Hihetetlen, de már 80 éve, hogy Walt Disney megfilmesítette minden idők egyik legnépszerűbb meséjét, kisgyerekek egész generációit traumatizálva Bambi anyukájának halálával!
1. A Bambit Felix Salten zsidó származású osztrák író vetette papírra 1923-ban. 5 évvel később angolra fordították ezt a megható történetet, amit aztán a híres német író, Thomas Mann ajánlott Walt Disney figyelmébe, aminek köszönhetően 1942-ben megjelent a Disney 5. egész estés rajzfilmje. Magyarországon a filmet csak 1961-ben mutatták be.
2. Salten egyébként magyar „illetőségű” volt, hiszen 1869. szeptember 6-án született Budapesten Siegmund Salzmann (Salzmann Zsigmond) néven. 3 hetes volt, mikor családja Bécsbe költözött. A Bambin kívül több, állatokról szóló könyvet is írt, és művei alapján másik két Walt Disney produkció is készült. Mivel a Németországból Svájcba menekült Salten könyvet a nácik elégették, a Bambi eredeti kiadását szinte lehetetlen fellelni.
3. A Bambit (1942) kissé szokatlan módon összesen hét rendező, név szerint David Hand, James Algar, Samuel Armstrong, Graham Heid, Paul Satterfield, Norman Wright és Perce Pearce jegyzete, de forgatókönyvíróból is nyolc volt, igaz, voltak átfedések, olyanok, akik mindkét minőségben dolgoztak.
4. Van ugyebár némi zavar a címszereplő faját illetően, hiszen Felix Salten regénye egyértelműen egy őzről szólt, ilyen állat viszont nem él Amerikában, ezért Disney-ék másban gondolkodtak. Ők a legelterjedtebb amerikai szarvasfajtát, az egyébként az őznél nem sokkal nagyobb fehérfarkú, vagy virginiai szarvast vették alapul, amely jól felismerhető a tövénél hátrafelé, feljebb félkörben előrehajló agancsáról. Az animátorok azonban éltek némi alkotói szabadsággal, hogy a különböző karakterek egymástól megkülönböztethetőek legyenek: Bambi apja például egyfajta hibrid, a fehérfarkú szarvas és az európai gímszarvas különös keveréke.
5. A szarvasok mozgásának megértése és az animációs szarvas karakterek újraalkotása érdekében művészek, animátorok, állatspecialisták és még sokan mások dolgoztak együtt több éven keresztül – a munkálatok még 1936-ban kezdődtek. Számos erdei állatot, különösen szarvast figyeltek meg és tanulmányoztak a Los Angeles-i Állatkertben, ahonnan két élő szarvast adományoztak a Disney stúdiónak. Emellett animátorok tanulmányozták a szarvas testének izmait és inait a bomlás különböző szakaszaiban.
6. A szarvasok ábrázolásában két igazán nagy kihívás volt: Bambi pöttyei és a szarvasagancsok. Mivel minden képkockát külön rajzoltak meg, minden pettyet pontosan ugyanúgy kellett újrateremteni. Ez azt jelentette, hogy a hátán minden pontnak pontosnak kellett lennie, eltérés nélkül. A szarvakkal nagyobb volt a gond, a karakterek mozgatása közben a szarvak mindig elmozdultak, ami elég szembetűnő is volt, és sehogyan sem tudtak erre megoldást találni. Végül igazi szarvakról készült gipszmodelleket szereztek, és azokat külön mozgatva rajzolták meg minden jelenetben, ami iszonyú pepecs munka volt, de megérte.
7. „Ember az erdőben” – ezt a kódot használták Walt Disney alkalmazottjai, ha a főnök megjelent ellenőrizni őket. Ilyenkor mindenki jobban csipkedte magát.
8. Az „Ember", vagyis a vadász, aki lelövi Bambi anyját, az Amerikai Filmintézet 100-as Legnagyobb hős és Legnagyobb gonosztevő listáján a 20. gazember lett – az egyetlen szereplő a listán, aki nem jelenik meg a mozivásznon.
