Fejbeveréssel kúrált melegség

Kortárs Online

Ahogy a Poligamy eredetiségre és közérthetőségre törekvő high concept vígjátékánál, úgy Orosz Dénes részéről új filmjében is látható az igyekezet. Elkészíteni az első meleg témájú magyar közönségfilmet merész lépés, aminek élét csorbítja, hogy a Coming out a megszokott történetív ellenében halad: az elismert meleg rádiós műsorvezető, a homoszexuálisok példaképe, Erik épp házasodni készül élettársával, Balázzsal, amikor egy biciklis baleset után úgy ébred fel, hogy a női nemhez vonzódik. A tipikus vígjátéki alaphelyzetet később sem vonja vissza a film, s a néző szimpátiáját is egyre inkább úgy formázza, hogy a heteroszexuális pár (a magát saját ikertestvérének kiadó Erik és kezelőorvosa, Linda) összejövéséért szurkoljon.

A homoszexuálisokra nézve sértő koncepció − a másság mulandó, a meleg valójában heteroszexuális − mögött az a plusz csavar lappang, hogy a másság nem csak a szexuális irányultságban érhető tetten: aki igazán más, az a melegek közül is kilóg. A Coming out viszont eltagadja az árnyalatokat, a film világában csak végletek léteznek: Erik nem biszexuális lesz, hanem választania kell a homoszexuálisok és a heteroszexuálisok csoportja között, mintha csak erre a két halmazra lehetne osztani a világot. Alapvetően nem is a film történetívével vannak gondok, hiszen elképzelhető, hogy Erik a fiúját lányra cseréli – a koncepciót például a dánok is kivitelezték a tőlük megszokott drámaibb formában, ahol Mads Mikkelsen játszotta az Erik-karaktert (Szerelmi katyvasz). A Coming out viszont elrozsdált vígjátéki klisékkel, otrombán közelít a témához: ahelyett, hogy legalább minimálisan komolyan venné magát, inkább a széles plénumnak szánt mesei megoldásokkal (baleset után megváltozott identitás, magát másnak kiadó főhős, félreértésekre épülő narratíva) kezeli a kérdéseket. Pedig még egy vígjátéktól is elvárható lenne, hogy ne csak a fárasztó félreértésekből és kifigurázott sztereotípiákból fakassza a humorát, hanem megtalálja azt a reálisabban ábrázolt élethelyzetekben.

Orosz Dénes komédiája végeredményben skizofrén marad: egyrészről sürgeti a másság elfogadását, kifigurázza a homofóbokat, és az Erik–Linda szerelemben is megcseréli a konvencionális gender-szerepeket is. Érzékelteti a melegek nehéz helyzetét − a munkahelyen való titkolózást, a folyamatos támadásokat és elítélő tekinteteket az utcán −, az alternatív családot működőképesnek láttatja (Erik és Balázs pár napra befogadják a szomszéd kislányt, aki otthon érzi magát ebben a közegben is), sőt: meleg esküvőt is vizionál Magyarországra (persze csak a holland nagykövetség területén). De eközben nem tartózkodik a „buzis poénoktól”, és a sztereotípiákból fércelt meleg karakterek eltúlzott gesztusaiból − csípőriszálás kisujjeltartással − is folyton viccet farag. A színészek többsége paródiát játszik, de ilyen figurákkal nem is lehet mást: az elvileg a másság elfogadását megcélzó filmben ugyanis szinte csak a természetfilmeken síró, rózsaszín ruhákba bújtatott, affektálva beszélő homoszexuálisokat láthatunk.

A Coming out még akkor sem lenne jó vígjáték, ha a melegekről alkotott elképzelései nem lennének ennyire „fele-másak”. Az előző Orosz-filmre jellemző hibák némelyike most is becsúszik, kezdve a logikai bakiktól (ha Lindának Jean-Paul Belmondo a férfiideálja, akkor miért vonzódik a nőies Erikhez?) a túlzottan steril képi világig. A helyzetet árnyalja, hogy némely színészi alakítás kifejezetten jó, akad ütős jellemkomikum is (főleg a nőies tulajdonságokat csak hírből ismerő, de mégis erotikus kisugárzású Lindánál – Tompos Kátya remek), jól sülnek el az ismétlődő, csúcsra járatott gegek (pl. a homofób szomszédot, Pecsák urat idegelő „dugós komolyzene”), és egy-két epizódban a nyerítős röhögésig is sikerül feltornászni a humort. Konkrétan Pecsák úr jeleneteinél gördül a legjobban a film, Mucsi Zoltán rendőrkarakterében ugyanis a magyar szűklátókörűség, homofóbia és rosszindulat keverékét sikerül pellengérre állítani. Amikor végül összebarátkozik Erikékkel, bizonygatni kezdi, hogy neki semmi baja a melegekkel. Fel is idézi azt az esetet, amikor kivezényelték a Budapest Pride ellen tüntetőkhöz. Pecsák rögtön akcióba lépett, amikor a felvonulókhoz vágtak egy üveget: „Ne dobáld a buzit, köcsög!” Az örökké morgolódó, sutyiban buzizó, de közben puha szívű öregnek mindössze egy mondatra van szüksége ahhoz, hogy összefoglalja ezt az ellentmondásokkal terhelt magyar kisabszurdot. Kár, hogy ilyen fröccsenő iróniával megírt mondatokból keveset dobáltak az amúgy életszerűtlen, rossz dialógusokkal teli filmbe. A Coming out így melegfilmként célt téveszt, vígjátéknak gyenge, romantikából pedig csak annyi szorult belé, mint bármelyik hollywoodi plasztikszerelembe.

Pont: 4/10

Kövessen minket a Facebookon!