A Közönséges bűnözők zseniális fordulatáról még maguk a színészek sem tudtak.

Ha számba vesszük a legjobb filmes fordulatokat, csak puszta figyelmetlenségből maradhat ki Bryan Singer 1995-ös alkotása, a Közönséges bűnözők. Ennek a filmnek hasonlóan sokkoló a csavarja, mint mondjuk a Hatodik érzéknek (1999), A majmok bolygójának (1968), a Legbelső félelemnek (1996) vagy a Viharszigetnek (2010). Számtalan paródiát is megihletett: A Sziki-szökevényben (1998) és a Scary Movie-ban (2000; magyarul: Horrorra akadva, avagy tudom, kit ettél tavaly nyárson) is megidézik a zseniális csattanót, amikor kiderül, kicsoda Keyser Söze. Ez ugyanis a film központi kérdése: a rafinált és könyörtelen bűnözőzseni kiléte.

ÓVATOSAN, INNENTŐL SPOILEREK!

Mindennek köze van a Casablancához

Kertész Mihály 1942-es klasszikusa minden idők egyik legtöbbet idézett filmje. Bár Bryan Singer szerint a Közönséges bűnözők cím egy újságcikkből származik, de létezik egy olyan – sokkal csábítóbb – elmélet is, miszerint ez is a Casablancából költözött át. Egész pontosan a film végén, nem sokkal a kultikus „I think this is the beginning of a beautiful friendship” mondat előtt hangzik el, amikor Rick (Humphrey Bogart) lelövi Strassert (Conrad Veidt), és Renault (Claude Rains) azt az utasítást adja a rendőröknek, hogy azokat állítsák elő, akiket hasonló esetben is ki szoktak hallgatni: „Round up the usual suspects”, vagyis „Szedjék össze a szokásos gyanúsítottakat”. A Közönséges bűnözők eredeti címe ugyanis: The Usual Suspects. Ha belegondolsz, valóban ezzel indul a sztori, előállítják a „szokásos gyanúsítottakat”, akik az azonosítás után összeállnak egy közös balhéra.

A Közönséges bűnözők egy Los Angeles-i mólón kitört tűzvésszel és lövöldözéssel indul, ahonnan a titokzatos Keyser Söze lelép, majd hamar perspektívát váltunk és a Kevin Spacey által alakított kisstílű szélhámos, Verbal Kint kihallgatásába csöppenünk: ő a film narrátora, aki bevisz minket ebbe a megtévesztésekkel teli labirintusba. Ő mesél Sözéről is, akinek neve a török „soze” kifejezésből ered, amit azokra használnak, akik túl sokat beszélnek. Bizony, ez egy igencsak beszélő név, ami egyértelműen arra a személyre utal, aki a legtöbbet dumál a filmben: a narrátorra. És tőle tudjuk, hogy

Keyser Söze „állítólag török. Viszont az apja német volt. Senki sem hisz a létezésében. Senki sem ismeri, soha senki sem látta. Eszerint bárki dolgozhatott neki. Nem lehetett tudni. Ebben állt az ereje. Az ördög legnagyobb trükkje az volt, hogy elhitette a világgal: nem létezik. Van egy történet, amit hallottam. Törökországban történt. Néhány magyar saját maffiát akart. Rájöttek, a hatalomhoz nem fegyver kell, vagy pénz vagy tömeg. Csak erős akarat, hogy azt tedd, amit más nem merne. Meg is erősödtek, és Söze ellen fordultak. Akkor még nem volt nagy. Csak piti drogdíler. Egy nap betörtek a házába, hogy megdolgozzák. Csak a feleségét és a gyerekeit találták ott. Söze hazamegy, a nőt megerőszakolták, a gyerekek sírnak. A magyarok tudták, hogy Söze kemény ember. Így tudatták vele, nem tréfálnak. Elhódítják a területét, az üzleti kapcsolatait. Söze látta a döbbenetet a családtagjai arcán. Aztán megmutatta az ellenfeleinek, milyen az igazi erő. Megmutatta, inkább látja holtan a családját, mintsem így éljen tovább. Az utolsó magyart elengedte. Eltemette a családtagjait, azután a banda nyomába eredt. Megölte a gyerekeiket, a feleségüket. A szüleiket és azok barátait. Felégette az otthonaikat, az üzleteiket. Megölte az adósait. És hipp-hopp: felszívódott. Senki se látta őt azóta. Mitikus alak lett. A bűnözők vele riogatják a gyerekeiket. »Ha befújod a papát, Keyser Söze elintéz.« És senki se hisz benne igazán.”

