Ha háborús filmekről beszélünk, akkor ezek a filmek mindenképpen megkerülhetetlenek.
10. A szarvasvadász (1978)
Michael Cimino – Robert De Niro, Christopher Walken és John Savage főszereplésével forgatott – klasszikusában a vietnámi háború poklába viszi átlagos kisember-hőseit, egy isten háta mögötti bányászváros ukrán származású lakóit. A véres háborút és az iszonytató hadifogságot, amelyből végül sikerül kitörniük, mindhárman másként élik meg: van, aki képes megkeményíteni a lelkét, a másik összetörik és akad, aki lelkileg végleg Vietnám foglya marad.
A híres oroszrulett-jelenet a filmtörténet egyik legmegrázóbb, de egyben legikonikusabb mozzanata, és ne feledkezzünk meg két „mellékszereplőről" sem, Meryl Streepről és a fiatalon elhunyt John Cazale-ről, aki csak néhány filmben szerepelt, de mindegyikben zseniális volt – például Fredo Corleoneként a A keresztapában. A filmet kilenc Oscarra jelölték, amelyből ötöt meg is nyert.
A film az AppleTV-n nézhető meg.
9. 1917 (2019)
Ritkán születnek igazán nagy formátumú háborús filmek, mert ez egy irtózatosan drága műfaj, de Sam Mendesnek voltak ambíciói. Egyrészt azzal, hogy megteremtette az I. világháború nyugati hadszínterének jelentős részét, majd azzal, hogy
a senki földjén átvágó két hősének kalandjai látszólag vágás nélkül, majdnem valós időben kerültek a nézők elé.
1917 tavaszán az antant technikai és számbeli fölényét érző német hadsereg a nyugati front jelentős szakaszán egy titokban előre kiépített, megerősített védőállásba vonult vissza. Az angol csapatok végre előrenyomulhattak, és ekkor bízzák meg hőseinket, Schofield (George MacKay) és Blake őrvezetőt (Dean-Charles Chapman) egy fontos parancs kézbesítésére. Egy támadást kell leállítaniuk: egy ostoba ezredes ugyanis azt hiszi, a németek menekülnek, de csak csapdába rohanna embereivel, köztük Blake testvérével. Az Oscar-díjas Roger Deakins valóban csodás munkát végzett, a látvány és a hangulat elképesztő – azt az érzetet kapjuk, mintha egyetlen snittből állna a film. A technikai tökéletesség azonban kissé háttérbe szorította magát a történetet, eltávolította a nézőt az életükért harcoló katonáktól, de a film még így is a legjobbak között van.
Kritikánk a filmről ITT olvasható
A film a Netflixen nézhető meg.
8. A szakasz (1986)
Az ekkor Hollywoodban már befutott forgatókönyvírónak számító Oliver Stone rendezői bemutatkozásában saját vietnámi háborús élményeit mesélte el. Stone 1967 szeptemberétől 1968 novemberéig szolgált Vietnámban, először egy gyalogoshadosztályban, majd egy légi szállítású zászlóaljnál, és kétszer is megsebesült. Filmbeli alteregója a háborúba önkéntesként jelentkező Chris Taylor (Charlie Sheen), akinek sokat kell tanulnia mind az ellenségről, mind a saját hadseregéről, és ebben két veterán őrmester is segítségére van. A humánus Elias (Willem Dafoe) törődik az embereivel, vigyáz a civil lakosságra, míg a sebhelyes Barnesnak (Tom Berenger) és az embereinek semmi sem számít,
hidegvérrel kivégzik az ártatlan civileket is.
Nem csoda, hogy a két harcedzett férfi egymás ellen fordul, és Chrisnek választania kell, melyik oldalra áll, miközben a vietkong támadásba lendül. A hiteles és izgalmas, 4 Oscar-díjat elnyerő film azóta a vietnámi háború alapvetése lett, ráadásul elérte, hogy Charlie Sheent egy időre komoly színésznek tekintsék, de az igazi főhős itt az Eliast alakító Willem Dafoe, aki ezzel a szereppel robbant be.
