Táncoló talpak, szőrös változat

Ben Gluck a Mackótestvér 2. részével megalapozta a gyerekeknek szóló animációs filmes tapasztalatait, Anthony Bell azonban eddig csak egy sorozat rendezését tudja a CV-jébe írni. Mindenesetre az első közös vállalkozást nem aprózták el: az Alfa és Omega 3D-ben készült.

A csapat

Forgatókönyvírónak is viszonylag újonc kollégát kértek fel: Chris Denk eddig egy horrorfilmet jegyzett összesen, amely nem túl biztató kezdet egy gyerekfilmnél. Az Alfa és Omega bemutatójának örömét egy szomorú hír árnyékolta be: az eredeti szinkron egyik nagyágyúja, Dennis Hopper már nem láthatta a végeredményt, a mozit az ő emlékének ajánlották.

A probléma

De nem lehetünk elnézőek, sajnos semmi nem menti meg az Alfa és Omegát: a sztori vékonyka, leginkább olyan, mintha a Táncoló talpak szereplőiről egy óriási ventilátorral lefújták volna a tollakat és szőrt ragasztottak volna a helyükre. A mese szerint van a kajla fiúfarkas, akinek tetszik a falkavezér lánya, aki azonban – ahogy az az illedelmes kislányokhoz illik – folytatja a vérvonalat, és tehetségesnek látszik mindenben: olyan szaltókat ugrik, hogy még a Kungfu panda is megirigyelhetné, esze pedig olyan csavaros, mint a búgócsiga. Ők ketten persze egymásba szeretnek, de a zord apa a szurdok túlsó végében élő másik falkavezér fiához szánja a lányt, mert meg kell őrizni a békét. A vőlegény persze fess, minden szőrszála a helyén, csakhogy a hangja... Hát, nem lehet vele együtt vonyítani a holdra, az biztos.
És persze Alfa-nőstény nem eshet szerelembe Omega-hímmel, azt mindenki tudja. Hasonló a hasonlóval, így szól az ősi törvény. Még szerencse, hogy az emberek kicsit bonyolítanak a dolgon, s hőseink egy-egy dobozban ébrednek a kábítólövedékek mámorából – egy kocsi robog velük több ezer kilométernyire az otthonuktól. Persze egy Alfa-nőstény rögtön átlátja a helyzetet, de csak egy Omega-hím képes kreatív gondolkodásra, így Humphrey és Kate hamarosan egy vonaton találja magát, amely a hazájuk felé indul. A békét ugyanis csak az mentheti meg, ha Kate elfogadja a sorsát.
A forgatókönyv egyetlen erénye, hogy jó mellékszereplőket sorakoztat fel, így – mintha egy operettben lennénk – a táncos komikus és a szubrett elviszi a hátán a történetet a primadonna és a bonviván helyett. Garth, a – titkoltan Omega – vőlegény és Lilly, Kate kishúga is egymásba habarodik, így a béke is megvan és a négy szív is egymásra találhat. Van még a szereplők között egy lökött páros: Marcel, a golfmániás francia lúd és Paddy, Marcel angol inasa, fajára nézvést kacsa. S ha ez még nem lenne elég, Humphrey haverjai között is van néhány fura fazon.

Sommásan

A filmből hiányzik az a kis plusz, ami a jó animációs filmek sajátja. Pár flikkflakk és egy-két nyelvi poén sajnos nem elég ahhoz, hogy anyu és apu feje ne billenjen hátra az első tíz perc után. Persze jó viccnek tűnik, hogy vélhetően a nagy filmsztárok – Huphrey Bogart és megannyi Kate, például Hepburn – után nevezték el a két főszereplőt, de ez az első pillanatban kiderül, a poén tart mondjuk egy percig. A 3D sem mindig sikerül a legjobban: itt-ott a háttér szinte eltűnik, s sokszor a nézőnek az az érzése, mintha 2D-ben lennénk – ennek persze az is oka lehet, hogy az első pár perc elmosódottsága miatt többen lekapták a saját szemüvegüket...

Kinek ajánljuk?
-Stefanovics Angéla (Lilly szinkronhangja) rajongóinak.
-Azoknak, akik elhiszik, hogy egy ványadt tenorból is lehet büszke bariton.
-Naiv gyerekeknek, szigorúan nagycsoportos kor alatt.

Kinek nem?
-Rövidlátóknak.
-Zoológusoknak.
-Akik utálták a Táncoló talpakat.

6/10