A tábornok (1970)

Sokat elmond George S. Patton tábornokról a tény, hogy a kedvenc kutyája, Willie egy bull terrier volt: ő is ugyanilyen keményfejű, bátor, de néha a meggondolatlanságig konok parancsnok volt – sokak szerint a II. világháború legjobb amerikai tábornoka. Személye merő ellentmondás volt: egyszerre rendkívül művelt és bántóan faragatlan katona, aki

gyűlölte német ellenfeleit, de fel is nézett rájuk,

aki rendkívüli eredményeket ért el, hogy aztán saját, meggondolatlan tettei és kijelentései miatt kerüljön újra és újra hátrányos helyzetbe.  Franklin J. Schaffner (A majmok bolygója, Pillangó, A brazíliai fiúk) életrajzi filmje a rendkívül ambiciózus és agresszív parancsnok életét kíséri végig onnan, hogy az észak-afrikai hadszíntéren egy hadtestet vezényelve gatyába rázta az eleinte gyengén teljesítő, zöldfülű amerikai katonákat, míg végül Nyugat-Európában hadsereg parancsnokként harcolt. A film, amelynek a forgatókönyvírója a fiatal Francis Ford Coppola, legnagyobb erénye, hogy képes Patton személyiségének összetettségét megragadni, mi nézők pedig egy nagyobb, stratégiai képet kapunk a hadjáratról.

A film megnézhető az Disney+-on.

Schindler listája (1993)

A valaha készült egyik leglátványosabb holokauszt-filmben nonstop borzalom és szenvedés az, amit látunk, és tudjuk, milyen sok embert mentett meg Steven Spielberg filmjének hőse, a nácikkal cimboráló, a zsidókban eleinte csak olcsó munkaerőt látó német iparmágnás, Oscar Schindler (Liam Neeson). A fekete-fehérben felvett megannyi szenvedés - persze ott van a piros ruhás kislány is, talán kissé túlságosan is hatásos gesztusként – mögött egy nagyszerűen megszerkesztett, bravúrosan fényképezett és rendkívül alaposan dokumentált tényeken alapuló történet és számos egészen rendkívüli alakítás áll. A sok remek színész közül is kiemelkedik Ralph Fiennes, mint a szenvtelen, szadista lágerparancsnok, Amon Goeth. Létező karakter valódi szokásáról beszélünk, aki a reggeli után félmeztelenül az erkélyéről a táborlakókra vadászgatott bemelegítésként a „munkakezdéshez”.

A film megnézhető az APPLE TV-n és a SkyShowtime-on.

A zongorista (2002)

Władysław Szpilman lengyel zsidó zongorista életéről mesél Roman Polanski 2002-es, háromszoros Oscar-díjas filmje. A zongorista sem szégyenlősködik, ha a második világháború kegyetlenségeit kell bemutatni, ugyanakkor kerüli a giccset – és valamikor

már csak az éjfekete humor az egyetlen, ami ennyi szörnyűség között működik.

Adrien Brody rettenetesen megszenvedett a szerep kedvéért, de átalakulása nem csak a külsőségekre korlátozódott. Szpilman szerepére készülve az életét is gyökeresen megváltoztatta: eladta az autóját, felmondta a lakását, kikapcsolta a telefonját, és Európába költözött. Az utóbbi önmagában nyilván nem egy szenvedés, csak a radikális váltást érzékelteti, de a részben magyar származású színész évekig volt depressziós élete talán legnagyobb szerepének eljátszása után.

 A film megnézhető a Netflixen.

A bukás - Hitler utolsó napjai (2004)

A film aprólékosan idézi meg Adolf Hitler (a zseniális Bruno Ganz) – és a Harmadik Birodalom - utolsó 10 napját, amelyet nagyrészt a berlini birodalmi kancellária alatti Führerbunkerben töltött, miközben a feje fölött a német fővárosra bombák és tüzérségi lövedékek záporoztak, és szovjet csapatok ostromolták annak épületeit.

Oliver Hirschbiegel rendező egészen pontosan, tényleg szinte az utolsó szóig visszaadja a Hitler és tábornokai, illetve olyan megmaradt bizalmasai, mint Joseph Goebbels közötti beszélgetéseket. Amik majdnem olyan hátborzongatóak, mint amikor a fanatikus Frau Goebbels egyenként megmérgezi saját gyerekeit, hogy azoknak ne kelljen egy Führer nélküli világban élniük.

Szél támad (2013)

Íme, a legfurcsább film a listán, egyrészt azért, mert egészestés animációról van szó, és azért, mert maga a háború szinte meg sem jelenik benne. A legendás Hayao Miyazaki utolsóként beharangozott filmje, a Szél támad a repülés motívumát járja körbe. Hőse, Jiro Horokoshi gyerekkorától erős szemüveget hord, így reménytelen, hogy pilóta legyen belőle, ezért arról álmodik, hogy repülőgépeket tervez. 1927-ben csatlakozik a legnagyobb japán repülőgéptervező mérnökcsapathoz. Tehetségét korán felfedezik, és

a világ legelismertebb tervezői között tartják számon,

majd egész életében óriási lendülettel dolgozik a repülés technológiai fejlesztésén. Miközben megismerjük életének legfontosabb állomásait, lassan elkészül fő műve, a Mitsubishi A6M jelzésű vadászgép, vagyis a Zero, a japán hadigépezet legikonikusabb fegyvere, a japán hódítás egyik leghatékonyabb eszköze, egy elegáns, forradalmian új gép.

 A film megnézhető a Netflixen.

