Az Osama játékfilm, részben vagy egészben kitaláció, s bár egy valóban szörnyűséges történetet, egy afgán kislány kálváriáját meséli el, ami igazán letaglózó ebben a filmben, az mégsem a konkrét történet, sokkal inkább az a mindent átható, néma félelem, és a legapróbb részletekben is visszatükröződő embertelen nyomor, amely egészen biztosan nem a filmkészítők képzeletének szülötte.
Az Osama nem is lehetett más, mint felvállaltan politikus film, figyelemfelhívó ereje szinte lehetetlenné teszi, hogy a szokásos filmes kategóriák alapján beszéljünk róla. A készen kapott háttér-információk szerint ez az első jelentős film Afganisztán új korszakában, mely az afganisztáni tálib rendszerben uralkodó állapotokról, elsősorban pedig a magukra maradt, alapvető jogaiktól is megfosztott nőkről és asszonyokról szól.
Maga a történet, mely a rendező elmondása szerint egy újságcikk alapján született, más hasonló témájú, és hangnemű filmekből is ismerős lehet. Hogy eltarthassa anyját és nagyanyját egy 12 éves afgán lány fiúnak kénytelen kiadni magát. Ez az egyetlen módja, hogy dolgozhasson, máskülönben még az otthonát sem hagyhatná el férfi kísérő nélkül. Így kapja a kislány az Osama nevet, s így igyekszik boldogulni egy számára nemcsak, hogy idegen, de életveszélyes rendszerben. Élete ettől fogva a leleplezéstől és az azzal járó megtorlástól való rettegés története.
Az Osama, Siddiq Barmak rendező-forgatókönyvíró filmje, az afganisztáni tálibok uralmáról szól: a hírműsorok szenvtelen képei helyett a játékfilm eszköztárával és engedélyezett elfogultságával emlékeztet a közelmúlt embertelenségeire.