Igazi rémmesét tol le Kint, és mindenki ezt a démonizált bűnözőzsenit hajkurássza, aki közben ott ül előttük. Azonban a Közönséges bűnözők legnagyobb trükkje nem a csavar a végén, hogy kiderül, Keyser Söze valójában Kint, és egy olyan mesét adott elő a rendőröknek, amihez a szemközti faliújságról és a bögre aljáról leste le a neveket és helyszíneket, hanem hogy Kevin Spacey – aki ezért az alakításért magkapta első Oscar-díját – és a film dramaturgiája elhiteti velünk, hogy amit látunk, amit mesélnek nekünk, az a való. Ez a megbízhatatlan narrátor hatalma, és ezt kúrja szét már az első pillanatban a magyar szinkron.

A poéngyilkos szinkron

Egy rosszul sikerült szinkron sokféleképpen tönkretehet egy filmet: a rosszul kiválasztott hangok, a beleélés nélkül felmondott szövegek és a félrefordítások is többször előfordultak már a magyar szinkron történetében, de ami a Közönséges bűnözőkkel történt, az szinte példa nélküli. Egyfelől ugye van az a jelenet, amikor a kórházban a tűzeset egyetlen, durván összeégett túlélőjét hallgatják ki, aki történetesen magyar. Ennek megfelelően az amerikai nyomozók nem értik mit mond, ezért hívnak tolmácsot. A hazai szinkron nyilván ilyenkor kissé gondban van, de volt már rá példa, hogy ezt úgy oldották meg, hogy a karakter egy másik európai nyelven beszélt: szlovákul, vagy mondjuk románul. Ám ez a Közönséges bűnözők esetében fel sem merült, itt valamiért úgy oldották meg a jelenetet, hogy a megégett fickó valami megveszekedett tájszólásban hablatyol, amihez tolmácsot hívnak, aki hasonló tájszólásban beszélget vele – hogy mi van?! Ráadásul így teljesen értelmét veszti, hogy miért egy kokainszállítmány kezdenek keresni a rendőrök. Hát azért, mert a magyar fazon „pasas” szavát „package”-nek, vagyis csomagnak értik.

Ám ennél is kínosabb, ami a film első pár percében történik a szinkronban. Ez ugye az a jelenet, mikor Söze lelövi Keatont (Gabriel Byrne), majd felgyújtja a hajót. Mindezek előtt viszont még pár mondat erejéig eldumálnak: nem látjuk Söze arcát, de a hangját halljuk, aki nem más, mint Forgács Péter, kissé rekedtesen ugyan, de még mindig felismerhetően. Márpedig az ő orgánumát nehéz összetéveszteni bárkiével, és amikor Spacey pár pillanattal később megszólal, a magyar szinkron nézői számára már le is lepleződött a titokzatos Söze kiléte. Pedig Bryan Singer mindent megtett, hogy még maguk a színészek se tudják, melyikük a bűnözőzseni. A forgatáson mindegyiküket meggyőzte arról, hogy az ő karaktere Söze, nehogy a játékukkal eláruljanak valamit. Gabriel Byrne egészen addig azt is hitte, hogy ő Söze, amíg meg nem nézte a filmet – mondjuk vele tényleg forgattak egy jelenetet a hajón, ami alapján ezt gondolhatta. Arról van szó, amikor Söze kabátjában elsüti a fegyvert.

Valós történet alapján

Bármilyen hihetetlen, a mitikus bűnöző, Keyser Söze figuráját egy élő személy ihlette. John List 1971-ben megölte az anyját, a feleségét és mindhárom gyermekét, majd nyomtalanul eltűnt. Tizennyolc évig senki sem tudta, hol lehet, majd egy bűnügyi szobrász oldotta meg az ügyet. Egy profilozóval közösen készítettek el mellszobrot List egyik régi fényképe alapján, figyelembe véve az idő múlását: ennek alapján fogták el a férfit 1989-ben, aki azóta új családot alapított. Amúgy bármennyire is jól hangzik a Keyser Söze név, a forgatókönyvíró, Christopher McQuarrie eredetileg egykori főnöke, Kayser Sume után akarta elnevezni a karakter, ám végül nem akart balhét, és a beszélő név, valljuk be, sokkal frappánsabb.

Ez is érdekelhet

A filmtörténet legfrappánsabb lezárásai

Ahhoz, hogy egy film tényleg igazán emlékezetes legyen, tudni kell úgy lezárni, hogy arról még hosszú évekkel később is beszéljenek, legyen szó sokkoló fordulatról, a szálak elvarrásáról vagy a főhős megdicsőüléséről.

Lássuk!

(via 1001 film, amit látnod kell, mielőtt meghalsz; Collider; Urbanlegends; Filmvilág; Wikipedia)