Rendíthetetlen (2014)

Angelina Jolie a rendezője és a producere, a Coen testvérek pedig a forgatókönyvírói ennek a valós történetet feldolgozó drámának, amely Louis "Louie" Zamperini olimpikon és háborús hős hihetetlen életét követi nyomon. Az alulról jött Zamperininek az is csoda volt, hogy bekerülhetett a berlini olimpiára induló amerikai futóválogatottba,

majd a második világháború kitörésekor egy bombázógépen szolgált a Csendes-óceáni hadszíntéren.

Louie két társával együtt túlélte repülőgépük lezuhanását, majd 47 napig hánykolódtak egy tutajon, mire elfogta őket a japán haditengerészet, és fogolytáborba kerültek. Itt „celeb” státuszának köszönhetően külön elbánásban részesült, ami a japánok esetében akkoriban felért egy halálos ítélettel. Jolie választása a főszerepre tökéletes volt, a fiatal, angol Jack O'Connellben tényleg izzik a tűz, és tényleg elhisszük neki, hogy nem lehet megtörni.

A film megnézhető a Netflixen és a Showtime-on.

Kódjátszma (2014)

A II. világháború egyik legnagyobb hatású, mégis talán legkevésbé ismert hőse a tragikus sorsú Alan Turing (Benedict Cumberbatch). A zseniális matematikust a modern számítógép-tudomány egyik atyjaként tisztelik, a háború alatt pedig a Bletchley-parkban működő brit kódtörő központ munkatársaként dolgozott, és kulcsszerepe volt a német Enigma nevű titkosító gépek jeleinek megfejtésében. Becslések szerint

ezzel legalább két évvel rövidítette le a világháborút,

katonák és civilek tízezreinek életét mentve meg, de a teljes titokban zajló műveletről egyébként a hetvenes évekig senki sem tudott. Ez a tény szomorú szimbóluma is lehetne Turing életének, akinek homoszexualitása miatt rejtőzködő életmódot kellett folytatnia, Nagy-Britanniában ugyanis az azonos neműekhez való vonzódást ez idő tájt még mentális betegségként kezelték. Cumberbatch Oscar-jelölésben részesült nagyszerű alakításáért.

A fegyvertelen katona (2016)

Desmond Doss [Andrew Garfield] története valóban elképesztő. Ő ugyanis bevonult, de a felekezete miatt megtagadta a fegyveres szolgálatot, piszkálták is érte kegyetlenül a kiképzés alatt – nem ez az egyetlen krisztusi párhuzam -, hogy aztán a II. világháború egyik legvéresebb csatájában Okinawa szigetén megmutassa, hogy bátrabb mindenkinél. Szanitécként 75 sebesült bajtársát mentette ki az ellenséges vonalak mögül vagy a tűz alatt tartott senkiföldjéről a tomboló csata alatt. A csatajelenetek során az itt rendezőként dolgozó Mel Gibson mintha A fegyverek szavát (2002) másolta volna John Wootól: az akció már-már teátrális, fröcsög a vér, omlanak ki a belek és szakadnak le a végtagok, a robbanások az égig érnek, de Doss nagyon emberi története akkor is átjön. Csak az a furcsa az egészben, hogy Garfielddel ellentétben Doss bajuszos volt…

A film a HorizonGo-n nézhető meg.

A legsötétebb óra (2017)

1940 késő májusa. Lengyelország, Dánia, Hollandia, Norvégia már elesett, Belgium és Franciaország alig pár hétnyi harc után az összeomlás szélén, a brit expedíciós haderő pedig egy vékony partszakaszra szorulva várja megsemmisítését, az Egyesült Államok ragaszkodik semlegességéhez, a fél Lengyelországot bekebelező Szovjetunió pedig a németekkel barátkozik.

Nem sokan fogadnának Nagy-Britanniára,

amely csak most kezdi felmérni, milyen súlyos a helyzete. A konzervatív párt egyetlen okból választja Winston Churchillt: hogy ő kösse meg a szégyenteljes békét Hitlerrel. Churchill maga is kétségekkel küzd, ám végül győz bulldog természete, és szinte egymaga képes fellelkesíteni és további harcra buzdítani népét, miközben sikerül kimenekítenie a brit haderőt Dunkirkből. Joe Wright (Vágy és vezeklés) filmjét igazi élvezet nézni, és bár időnként érezhetően csúsztat és szépít, történelemleckének is beillik, a legfőbb érdem azonban a maszk alatt is zseniális Gary Oldmané – kapott is egy Oscart érte.

A film a SkyShowtime-on nézhető meg.

Oppenheimer (2023)

J. Robert Oppenheimer fizikusról (Cillian Murphy) szól, aki kollégáival - köztük a magyar származású Teller Edével és Szilárd Leóval - a Manhattan Terv vezetőjeként az első atomfegyver létrehozásáért felelős. A találmány a II. világháborúban megváltoztatta a történelem menetét, és a bombának köszönhető valószínűleg az is, hogy a 20. század második felében a két nagy szuperhatalom szembenállása, a hidegháború nem fajult valódi fegyveres konfliktussá. Merthogy a kutatásokat elsőként megkezdő nácikkal szemben

az amerikai tudósok eleve egy elrettentő fegyverben gondolkodtak

– ha már mindenképp meg kell építeni -, és ez Christopher Nolan munkájának egyik központi eleme. A másik nyilván Oppenheimer személyisége és magánélete, illetve későbbi meghurcoltatása egy sértett politikus (Robert Downey Jr.) által, és a kettő nagyon is összefügg egymással. Azon nyilván maga Nolan is meglepődhetett, hogy a Barbie-filmmel különös szimbiózisban a film egy pénzcsináló szörnyeteggé nőtte ki magát.