A Micsoda nő! rendezője, Garry Marshall húsz év elteltével ismét felemeli szavát a szerelem mindent legyőző ereje mellett: kortól, nációtól és szexuális orientációtól függetlenül itt mindenki társra talál.
A nevek köteleznek
Marshall élő kabalababaként még Julia Robertset is beveti, igaz, ezúttal kicsit más szerepkörben mint annak idején. Érdekesség, hogy az időközben színésznővé cseperedett unokahúga, Eric Roberts lánya is játszik a filmben. De nem csak Robertsekkel töltötték meg a vásznat. A lista felettébb impozáns, még felsorolni is fáradságos. A női szakaszt erősíti Julián kívül két dögös Jessica, Alba és Biel, Jennifer Garner, Anne Hathaway, Kathy Bates, Shirley MacLaine, valamint Queen Latifah. Az urak sem kevésbé hírnevesek: Ashton Kutcher, Bradley Cooper, Jamie Foxx, Hector Elizondo, Patrick Dempsey és Eric Dane.
Szeret, nem szeret
A történet egyetlen nap alatt, a szerelmesek ünnepén, február 14-én játszódik. Egymásba fonódó történetszálakból építkező epizódok tárják elénk, hogy ki kivel, ki kivel éppen nem, kinek kivel nem kellene és inkább kivel igen.
Nem újdonság, hogy valaki hasonló szerkezetű, számtalan sztárt felvonultató filmben szeretne valamit mondani az emberi kapcsolatokról, a szeretetről és a szerelemről. A legjobb példa erre az Igazából szerelem, amit nem nagyon lehet überelni ebben a műfajban, de említhetnénk a Szeress, ha tudsz! című filmet is, ami még korábban, a kilencvenes évek végén lopta be magát a szívünkbe.
Fecseg a felszín
A Valentin nap a legjobb példa rá, hogy a forma nem minden, sőt, sokkal fontosabb a tartalom. Az előbbi két filmnek valóban sikerült valamit mondania a kapcsolatok természetrajzáról és anélkül voltak szívhez szólóak, hogy közben csöpögtek volna a giccstől. Garry Marshall új filmje teljesen a felszínen marad, amivel tulajdonképpen jól illeszkedik a címadó naphoz. Mert hát lássuk be, a Valentin nap egy mesterséges ünnep, amit a virág- és bonbonárusok, valamint az étteremtulajdonosok generáltak bevételeik optimalizálása céljából. És minő véletlen, a film központi figurája az Ashton Kutcher alakította virágboltos, de természetesen kiemelt helyet foglal el a helyszínek között egy étterem is.
Mindenki mindenkivel
A történetet nehéz lenne összefoglalni néhány mondatban, mert túl sok a szál és a szereplő, ezért össze-vissza ugrálunk közöttük és persze ez sem segíti elő, hogy egy-egy figura lelkivilágába mélyebb bepillantást nyerhessünk. Mi sem illusztrálja ezt jobban mint hogy Reed (Ashton Kutcher) egyetlen nap alatt hajt végre leánykérést, kap igen, majd kosarat, marad egyedül és jön rá, hogy tulajdonképpen a legjobb barátja (Jennifer Garner) illik hozzá igazán. És mindezt egy olyan napon, amikor ki sem látszik a munkából.
Emellett megismerkedhetünk egy kedves recepcióslánnyal, aki másodállásban telefonszex-operátor, egy menő orvossal, aki két vasat tart a tűzbe, egy gimis párral, akik az első együttlétükre készülnek, egy visszavonulást fontolgató sportikonnal, egy magányát neurózisba fojtó sajtófőnökkel, egy női katonatiszttel és még másokkal is.
A lényeg, hogy az álomgyár városában, Los Angelesben végül mindenki kibékül vagy párra talál. Amit pedig mi vonhatunk le tanulságként: a szereplők és a szálak számát, valamint a cukormáz mennyiségét illetően a kevesebb több lett volna, mélységben pedig kicsit több kellett volna, még ha ez csak egy romantikus vígjáték is. Ja igen, ha pedig vígjáték, akkor több jó poén kellett volna.
Kinek ajánljuk?
- Sztárparádé-kedvelőknek.
- Valentin nap-kedvelőknek.
- Happy end-kedvelőknek.
Kinek nem?
- Aki hasonló élményt vár mint mondjuk az Igazából szerelem esetében.
- Akinek könnyen megfekszi a gyomrát a túlzásba vitt édesség.
- Aki szentségtörésnek véli, ha egy ebet Puskinnak hívnak.
5/10
