Királyi játszma

A György királyról szóló angol-amerikai film hallatlanul vicces és ugyanakkor mégis szomorú mese. Főhőse a híres uralkodó a XVIII. század végéről, aki státusához illően "mosolyog és integet", ám szívből rühelli az előírásos mozdulatokat. Szegénynek az a pechje, hogy megbetegszik. A profíria nevű kór támadja meg szervezetét. Ez elég ahhoz, hogy a környezete - beleértve tulajdon fiát, a walesi herceget, az erkölcstelen és élveteg trónörököst, aki remegve várja a hatalom átvételét - felhagyjon az alázattal. Ki akarják csinálni a felséget. Világos a képlet: az idősödő papának mennie kell. Szigorú elmegyógyász tüsténkedik a megroggyant egészségű uralkodó mellett. A puccs esélyei kiválóak, csakhogy az öregúr megszállott partizánként ellenáll. A szalon-összeesküvők meghátrálni kénytelenek, amikor a Westminster-palotába rontó György király megrázza magát, és kisujja köré csavarja a képviselő-testületet. Visszatérése elégtétel és diadal. Megnyerte a játszmát. Folytatódhat az ismert koreográfia szerinti színjáték.
Nicholas Hytner előzőleg Londonban állította színre Alan Bennett tragikomédiáját, s mivel egészségesen tiszteletlenkedő rendezését óriási ovációval fogadták, lehetőséget kapott a téma átültetésére és munkája áthangszerelésére a stúdióban. A karmester visszatapsolása jó húzásnak bizonyult. Intellektuális fölény és finom derű árad a képsorokból, amelyeken jellegzetesen panoptikumi figurák mozognak. A fenség gyakran fullad kacagásba. Händel-zene fenségessége ellenpontozza a gyötrelmes intrikákat. Vulgáris kiszólások élénkítik a választékosságot. A György király számos jelenete magában sűríti a politika őrületeit: a taktikázást, a kiszorítózást, a rivalizálást, a viszályt, a nagystílű banditizmust és a "családban marad" kisded akcióit. A legeredetibbek a forgatókönyv tömény anakronizmusai, az utalások a mai udvar boszorkánykonyhájára.
Az sem akármilyen mulatság, amikor György - sűrűn megesik - "kilép" kötött szerepéből. Pompázatos környezetben bontakozik ki a cselvetések és visszavágások többmenetes párbaja - komor kontrasztként a vidám egzisztenciális küzdelemhez (Ken Adam Oscar-díjat kapott a vizuális effektusok megtervezéséért). Kritikusi nagyítóval mindössze egyetlen szeplőt találtam. A színdarab szövegét Nicolas Hytner nem tudta maradéktalanul lendületes beállításokká transzponálni, helyenként túlbuzog a szó.
Nigel Hawthorne, a címszerep alakítója eddig főleg színpadi színészként bizonyította tehetségét. Azonosul a figurával s mindjárt el is idegenít tőle. Áldozat és pojáca egy személyben. Partnerei az egyre izmosabb brit filmes színjátszás erősségei, akik ki-kikacsintanak a közönségre. Összeszokott együttes játssza a királyi előadást.
A György király könnyed, kellemes, tartalmas, szellemes film. Megtekintése royalistáknak is ajánlható.

Adblock detektálva

Hirdetésblokkolód kikapcsolásával segíthetsz, hogy a PORT.hu továbbra is ingyenes, minőségi tartalmat biztosíthasson.

Rendben, kikapcsoltamHogy tudom kikapcsolni? Köszönjük, PORT.hu