7. Nyugaton a helyzet változatlan (1930)
Erich Maria Remarque önként jelentkezett katonának az I. világháborúba, és az ott szerzett, egész életét meghatározó élményeit 1929-ben megjelent és világsikert aratott regényében foglalta össze, amit Lewis Milestone egy évre rá meg is filmesített. A lövészárok-háború mindmáig egyik leghitelesebb és legmegrázóbb ábrázolását Oscar-díjjal jutalmazták. Nem véletlenül, hiszen jóval megelőzte korát abban, hogy
a lövészárok-hadviselést kendőzetlenül, a maga minden borzalmával együtt mutatta be.
Ez volt az a film, amely elsőként és a legjobban fogalmazta meg: a háború dehumanizál. Ez az alkotás mert szembemenni azokkal az elvárásokkal, amelyek az egyén sorsában értelmet és logikát keresnek egy világégés kellős közepén. Itt nincs hősiesség, és a katona számára már nem az a fontos, hogy áttörik-e az ellenséges vonalakat, hanem az, hogy az elfoglalt ellenséges lövészárokban találnak-e húskonzervet. Természetesen az új, német feldolgozást is ajánljuk.
A film az AppleTV-n nézhető meg.
6. A tengeralattjáró (1981)
Hajlamosak vagyunk a tengeralattjárókat az óceánok alattomos gyilkosaiként látni, pláne, ha horogkereszt van az oldalukra pingálva. Ám abba kevesen gondolnak bele, milyen érzés egy ilyen hajón szolgálni, a mélyben hallgatni a rájuk dobott bombák hangját, átvészelni a viharokat – vagy látni az általuk okozott pusztulást. Erről szól a Wolfgang Petersen által rendezett, Lothar-Günther Buchheim regényéből készült film.
Petersen eredeti arányaiban megépített két tengeralattjárót és persze számos kisebb modellt használt fel a forgatáskor,
de nem engedték meg a színészeknek azt a luxust, hogy kibontsák a díszlet oldalait. Mindent az eredeti, klausztrofóbiás körülmények között vettek fel. A hitelességet az is biztosította, hogy tanácsadóként jelen volt a történetet inspiráló, valódi U-96-os U-Boot kapitánya, Heinrich Lehmann-Willenbrock. valamint egy másik német tengeralattjáró elsőtisztje.
5. Jöjj és lásd I-II. (1985)
Számos film készült már a háború borzalmairól és értelmetlenségéről, de Elem Klimov 1985-ös műve feltétlenül a leghatásosabbak és a legbrutálisabbak között van. A kis belorusz parasztlegény, Fljora talál egy puskát, és beáll a partizánok közé a II. világháború kellős közepén. A parancsnok a gazdasági szakaszhoz osztja be a legfiatalabbakat, mert nem sejti, hogy hamarosan a legnagyobb szenvedéseknek lesznek kitéve az itt szolgálók.
Klimov olyan mértékű azonosulást követel meg nézőjétől, mint korábban egyetlen háborús film sem.
Mindenféle szépelgés, a gonosz (ez természetesen itt a megszálló német csapatokat jelenti) árnyalása nélkül, nyersen, és nincs rá jobb szó: kegyetlenül mutatja meg, milyen is a háború, mivé lesz benne egy ember. Még akkor is, ha csak gyermek.
4. Acéllövedék (1987)
Ha kedvenc vietnámi háborús filmet kellene választani, gondolkodás nélkül Stanley Kubrick munkájára voksolnék, amelynek minden pillanata zseniális, minden mondata emlékezetes – ráadásul egy áráért kettőt kapunk. Mintha külön film lenne ugyanis a tengerészgyalogos újoncok hírhedten brutális kiképzése Parris Islanden a kőkemény Hartman főtörzs kezei között ( a szerepet egy másik színésztől szó szerint lenyúló, zseniális dumájú R. Lee Ermey), majd a bevetés Vietnámban a sokat emlegetett Tet offenzíva alatt Phue városában. Ahol a közelharc mindenkit feldarál, majd a katonák megdöbbenve látják, kikkel is álltak szembe valójában. A forgatás olyan hosszú volt, hogy a főhős Joker közlegényt játszó Matthew Modine megházasodott, gyereket nemzett, a gyerek megszületett, és már egyéves volt, amikor végre befejezték a filmezést. Kubricknál ez cseppet sem volt szokatlan dolog.
