Pedig nem kellene neki filozofálnia, mert a film thriller, miért is a nézőnek mindenféle más dolgon kellene izgulnia. Itt azonban nem izgulunk, mert az alkotók valószínűleg hiányoztak a feszültségteremtés tanóráiról a filmiskolában. Még szerencse, hogy Richard Gere játékát láthatjuk, a sztárt, akivel mostanában minden képeslap tele van. Csakhogy az ő figurájának meg az a baja, hogy olyan súlytalan partnert kapott, hogy mellette ő is elszürkült. Ráadásul elfelejtették a szerelmi szálat kidolgozni. Igaz, a lányt, Laura Linneyt olyan ázott verébre vették, hogy nem csoda, ha Gere nem indul be rá. Így aztán még fő erősségét, szexepiljét is elveszíti. Kár. A sztoriban ők ketten ügyvédek, régi ismerősök, most ellenfelek. Mert a nagy perben Gere védi a rossz embert, a brutális gyilkost, Linney pedig a vád képviselője. A lány természetesen veszít, de előtte még belekevernek egy pszichológiai szálat: a gyilkos személyiségzavarban szenved, két énje van, az egyik dadogós, szerény, a másik agresszív és brutális. Nyilván ez utóbbi követte el a gyilkosságot. Szóval a fiú beteg, és Gere feladata, hogy megmentse a gázkamrától, illetve pszichiátriai kezelésre utaltassa. A végén még egy csavar van, de ezt már nem mesélem el, már így is többet fecsegtem a kelleténél. Mint mondtam, a történet halk üzenete, hogy a jog és igazság nem jár kéz a kézben. Pláne nem a sztárügyvéd esetében, aki csak vesztett perekben akar jeleskedni. Mint mondja, azért, mert a világban nemcsak a rossz emberek követik el a bűnöket, hanem olykor jó emberek is nagy gaztettekre kényszerülnek. Ami nem éppen amerikai tézis, kicsit szemtelen felhangja van, bár nekünk, romlott európaiaknak ez már közhely, mert mi még azt is tudjuk, hogy a rosszak is tudnak jót csinálni, ami persze nem krimitéma, inkább politikai toposz... Szóval egy kicsit iskolás a tétel, ráadásul a rendező még ezt is csak suttogva meri elmondani, nehogy belebukjon a bátorságába. Persze, igazságtalan vagyok, mert amúgy van itt bátorság: a lemészárolt áldozat egy érsek, aki védenceit - utcagyerekeket - pornófilmekben szerepelteti. Szóval kicsit eljátszik a bigott képmutatás leleplezésével. Habár ez sem olyan nagy bátorság manapság, mikor a WASP, a protestáns Amerika ismét felemeli szavát, hogy ne nyomuljanak már a többi vallások, etnikumok, engedjük az ősök értékeit érvényesülni. És persze ott van a politikai dimenzió is: a város Nagy Embere akarja mozgatni a pert, erősködik, hazudik, gyilkol - ám Gere letöri a szarvait -, igaz, aljas eszközökkel. Ez is filozófia: ebben a mai világban mindenki megéri a pénzét, a sztárügyvéd simlis, a politikus korrupt, az érsek pornózik, a vádlott meg jól átvágja a védőjét is: rémes. Gere csak áll a film végén, ő sem érti. Mi meg megyünk haza nézni az éjszakai olimpiát. Ott legalább nem a sóder, hanem a teljesítmény számít.

Lakatos Mónika - Romanimo
2019. november 12., 19:30 Lakatos Mónika - Romanimo

Autentikus roma népzene a MÜPA Fesztivál Színházában.

Jegyvásárlás