Vidéki fiú vagyok, aki még hisz a tündérmesékben - Interjú Főzelékes Ferivel

Polgári nevén Szatmári Ferencnek hívják, viszont a magyar cyber gasztroháló csak Feri, a Főzelékes-ként ismeri. Kifejezetten főzelékekről szóló blogját többezren olvassák és Facebook rajongótábora is lelkesen követi az újabb és újabb kulináris leleményeket. Ferit főzésről, álmokról, receptekről, blogolásról, valamint sok egyéb virtuális és kézzel fogható főzelékes érdekességről kérdeztük.

Férfiként hogyan kerültél közelebbi kapcsolatba a fözéssel?
Ezen még soha nem gondolkodtam, szerintem ösztönösen jött az érdeklődés. Az apai nagyanyám és az anyai dédanyám remek szakácsok voltak, több száz fős lakodalmakra főztek hosszú éveken keresztül. Tudom, hogy ez nem lehet genetikusan öröklődő, én mégis hiszek abban, hogy ez valamennyire mégis befolyásolta azt, hogy Fotó: Reviczky Zsoltén is közel kerültem a tűzhelyhez. Már gyerekként is szerettem kicsit máshogy sütni-főzni a dolgokat, de a hagyományos, klasszikus ízekért is ugyan annyira rajongok, mint a kicsit átalakított, felfrissített receptekért.

Mi a polgári foglalkozásod?
Élelmiszermérnök a végzettségem, de szakács iskolát is végeztem. Jelenleg nem dolgozom a szakmában, bár a régi munkahelyemre néha vissza-visszajárok nosztalgiázni egy kicsit. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy jelenleg a hobbim lehet a munkám, vagyis arról írok, amit igazán szeretek. Sok magazinban és online újságban publikálok.

Miért pont a főzelékek kezdtek el vonzani?
Mindig is szerettem a főzelékeket és kihívásnak tekintettem újra divatba hozni őket. A jó főzelék szerintem finom, laktató és étvágygerjesztő kell, hogy legyen. Nagyon szeretem a zöldséges ételeket, így kapóra jött a főzelék vonal. Elkezdtem kombinálni a különböző zöldségeket és azt vettem észre, hogy a kombinációk száma szinte végtelen. Az a célom, hogy olyan ízeket mutassak meg, amik külön-külön a fejünkben vannak, de együtt lehet, hogy nem próbálnánk ki őket. Én ebben segítek.

Miért döntöttél a blogolás mellett? Inkább írónak vagy inkább szakácsnak tartod magad?
A főzés mellett az írás a másik nagy szenvedélyem. A blogolás a legjobb fórum arra, hogy mindkettőt egyszerre művelhessen. Nem tartom írónak magam, pusztán csak szórakoztat, ahogy a fejemben lévő gondolatokat "papírra" vetem. Minden posztomat egy rövid felvezető előzi meg, ami mindig az adott ételről szól, ahogy abban a pillanatban megihlet. Igazi könyvet nem tudnék írni, arra szerintem születni kell.

A blogodban szentimentális szakácsként jellemzed magad. Mit jelent ez?
Vidéki fiú vagyok, aki még hisz a tündérmesékben. Hiszem, hogy ha valaki valamiben tehetséges, akkor az előbb vagy utóbb biztosan a felszínre kell, hogy kerüljön. Sokszor mondják, hogy milyen szerencsés vagyok, mert én megtaláltam azt, amiben jó lehetek. Talán igazuk van, de sokan nem tudják, hogy milyen kemény út vezetett idáig. Hiszek abban, hogy követni kell az álmokat, még akkor is, ha nem gazdagsággal kecsegtetnek.                                                                              

Teljesen te alkotod meg a receptjeidet vagy régebbről ismert recepteket változtatsz meg a saját ízlésed szerint?
Természetesen más receptekből is inspirálódom, de a főzelékeimet én találom ki. Persze naiv lennék, ha elhinném, hogy más még nem főzött előttem valami hasonlót, de arra büszke vagyok, hogy a legtöbb ízkombináció teljesen egyedi és első kézből tőlem származik. Szeretek régi recepteket újra elővenni és egy kicsit frissre, izgalmasabbra, úgymond ferisebbre reformálni. Ha ez másolásnak számít, vállalom, de ilyenkor mindig feltüntetem a forrást és utalok az eredetire.

Mi a szakácsfilozófiád?
Egy étel legyen mai, egyszerű és érthető!

Szerinted mindenkiből lehet jó szakács?
Minden szakma tanulható, ahogy minden szakmában vannak jó és kevésbé jó szakemberek. Én beláttam, hogy egy bizonyos szintem nem tudok és nem is akarok tovább lépni, ezért is fejeztem be a klasszikus értelemben vett szakácskodást. Szerintem a jó szakács elhivatott, fegyelmezett, nyitott az új dolgokra, tisztességes és nem köt kompromisszumot.

Véleményed szerint magyar fogásnak, akár hungarikumnak is tekinthető a főzelék?
Sok országban vannak hasonló ételek, de a hagyományos, rántott vagy habart főzelék csak nálunk létezik. Akár tekinthetnénk hungarikumnak is. Ha egy külföldinek kell elmagyaráznom, hogy mi is ez valójában, mindig nagy bajban vagyok. Ez annyira magyar!

Fontos számodra az egészséges táplálkozás? Figyelembe veszed az egészséges étkezés szempontjait is a receptjeidnél?
Bár én nem vagyok sem glutén-, sem laktózérzékeny, arra mindig figyelek, hogy a főzelékeim mindenki számára egyformán fogyaszthatók legyenek, és bármikor beilleszthetők az egészséges étrendbe.

Jelenleg nagyon megy a blogod és a facebook oldaladat is rengetegen követik. Tervezed, hogy kilépsz a cybervilágból és saját éttermet nyitsz?
Nagyon örülök, hogy ennyi nyitott és érdeklődő ember van az országban, akik figyelemmel követik, hogy mit is csinálok. Ez egyfajta felelőséggel is jár, így egy ideig még biztosan jönnek az új főzelékek a blogra. Rövidtávú céljaim között szerepel egy saját hely megnyitása is, aminek biztosan köze lesz a főzelékekhez.

Végül elárulunk egy titkot: hamarosan nyomtatásban is olvashatjuk receptjeidet a Bookline kiadásában.
Már nem is titok. Október elején valóban megjelenik a könyvem, de senki ne számítson szépirodalomra. Igérem, főzelékes lesz!