A híres magyar humor már nincs úgy jelen a filmekben, mint a régi szép időkben.
Ha azt mondjuk, hogy kéne nézni valami jó magyar vígjátékot, akkor legtöbbször talán A miniszter félrelép, A tanú, a Csinibaba, a Zimmer Feri, az Indul a bakterház, az Üvegtigris vagy a Valami Amerika ugrik be elsőként. Nem is lenne ezzel semmi baj, ha lenne utánpótlás. De nagyon úgy látszik, hogy nincs.
8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Csinibabáról
Liptai Claudia és Pindroch Csaba is benne lehetett volna Tímár Péter 1997-es zenés nosztalgiafilmjében, ami máig tartó retróhullámot generált az ezredfordulón.
TovábbEgyes vígjátékok mára kultikus státuszt értek el, mint például A tanú, a Hyppolit, a lakáj és A tizedes meg a többiek. Ezek a filmek gyakran reflektáltak a kor társadalmi és politikai helyzetére, így különleges helyet foglalnak el a magyar filmművészetben, humoruk pedig sokszor a szocialista rendszer abszurditásából és a mindennapi élet nehézségeiből táplálkozott. Ezekben erősen benne volt a nevessünk a saját nyomorunkon-effektus, amivel sok néző tudott azonosulni, később pedig még egy nagy adag nosztalgia is társult hozzá, ami csak tovább emelte a filmek élvezeti értékét és persze nem utolsósorban a humorát.
Az Üvegtigris egy nagyon szűk baráti körre és egy még szűkebb miliőre összpontosít. Humorában a helyzetkomikum, karakterkomikum és a mindennapi élet abszurditása dominál, ami friss és aktuális, és sokat merít a magyar vidék sajátosságaiból. A párbeszédek nagyon spontánnak hatnak, de annyira, hogy szinten minden megszólalást külön szállóigeként idéznek a legnagyobb rajongók.
10 dolog az Üvegtigris-filmekből, amik hasítanak, mint a Babetta
Lali, Róka, Cingár, Gaben és Csoki. Na meg persze Sanyi. Rudolf Péter Üvegtigrisei bármikor újranézhetők.
TovábbA Liza, a rókatündér az egyik legkirívóbb példa a kimagaslóan jó modern magyar vígjátékokra. Sok dolog keveredik benne, nagyon jó egyveleget képezve. Az alaptörténete egyedi: egy modern tündérmesét mesél el, amely a japán folklórból származó rókatündér legendájára épül – ez a keverék ritka és különleges atmoszférát teremt. Ráadásul a film látványvilága és a hangulata is szokatlan, a '70-es évek retró stílusa és szocreál hangulata keveredik benne a mai modern világ elemeivel. A főhősnő, Liza története egyszerre tragikus és komikus, a körülötte feltűnő férfiak mind abszurd módon távoznak az élők sorából. A zenei betétek is különösen jók, pedig egy japán popsztár dalait kellett beépíteni ebbe a "magyar" történetbe.
Olyan apróságokról nem is beszélve, mint az egyszerű, de nagyszerű visszatérő poén: amikor a rendőrfőnököt alakító Reviczky Gábor állandóan valamelyik híres magyar közmondással akarja befejezni a gondolatmenetét, de soha nem jut eszébe a vége, ezért cserébe káromkodik egyet. Nem túl épületes, mégis működik!
Vannak említésre méltó vígjátékok a 2020-as évekből is, mint például a Pesti balhé, a Seveled, amit úgy is hívhatunk, mint az eléggé terhes, magyar Pretty Woman, illetve a Szia életem! vagy a Nyugati nyaralás.
Szétröhögtük magunkat A besúgó vígjátékverzióján
Ha a valóságban nem is, mozgóképes formában ezerrel pörög az ügynökakták feltárása. Az HBO Maxról sokak fájdalmára eltávolított A besúgó című sorozat után itt a Nyugati nyaralás, ami a komédia eszközeivel dolgozza fel a hasonló témát.
TovábbÖsszességében elmondható, hogy a régebbi filmek sokszor a politikai szatíra és a szocialista rendszer kritikájára építettek, míg az újabbak szélesebb körű témaválasztással és modernebb humorral dolgoznak. Talán ez a modern humor az, ami nem feltétlenül tesz jót a mai vígjátékoknak, és lehet, hogy sokkal jobb lenne gyakrabban maradni a régi bevált receptnél: a politikai szatíránál.
