Nekünk, ha december 6, akkor jön a kedves, szakállas Mikulás és hízunk két kilót. De vajon mindenhol így van ez? Kedves-e a Télapó egyáltalán? Vagy hívjuk inkább Fagy Apónak? Mielőtt észvesztve befalnád az összes, zokniból kicandykáló édességet, tudd meg, kitől is jön pontosan az a sok ajándék.
Nos ő sem mai arc: eredetileg vagy a negyedik században élt és bizánci Szent Miklós, Myra püspökeként ismeri a történelem vagy Sant Claus néven, aki pedig az első században és Olaszországban. De a legendák és “jogviták” annyira szerteágazóak és olyan sokan szeretnék maguknak vallani Télapót, hogy nehéz lenne akár egy háromrészes enciklopédiában is felsorolni. Érdekes módon végülis a legtöbbünk szemében északon kötött ki, egészen pontosan Lappföldön, Finnországban, Joulupukki néven, számtalan segítő kobolddal és kilenc rénszarvasos szánnal, élén Rudolffal, akinek semmi esetre sem lila az orra.
[img id=529969 instance=1 align=left img]Míg Szent Miklóst, Nikolaust, vagy Japánban Santa-szant (eredetileg egy Hotei-osho nevű buddhista szerzetest, aki ajándékokat rakott le a házak előtt a gyerekeknek, de látjuk eléggé a nyugati behatást a kicsit abszurdul hangzó névben) jótevőként, ajándékhozóként ismerjük, addig hazánk néphagyományában egyfajta igazságosztóként élt Láncos Miklós alakja. A kétarcú Odin istenségre hajazó alak egyszerre volt fehér szakállas ajándékozó, vagy fekete arcú rém, aki láncot csörgetve sok kobolddal jött és ha rosszat tettek a gyerekek, bevágta őket “a borzasztó puttonyba, hol aztán hasztalan rimánkodnak, mert onnan nincs szabadulás. Úgy kell nekik, viselték volna jobban magukat!” - írja egy XIX. századi szöveg. A jelenség annyira riasztó volt, hogy a XVIII. század végén egy időre be is tiltották, de egészen a XX. század második feléig élt vidéken a lánccsörgetős-ijesztgetős hagyomány, amely a karácsony előtti ünnepélyes várakozás helyett a gonosz elűzésére fektette a hangsúlyt.
Úgy tűnik régebben minden jóval ijesztőbb volt, mert nem csak Láncos Miklós volt egy kissé keményebb a jól ismert pocakos, pirospozsgás arcú és jóindulatú leszármazottjánál, hanem a segédek sem voltak vicces lények. A hosszú, piros nyelvű, fekete bőrű krampuszok anno komolyabban fenyítették a gyerekeket mint most, mikor kurta orrú cipőben kedvesen osztogatnak aranyra festett virgácsot – de ha rajtunk múlik, akkor ebben az esetben a modern verziót preferáljuk.
Nevének eredetéhez hozzátartozik, hogy hazánkba a Télapó kifejezés csak a szocializmus hóviharával együtt érkezett, előtte csakis Mikulásként használtuk. Az oroszoknál Fagy Apóként emlegetett jótevő nevét azért húzták rá Télapóként az emberekre, mert a Mikulás kifejezetten vallásos gyökerekkel rendelkezik. De ez a nézet is vitás, lehetséges, hogy semmilyen erőszakot nem követtek el a hagyományon, hanem az évek során csupán észrevétlenül beivódott a köztudatba és mára már szalagcímeken, dalokban, boltokban és bárhol gyakorlatilag a hónap elején.
[img id=529970 instance=1 align=right img]Emellett Télapó öltözködése is viták tárgya: Szent Miklós eredetileg bíbor zöld, arannyal kivarrt palástban, kunkori bottal és süvegben járta a házakat, a modern kor Mikulása viszont már jellegzetesen piros és fehér színű hacukában, bojtos sapkával osztja a szépet. A piros és fehér szín elterjedését rengetegen a Coca Cola 1930-as évekbeli téli kampányához kötik, az üdítőital-gyártó cég ugyanis valóban maradandóan saját színeibe bújtatta Santa Claust – viszont gyermekkönyvekben régebbről is lehet ugyanilyen színösszeállítású Télapót találni, szóval ezt a sztorit is a hagyományok, tévhitek és helyi meggyőződések gordiuszi csomóból font szövevénye kuszálja össze.
Nem is beszélve arról, hogy mikor érkezik és hogyan. Bizonyos helyeken már novemberben meghozza az ajándékokat, nálunk decemberre ér ide, viszont például Angliában, ahol Father Christmas néven ismert, karácsony estéjén hozza ajándékait – míg Hollandiában és Spanyolországban feketére festett arcú szerecsen kísérőkkel érkezik és hajón. A Mikulás hajón, igen, és az esemény nagyobb volumenű, mint a karácsony, Sint érkezését ugyanis majd' minden tévécsatorna közvetíti.
Ez az egész hagyománynak csak egy törtrésze, de így is látszik, mennyi helyen hányféleképpen emlegetjük egyazon személyt más-más külsővel és névvel. De úgyis az a lényeg, hogy nálunk hatodikán hajnalban érkezik, sok-sok édességet fog hozni, úgyhogy cipőket kifényesíteni, sütit és tejet a kandalló mellé, meg még pár jó cselekedetet szúrj be a mai napra és tuti jól fog indulni a december hatodika. Akárhogy is jön, akárhogy is néz ki, de Éljen Mikulás!
