Végy egy bájos, lelkes, amerikai lányt, merítsd bele a csodás toszkán tájba, adj hozzá egy régi, romantikus történetet, keverj mellé egy cinikus, de érző szívű fiatalembert és locsold meg jókora adag szentimentalizmussal - máris kész az idei nyár legédeskésebb, mégis könnyen emészthető filmdesszertje!
Egy amerikai lány Itáliában
Sophie (Amanda Seyfried), az írói álmokat dédelgető fiatal, New York-i lány Veronába utazik előnászútra vőlegényével, a séfként saját étterme megnyitására készülő Victorral (Gael García Bernal). A fiatalembert azonban túlságosan leköti az olasz borok, sajtok és gombák felfedezése, ezért Sophie kénytelen magát egyedül elfoglalni. Így vetődik el Rómeó és Júlia emlékházához, amely arról híres, hogy a bánatos szerelmesek Júliához írott segítségkérő leveleiket a kert falára ragasztják. Megismerkedik a helyi hölgyekből álló társasággal, akik magukra vállalták a levelek megválaszolását és amikor egy ötvenéves levelet talál az egyik kő mögött, rábízzák a válasz megírását. Amikor legnagyobb meglepetésére felbukkan az eredeti levél írója, Claire (Vanessa Redgrave), valamint unokája, az öntelt és undok Charlie (Christopher Egan), Sophie velük tart, hogy megkeressék a hajdan elhagyott szerelmest, Lorenzót (Franco Nero).
Vigyázat: cukor-túladagolás!
A történet és a színhely nem hagy sok kétséget afelől, hogy egy extrém módon romantikus filmmel van dolgunk. (A vetítés után elhangzott egyes vélemények szerint egyenesen nyálelszívó szükségeltetik hozzá.) Eme műfajnak megvannak a maga szabályai és ezáltal korlátai is. A jól ismert recept: kell egy alapbonyodalom, kellenek akadályok, félreértések, ellenszenvből kialakuló rokonszenv, majd pedig az összes szerelmes szív egymásra találása egy gigantikus happy end keretében. Ettől nehéz eltérni és az alkotók ezúttal kísérletet sem tettek rá. Így aztán egy kliséktől, kiszámítható fordulatoktól hemzsegő művet kapunk.
Jó az öreg a háznál
Mi mentheti meg az ilyen filmeket a totális fiaskótól? Leginkább a szereplők, a humor és esetleg a különleges helyszínek. Ami az utóbbit illeti, valóban rengeteget dobnak a sztori fogyaszthatóságán a lenyűgöző toszkán vidékek és ódon városkák. Az ember legszívesebben rögvest odaköltözne és csak dolce vitázna reggeltől napestig.
A humorral sajnos szűkmarkúan bántak a szerzők és a szereplőválasztás is vegyes érzelmeket kelt. Vanessa Redgrave felbecsülhetetlen érték és ennek megfelelően így 73 évesen is beragyogja az egyébként is napsütötte toszkán tájat. Különös bájt kölcsönöz az ötvenéves szerelmi szálnak, hogy a latin lovert Franco Nero játssza, aki a valóságban is Vanessa Redgrave férje. De olyan sajátos módon, hogy miután élettársi kapcsolatukból 1969-ben fiúgyermek született, nem sokkal később szétváltak útjaik. Több évtized elteltével találtak ismét egymásra és 2006. szilveszterén házasodtak össze.
A szimpatikus fiúk a bányában dolgoznak?
Ami a többi szereplőt illeti: a főhősnőt alakító Amanda Seyfried valóban bájos és illik hozzá a szerep, de Vanessa Redgrave mellett nehéz igazán érvényesülni. Az egyébként jó színész Gael García Bernal Victorként csak egy idegesítő paprikajancsi, túlságosan is könnyűvé teszi a dilemmát, hogy Sophie menjen vagy maradjon. Az igazán fájó pont azonban a cinikus angolt alakító Christopher Egan. X-lábú, abszolút férfiatlan pukkancs, aki a végére visszataszítóan sima modorú kezesbáránnyá változik. Teljes mellényúlás a hősszerelmes szerepére, egyáltalán nem is működik a kémia közte és Amanda Seyfried között. Ezen az erőltetett párbeszédeik csak tovább rontanak.
Az olasz csoda
Habár az ilyen történetekről mindenki tudja, hogy jócskán kiszínezik a valóságot, az azért mégis drasztikus elrugaszkodás a realitásoktól, hogy minden olasz - öreg és fiatal, a nép legegyszerűbb fia is - remekül bánik az ékes angol nyelvvel. Na persze... A tapasztalatok szerint még a turisták által sűrűn látogatott helyek pincérei sem minden esetben. Az is fura, hogy Lorenzót a neve alapján a telefonkönyvben keresik és az összes azonos nevű delikvensről kiderül a találkozáskor, hogy éppen a megfelelő - élemedett - korban van. Sehol egy fiatal Lorenzo Bartolini, még véletlenül sem.
Mindent egybevetve: Vanessa és Toszkána megmenti a filmet.
Kinek ajánljuk?
- A toszkán tájak és hangulatok szerelmeseinek.
- Vanessa Redgrave rajongóinak és tisztelőinek.
- A reménytelenül romantikusoknak.
Kinek nem?
- A szentimentalizmustól irtózóknak.
- A szimpatikus férfi főhősökre ácsingózóknak.
- Aki szerint Franco Nero inkább maradjon a magyar történelmi alakok megformálásánál.
5/10
