A címből ítélve egy, a repülés aranykorába vezető filmre gondolhatnánk. Ám az aranykor csak az érzésekben tér vissza: a boldogság és szeretet csak akkor érhető el, ha a szívére hallgat az ember. Ezt az utat járja a film két főszereplője Richard (Kenneth Branagh) és Jane (Helena Bonham Carter). Richard gyermeklelkű és meghasonlott festő, a repülés szerelmese. A repülés nála egyenlő a tiszta és őszinte gondolatokkal, a szabad cselekvés lehetőségével.
Egy rosszul sikerült denevérszárnyas repülés után a bíróság 120 órányi közmunkára ítéli. A 25 éves tolószékhez kötött Jane-nel kell foglalkoznia. A lány - noha béna - nagyszájú, nyers és érzékeny. Érzelmei szélsőségesek és tiszták. Állapota egyre romlik, s ő minél többet szeretne kapni az élettől. Ebben jó partnerre talál Richard személyében, aki kezdetben ugyan ódzkodik a számára riasztó ám mégis csodálatra méltó lánytól. Richard nem ápoltként hanem partnerként kezeli a lányt, aki ettől teljesen megváltozik. Számtalan komikus s könnyfakasztó esetbe keverednek. Ám egyszer a lány kiböki, hogy szűz, s szeretne egy férfit. Richardot teljesen összezavarja a dolog, de végül rááll, hogy segít partnert keresni Jane-nek. Bárok, partnerügynökségek tucatjait járják végig, de mindhiába: Jane nem csupán az aktusra, hanem szerelemre is vágyik. A végső kísérlet a kétezerfontos szupermacsó luxusdzsigoló felbérlése. A férfi kedves, azonban a lánynak nem megy a dolog. Jane és Richard felszállnak a legújabb repülő szerkentyűvel. Lezuhannak, de megússzák. Egymásra maradnak, s Jane másnap Richard ágyában ébred...
A film emberi kapcsolataink történéseit, s az élet során végbemenő, mindenkivel megeső eseteket boncolgatja. Dönteni kell, de hogyan? Ebben csak a repülés segíthet, s a repülés elmélete, ami nem technológia, hanem filozófia. A repülés annyira új érzés az embernek, pláne ha maga készítette géppel repül, hogy megváltoztatja gondolatait, új cselekedetekre készteti. Jane és Richard pedig pont jókor találnak egymásra, a sors azon pillanatában, mikor is mindkettőjüknek éppen hiányzik valami, valaki az életéből. S mindketten kirekesztettek: Jane betegsége, Richard pedig másképpgondolkodása miatt. Így egymás számára természetessé válnak, kibontakozó kapcsolatukban pedig az élet új, másképp is látható részleteit fedezik fel.
A Richardot alakító Kenneth Branagh olyan mint a bor, minél idősebb annál kellemesebben fogyasztható. A ráncosodó arc, a már nem - jólfésült szakáll, s a szarkasztikus szerep vállalása feledteti a már kissé unalmassá vált Shakespeare szerepek sablonjait. A Jane szerepében feltűnő Helena Bonham Carter a színészi mesterség egyik legnehezebb feladatával küzdött meg - sikeresen. Egy fogyatékos embert sokféleképpen el lehet játszani: karikírozva, drámaivá téve ... De a legnehezebb mindezt tisztán átélni. A fiatal színésznő alakítása pedig amellett, hogy kiváló, nagy szolgálatot tehet a fogyatékosoknak a mindennapokban való elfogadtatásában, ami a filmnek nem titkolt célja is.
A Repülés elmélete egy szépen elmesélt történet, mely egyben könnyfakasztó és kacagtató. Repülni kell, még ha nehéz is, egy életen át.
