A Hitman - A 47-es ügynök génmódosított főhőse minden lehetséges és lehetetlen pózból tüzel, fegyvere csak indokolt esetben fogy ki, minden lövése célba talál, még akkor is, ha egyszerre három irányba lő, de Hollywood már csak ilyen. Íme az álomgyár útmutatója a lőfegyver helytelen használatához.
Egy akciófilmhez sok robbanás és még több lövés kell, és nem számít, hogy mindez követi-e a fizika törvényszerűségeit. Angelina Jolie körbelőtt egy egész szobát a Wantedben, Clive Owen pedig úgy tüzelt két kézzel, hogy közben Monica Beluccit is boldoggá tette a Golyózáporban, a Hitman címszereplője pedig hídba megy le, és úgy írt ki féltucat kommandóst.
Körbelövök
Az ugye adott, hogy a főhős mindig célba talál, míg a gonoszok soha, és addig lő, amíg kell, és nem amíg tart a lőszer, újra is addig tölt, ha azt nagyon stílusosan, pl. a tárakat a levegőbe dobva teheti. A valóságban automata üzemmódban 4, azaz négy másodperc alatt fogy ki egy pisztoly tára, a géppisztolyoké sem tart sokkal tovább – a tüzelési sebesség ugyanis 700 töltény egy perc alatt. Nem is érdemes így lőni, hiszen a visszarúgás miatt a fegyver csöve elkezd felfelé mozogni. És apropó, visszarúgás: minél nagyobb kaliberű a fegyver, annál nagyobbat üt, így a lazán oldalt, behajlított könyökkel és különböző akrobatikus módon tartott pisztoly vagy puska kiverheti használója fogát vagy eltörheti a kulcscsontját, de ilyet sosem látunk a vásznon. Két, különböző irányba tartott stukkerrel természetesen képtelenség célozni, még abban az esetben is, ha mindkét kezünket egyforma ügyességgel használjuk, és legfeljebb annyi eredményt érhetünk el, hogy mindenki gyorsan fedezéket keres az ide-oda röpködő golyók elől, ahogy csípőből se tüzeljünk, akármilyen dögösen néz ki.
Csőre töltök és megsüketülök
A fegyver csőre töltése azt jelzi a gonoszoknak: „Halálosan komolyan gondolom, amit mondok, és bár már tíz perce rád célzok, most aztán nem cicózok”. Az első golyót ugyan sok fegyvernél még ma is kézzel kell csőre tölteni – illetve így húzzuk fel az elsütőszerkezetet -, a filmekben az esetek 99%-ban ezt indokolatlanul teszik, vagy azt jelezve, hogy eddig egy töltetlen fegyverrel hadonásztak, vagy az újratöltésnél egy teljesen jó lövedéket pazarolnak el – ilyenkor ugyanis kilökődik az előző lövés után automatikusan a csőbe kerülő töltény. Mindez a régi westernfilmekből maradt hátra, ahol mindig lövés után csőre kellett tölteni a forgótáras pisztolyt, de az nagyon rég volt. Ha pedig rendesen csőre töltöttünk, vidáman lövöldözhetünk, de nem mindegy, hol. A híres spanyol rendező, Luis Bunuel fél fülére napokig semmit sem hallott, majd megsüketült, amikor zárt térben sütötte el kedvenc pisztolyát – egyetlen lövéstől! -, és nem véletlen, hogy a lőtereken mindenki fülvédőt hord, különösen zárt térben. A filmekben persze fittyet hánynak erre, és vígan lövik ripityára egymást a nappaliban, noha az átlagos lövés olyan hangos, mint egy repülőgép turbinája, és nagyjából 160 decibel erősségű, ami így leírva nem hangzik soknak, de 180 decibel már állandó halláskárosulást jelent, a valaha mért legerősebb hang 194 decibel volt.
Lövök, de csendben
A hangtompító sok mindenre jelenthet megoldás, például a halláskárosulásra, és arra, hogy a csendben lopakodó titkosügynököt felfedezze az ellenség. A filmekben ilyenkor a találékony hős párnát tesz a fegyver elé vagy egy ügyes kis kütyüt húz a csőre, majd a fegyver csak annyit szól: putty, a rosszfiú pedig halkan összeroskad. Az átlagos hangtompító a lövés hangját 160 decibelről 130 decibelre tompíthatja, de ez még mindig egy ütvefúró hangjának felel meg, ami zajos környezetben akár működhet is, a tompító pedig segít abban, hogy valamivel nehezebb legyen a a lövés irányának pontos azonosítása, illetve jobban védi a lövő hallását. Szakértők szerint az eleve beszerelt – nem gyorsan „felhúzott” – tompító is csak különleges, „alacsony hatásfokú” lőporral töltött lőszerrel hatékony, ekkor a hang egy légpuska elsütésének felel meg. 
A már halottnak hitt főhőst megmentő, a pólója alá rejtett golyóálló mellénnyel is hasonló a helyzet: kiskaliberű fegyver ellen hatékony, de a mellényeknél általában használt anyag, a kevlár szövete az első becsapódás után rendszerint tönkremegy, így a következő lövéstől már nem véd, ahogy a nagyobb kaliberű, közelről leadott lövések ellen sem – arról nem is beszélve, hogy relatíve kis testfelületet védenek, és egy nagy erővel becsapódó lövedék már a combot eltalálva is halálos sebet okoz, a fejről nem is beszélve. Persze majd elfelejtettük, a főhős a legsúlyosabb sebekből is két-három jelenet után felépül, különösen akkor, ha nagyon csinos nő ápolja!
