Jancsó Miklós már életében legendássá vált, nemcsak a filmjei nyomán, melyek megújították a műfajt és a nemzetközi fesztiválok közönsége is imádta őket. Magánmitológiája már életében elkezdett épülni. A szikár életrajzi tényeken kívül számos anekdota keringett róla, melyek közül többet ő maga is terjesztett, de állandó alkotótársa Hernádi Gyula is részt vett a legendagyártásban. Ezekből gyakran kiderül, hogy a mély esztétikai mondanivaló és a kifinomult filmes szimbolika mögött nagyon is földhözragadt magyarázatok tartoznak – már, ha hihetünk a sztoriknak.

• „Daniel Olbrychski mesélte el, hogy egyszer, amikor Magyarországon járt, elfogyott a pénze, sürgősen kellett szereznie. Megtudta, hogy Jancsó éppen forgat, odament hozzá, hogy nem tudna-e valami szerepet adni neki, bajban van. Dehogynem,

üljön föl a ló hátára, és hegedüljön.

Igen? De a ló nem fog megijedni és elszaladni? Igazad van, akkor körbeveszünk meztelen lányokkal, akik ott táncolnak körülötted, és akkor a ló is nyugton marad. Ebből lett az Égi bárány legendásan nehezen megfejthető szimbóluma, szépséges mozgóképe.” - Népszabadság - 2014-02-01 / 27. szám

• A Jancsó-filmek egyik ikonikus elemének számító meztelen nők a fáma szerint akkori feleségének, Mészáros Mártának szánt visszavágásként kerültek a filmekbe. A rendezőnő ugyanis folyton húzta Jancsót és Hernádit, hogy nem értenek a nőkhöz, nem tudnak női karaktereket írni. Erre visszavágásként közölték, hogy a következő filmben lesz női szereplő, de meztelen lesz!
• Állandó alkotótársa és szellemi ikertestvére, Hernádi Gyula Jancsó Miklós szerelmei címmel írt könyvet barátja gáláns kalandjairól. Ahhoz azonban ragaszkodott, hogy a rendező ne olvassa el a kéziratot, csak a már kész könyvet. Így történhetett, hogy bekerült a történetek közé, hogy Jancsó és Liv Ulmann között gyengéd szálak szövődtek. Amikor a rendező rákérdezett barátjánál, hogy miért írta ezt, mikor tudja, hogy nem igaz, a kaland női résztvevője egy másik svéd hölgy volt, Hernádi gálánsan csak annyit válaszolt: Az rendben van, de nekem Liv Ulmann jobban tetszik. (forrás: Kadarkai Endre interjúja)

• „Kolozsvárott iratkoztam be a jogi karra (1944-ben a szerk). Abban a korban, ha valaki igazán nem tudta, hogy mit kezdjen magával, nem volt elképzelése a jövőről, hogy egy kis haladékot adjon magának, beiratkozott a jogi, vagy a bölcsészkarra. Szabad bölcsésznek, vagy szabad jogásznak állt, ami alatt azt kell érteni, hogy nem járt be az előadásokra, hanem csak letette a vizsgáit. Én magam úgy jutottam diplomához, hogy egy adjunktus barátomnak száz koronát adtam érte. Ennyibe került akkoriban Kolozsvárott egy doktori diploma. Egyébként nemigen foglalkoztam a jogi tanulmányaimmal, noha egy ideig még ügyvédbojtárkodam is.” (mondta egyszer Bacsó Péternek egy interjúban )
• Felesége, Csákány Zsuzsa is elmondta, hogy Jancsónak semmilyen technikai dologhoz nem volt érzéke, de főzni, mosogatni és vásárolni szeretett. A rendező elmondása szerint Csákány viszont átvette tőle a konyhát, mivel egy alkalommal krumplilevessel várta haza az épp egy Szabó István filmet vágó feleségét. Jancsó krumplilevese azonban, saját elmondása szerint, olaszos volt, többek közt rizst is tett bele.

„Hát ez nem krumplileves! Ez olyan, mint egy hosszú snitt nálad: annyi minden van benne, hogy az ember nem tudja megenni!”

– fakadt ki Csákány.

• „Aczéllal egyszer beszélgettünk, azt kifogásolta, hogy a filmjeimnek általában szomorú vége van. Mondtam neki, hogy én sem szeretem a szomorú filmeket, éppen ezért a saját filmjeimet sem nézem meg, javaslom neki, hogy ő se tegye.”  - Népszabadság - 2014-04-06 / 81. szám

Én azonban nem javaslom, hogy ebben hallgassunk a rendezőre, sőt, kollégám írásából azt is kiderül, mit érdemes kiemelni az életműből.

(az életrajz az MTVA adatbank alapján készült)