9. Ez volt Walt Disney utolsó egészestés animációs filmje egészen az 1950-es Hamupipőkéig (1950). A hosszú kihagyás oka a II. világháború volt, a filmesek közül sokan bevonultak, fontos faktor volt a filmek készítéséhez szükséges anyagok hiánya, de az is szerepet játszott, hogy a Disney áttért a propagandacélokra használt kisfilmekre – ez volt az az időszak, amikor még Mickey egér is a németek és a japánok ellen harcolt.
10. Furcsa, de igaz, Walt Disney kedvenc rajzfilmje talán többet tett a vadállatok védelméért, mint a legtöbb környezetvédő szervezet. A film, sőt, a filmtörténet egyik legdrámaibb pillanata, amikor a névtelen vadász végez Bambi anyukájával, olyan traumatikusnak bizonyult, hogy évtizedekig hatással volt a vadászati törvényekre, a trófeaszezon időtartamának megszabására, és úgy általában arra, ahogy a társadalom a vadászokra tekintett. Már 1943-ban, egy évvel a bemutató után a wisconsini hatóságok engedtek a társadalmi nyomásnak, és megrövidítették a vadászszezont, és számos más államban döntöttek hasonlóan. Nem is olyan rég, 2018 decemberében a helyi bíróság egy szarvas illegális kilövéséért tetten ért orvvadászt az egy év börtönön túl arra ítélt, hogy a börtönbüntetés letöltése során havonta legalább egyszer nézze meg a Bambit.
11. Maga Walt Disney lánya tiltakozott Bambi anyukájának halála miatt. Amikor Diane Disney a szükségtelen halál miatt panaszkodott, édesapja megmagyarázta neki, hogy ő csak a könyvben leírtakat követi. Erre Diane olyan példákat hozott fel, amiben apja filmjei különböztek az eredeti anyagtól, valamint kijelentette, hogy ha már ő Walt Disney, akkor bármiféle szabadságot megengedhet magának a filmek terén.
12. Bambi anyukájának halálakor „leforgatták” azt is, hogy a vadász magával viszi a véres tetemet, de ez a jelenet végül nem került be a filmbe. Egy elvetett ötlet volt, hogy mutassák a vadászt, amint meghal abban az erdőtűzben, amit ő maga okozott. Mindkét döntés mögött az a szándék húzódott, hogy ne bántsák meg a vadásztársadalmat: Amerikában iszonyú erős és befolyásos a fegyverlobbi, velük nem lehet packázni, és rengetegen vadásznak rendszeresen.
13. Walt Disney – tőle és a bevett szokásoktól is - szokatlan módon gyerekeket alkalmazott, hogy ők kölcsönözzék a kölyökállatok hangját. Nem volt nehéz dolguk, mert nagyjából csak mintegy 900 szónyi dialógus van az egész filmben. Az egyik azon kevés Walt Disney film közül, ahol a dalokat nem a szereplők éneklik.
14. A Bambi volt a legnagyobb bevételt hozó film az USA-ban, 1942-ben, összbevétele 165 200 000 dollár volt, ami hihetetlen sok pénz. A könnyfacsaró történet egyedül írójának nem hozott szerencsét: 1933-ban eladta a jogokat 1000 dollárért, így a rajzfilm óriási sikeréből egy cent haszna sem származott.
15. Sok filmnek van furcsa utóélete: a Bambit például évtizedek óta használják „pótalkatrészként”. A film egyes részleteit már ezerszer építették bele más Disney produkciókba, általában madarak, levelek és hasonlók szinte véletlenszerű animációjaként használják ezeket. Meglepő módon a főbb karakterekhez is néha hozzányúlnak: Bambi édesanyja például feltűnik A szépség és a szörnyeteg (1991) legelső felvételén, vagy Kay zsákmányaként A kőbe szúrt kardban (1963), illetve Shere Khan ejti el A dzsungel könyvében (1967). Bambi és édesanyja teljes egészében felbukkan A mentőcsapatban (1977), persze egy kicsit leporolva.
+1 A film még a legendás punkegyüttest, a The Sex Pistolt is megihlette, saját filmet akartak készíteni a történetből, el is kezdték, Rober Ebert írta a forgatókönyvet és Russ Meyer lett a rendező, de a projekt végül bedőlt, egy szám azonban született Bambiról, és felkerült a The Greatest Rock'n'Roll Swindle albumra.
