A napokban jelent meg Ugron Zsolna új könyve, Erdélyi menyegző címmel. A szerzőt kérdeztük választott témájáról és persze Erdélyről.
Új könyve történelmi regény, témája az erdélyi történelem. Nehéz volt megküzdeni az anyaggal, a híres előképekkel és a történelmi regény örökségével?
Több kutatásra, háttérmunkára volt szükség természetesen. Két évig kutattam. Az anyaggal birkóztam rendesen - és persze azzal, hogy elegendő tudást szerezzek a korról, az akkori emberek életéről, hogy hitelesen tudjak mesélni róla.
Azzal is meggyűlt a bajom, hogy hogyan szőjem bele a történetbe azokat a történelmi tényeket - melyik fejdelem előtt ki ült a trónon, melyik csata mikor történt - amelyeknek ismerete elengedhetetlen a történet és a szereplők motivációjának megértéséhez, de persze mégsem történelemkönyvet írtam, olvasmányosnak kell lennie.
Ami pedig az előképeket illeti, én a mai kor emberének írtam. Meg kellett találnom azt a hangot, ami a mai olvasóknak emészthető, élvezhető, mégis hitelesen idézi a kort. A visszajelzésekből úgy érzékelem, a regény nyelvezetét szeretik...
A kor megragadása volt a célja, vagy valami más szándék vezette?
Nem feltétlenül a kor ábrázolása volt a célom. Báthory Annának különös, fordulatos sorsát szerettem volna elmesélni. A jellemfejlődése érdekelt. A három részre szakadt ország politikai eseményei, a korabeli történetek, árulások, pletykák, családi átkok, legendák, a kor emberének babonasága, a hihetetlen viseletek, ékszerek, a szövevényes rokoni kapcsolatok mind-mind lenyűgöző és mozgalmas hátteret, "díszletet" biztosítottak ehhez.
A történelemkönyvekből ismert Báthoryak lépnek elénk a könyv lapjain vagy inkább a fikció diadalmaskodik a valóság felett?
A történelemkönyvekben is egyfajta fikciót olvasunk, tanulunk. Bethlen Gábor Erdély aranykorának megteremtője. Bethlen Gábor hatalmas török sereggel vonult saját országa ellen, felégetve falvakat, rabnak ígérve és adva ezreket a töröknek, mert fejedelem akart lenni. Mindkét állítás igaz. Milyen volt akkor Bethlen Gábor? Vagy Báthory Gábor. Közvetett információink vannak. Tudjuk, Bethlennél maradva, hogy sokszor ugyanarról a kérdésről egészen másként ír ennek vagy annak, az érdekei szerint. Melyik levelének higgyünk?
[img id=513042 instance=1 align=left img]A történelmi események - mi, mikor hol történt - stimmelnek a könyvben. olyan történetet igyekeztem elmesélni, ami logikus és akár így is történhetett volna. Hogy valójában ki milyen ember volt, melyik lakomán mi történt nem tudjuk. Ha szerencsénk van vannak leírásaink egy szemtanútól egy-egy eseményről. Ezek persze teljesen szubjektívek. Még ma is teljesen más számokat olvasunk például egy-egy politikai tüntetés résztvevőiről, hiába vannak kamerák, légi felvételek...
Él bennünk itthon egy hamis Erdély-kép, amelynek árnyalására egyre több kísérlet történik erdélyi szerzőktől is. Az Ön könyveiben milyen Erdély-interpretáció bontakozik ki, milyennek látjuk Erdélyt az Ön történeteiben?
Az Erdélyi menyegző nem Erdélyről szól. Részben Erdélyben játszódik. Részben Lengyelországban. Kassán, Munkácson, Kisvárdában, a Partiumban... Azt gondolom a 16-17. századi Erdélyről és a hódoltság koráról igyekeztem szentimentalizmus nélkül írni. Nem tudom mások milyennek látják Erdélyt a könyveimben. Én olyannak próbálom megmutatni, ahogyan én látom.
Kik azok az erdélyi szerzők, akiket Ön kedvel a múltból és a jelenből egyaránt?
Nem szeretek neveket sorolni. Inkább azt tartom nagyszerűnek, hogy Kolozsváron működik egy olyan irodalmi közeg, ahol történnek dolgok. Ami progresszív. Ami más, de nem a magyarországihoz képest határozza meg magát.
Ha valaki először utazik Erdélybe, hová vinné el első alkalommal és mit mutatna meg neki?
Kolozsvárra. Hogy mit mutatnék meg, először az attól függ, milyen ember, akit viszek. Nincs általános receptem. Erdély sokszínű, meglepő - művészteleppel az egykori ecsetgyárban, fantasztikus bivalymozarellával, a búcsúhely mellett kínai tangákat áruló kirakodóvásárokkal, a Retyezáttal...
Milyen téma foglalkoztatja még, amelyet szívesen megírna?
Az Erdélyi Menyegző egy történelmi regénysorozat első kötete. A folyatás főszereplője, Esterházy Miklós, Magyarország nádora, és a körülötte forgolódó asszonyok - A nádor asszonyai. Beleszerettem a 16-17 század fordulójának világába, egy ideig még erről a korról írok, azt hiszem. Általában a női sorsok foglalkoztatnak, de ez elég tág mozgásteret biztosít...
(A szerzőről készült fotó Bach Máté munkája)
