Vajon ki gondolhatta egy percig is komolyan, hogy Katherine Heigl és Ashton Kutcher jól mutat majd együtt a vásznon?
Fiatalok és szépek
Kétség kívül mindketten klasszul mosolyognak a hófehér fogsorukkal, trendik a maguk műfajában, ráadásul egy idősek, mégis szembetűnő a köztük lévő különbség. Míg Heigl egy nőies, adottságaival élni tudó csaj, addig Kutcher egy nagyra nőtt napközisnek tűnik mellette. (Akkor is, ha civilben Demi Moore mellett nem mutat rosszul.) Heigl kinézetre is érettebb jelenség (megkockáztatom, még a hangja is mélyebb), ha fajsúlyosabbnak nem is mondható, egy komolyabb pasit azért elbír maga mellett. Nem illenek össze, nincs köztük semmi kémia épp ezért nincs ember, aki elhinné nekik, hogy egymásba tudnának szeretni. Ráadásul az sem segít, hogy bénábbnál bénább helyzetekbe kerülnek a film során. Már a megismerkedésük is cikis, ezerszer inkább kellemetlenebb jelenet, mint az, hogy apuka minden igyekezetével azon van, hogy gardírozza egy szem lányát. Sajnos nem csak a néző feszeng, a színészek ugyanúgy nem értik, hogy hogyan kerültek ide.
Hirtelen szőke
Adott tehát egy frissen szinglivé vált csinos szőke, aki van annyira bátor, hogy szüleivel vágjon neki az aktuális vakációnak. Apu (Tom Selleck) igaz alfahím, anyu (Catherine O'Hara) keményen alkoholista, a lány (Katherine Heigl) pedig szimplán lúzer. Látszólag, mert végül csak sikerül levadásznia egy 007-est megszégyenítő szuperkémet (ez lenne Kutcher), aki azon melegében oltár elé vezeti a hamvas hajszínű Jent. Beköltöznek a szuper kertvárosi házukba, hogy mindketten a szuper (és természetesen halálosan középszerű) életüket éljék, amikor a múlt utoléri a hirtelen kiugrott bérgyilkost. Váratlanul mindenki rájuk kezd vadászni, gyanús a szomszéd, az ezer éves cimbora, de még a rokkantnyugdíjas néni is a szupermarketben. A monroe-frizurás Jennek fel kell nőnie a feladathoz - életbevágóan fontos, hogy abbahagyja a visítást, és képes legyen egyedül elsütni egy fegyvert, ha szükséges.
Summa
Robert Luketic hibázott a színészválasztással, bár kétségkívül üdítő a vásznon látni a még mindig dús bajuszú Tom Sellecket, vagy a vödörnyi Bloody Maryt magába döntő Catherine O'Harát. Kutcher alapból nem egy ügynök alkat, a szájába adott mondatok pedig csak tovább rontják az összképet. Maga a történet sem épp egy Oscar-gyanús forgatókönyv, de egy jó rendezéssel többet ki lehetett volna hozni a sztoriból. Az alapfelvetés vicces, de nincsenek benne hihető motivációk vagy legalább hiteles figurák. Az alkotók megragadtak az egyszer használatos poénoknál és a lehető legtöbb akciójelenet elvénél. Ráadásul még a befejezéssel sem sikerült javítani a helyzeten, még a csavar (?) sem képes megmenteni a filmet.
Kinek ajánljuk?
- Tom Selleck rajongóinak.
- Aki szerint Katherine Heigl és Ashton Kutcher összeillő páros.
- Szerelmes titkosügynököknek.
Kinek nem?
- Akinek még egy hatalmas koktéllal sem megy le a torkán egy bugyuta történet.
- Akinek a Venice szóról a lagúnák városa ugrik be.
- Aki beéri azzal, ha egy filmben csak egyféle frizurával látja Heiglt.
2/10