A film az HBO MAX-on nézhető meg.
3. Schindler listája (1993)
Könnyű nem szeretni, de tisztelni és elismerni a valaha készült leglátványosabb Holokauszt-filmet, hisz nincs is mit szeretni rajta. Nonstop borzalom és szenvedés az, amit látunk, és ugyan tudjuk, milyen sok embert mentett meg Steven Spielberg filmjének hőse, a nácikkal cimboráló, a zsidókban eleinte csak olcsó munkaerőt látó német iparmágnás, Oscar Schindler (Liam Neeson), ez a „sok” valójában egy nagyon apró csepp a több milliónyi zsidó és nem zsidó áldozat között. A fekete-fehérben felvett megannyi szenvedés mögött – persze tudjuk, ott van a piros ruhás kislány is, talán kissé túlságosan is hatásos gesztusként –, nagyszerűen megszerkesztett és bravúrosan fényképezett történet és számos egészen rendkívüli alakítás áll. A remek színészek közül is kiemelkedik Ralph Fiennes, mint a szenvtelen, szadista lágerparancsnok. Létező karakter valódi szokásáról beszélünk, aki a reggeli után félmeztelenül az erkélyéről a táborlakókra vadászgat bemelegítésként a „munkakezdéshez”.
A film megnézhető az APPLE TV-n és a SkyShowtime-on
2. Apokalipszis most (1979)
A világ egyik legjobb és legnehezebben leforgatott filmje valójában irodalmi feldolgozás. Francis Ford Coppola kisregényét, a jóval korábban, Afrika szívében játszódó A sötétség mélyén cselekményét helyezte át a vietnámi háború idejére.
A lényeg azonban ugyanaz, alászállás az ember által teremtett pokolba,
és a céltalan, embertelen vietnámi konfliktus valóban remek választás volt mindehhez. Willard kapitány (Martin Sheen) a saigoni CIA-tól azt a különleges megbízatást kapja, hogy likvidálja a nyilvánvalóan megőrült Kurtz ezredest (Marlon Brando). Az ellenséges területeken keresztül el kell jutnia a kambodzsai határhoz, ahol a „zöldsapkás” ezredes már hosszú ideje a hegyekben él, és az őt istenként tisztelő bennszülöttekből magánhadsereget szervezett. Willard útja a háborús területen keresztül egyre inkább erős színekkel festett rémálomhoz hasonlít, miközben szembesül azzal, hogyan válik a vietnámi háború és egyáltalán, maga a háború szándékos vagy félelem szülte esztelen vérengzéssé. Ezt kevesen tudták úgy visszaadni, mint Coppola – talán azért, mert a film elkészítése is egy rémálom volt. Vittorio Storaro természetesen Oscart kapott az elképesztő képi világért.
1. Ryan közlegény megmentése (1998)
A leggrandiózusabb háborús film, ami valaha készült, ami nem csoda, hiszen Steven Spielberg számára ez a téma mindig is rendkívül fontos volt. Spielberg nem csak profi, okos is, és főhősének egy olyan színészt tett meg, aki egyáltalán nem az az elitkatona típus. Tom Hanks vezeti ugyanis azt a ranger alakulatot, amelyik 1944. június 6-án partra száll az Omaha partszakaszon, majd a német vonalak mögött kell megtalálniuk és visszahozniuk egy olyan katonát, akinek három bátyja a világháború különböző frontjain szinte egyszerre vesztette életét. A film a partraszálláson kívül a korabeli hadviselés szinte minden módját megmutatja: járőrözés, orvlövésszel való találkozás, rajtaütés, helységharc, és teszi mindezt az utolsó centiig hitelesen. Ami nyilván óriási kihívás volt Spielberg kedvenc operatőrének, Janusz Kaminskinek, de ragyogóan oldotta meg a feladatot – a film öt Oscar-díja közül az egyiket ő vihette haza. A feladat pedig nem gyönyörű képek komponálása volt, hanem az, hogy a nézőt is berántsák a harc sűrűjébe, ami teljes mértékben sikerült.
A film a Netflixen nézhető meg.