5 film, ami fenekestül felforgatta a világot

A Harcosok klubja, a Top Gun és A keresztapa is tömegeket sarkallt arra, hogy változtassanak az addigi nézeteiken.

Vannak filmek, amelyek a valóság forradalmi módon történő ábrázolásával nemcsak néhány ember gondolkodását formálták át, hanem az egész világot felforgatták. Olyan nagy hatással voltak ugyanis a nézőkre, hogy igen jelentős változásokat idéztek elő a társadalomban. Korábban már foglalkoztunk ilyen blockbusterekkel itt a PORT.hu hasábjain, de most következzen egy újabb csokornyi legalább ugyanakkora jelentőségű alkotás!

7 film, amely megváltoztatta a világot

Ki gondolta volna, mekkora hatással volt annak idején a Bambi, és melyik film dobott a Ku Klux Klán népszerűségén, illetve hogyan változtatta meg James Bond Mexikóváros életét örökre.

Tovább

 

A keresztapa (1972)

A Corleone családnak köszönhetően ma már mindenki tudja, miként működik a maffia. A maffiózók nem közönséges bűnözők, hanem egy összetartó család, ahol a becsület a legfontosabb dolog (persze csak a kifogástalan öltözködés után), az árulás pedig megbocsáthatatlan bűn. Valójában ezeket a toposzokat Mario Puzo és Francis Ford Coppola találták ki a filmhez – ami kapóra jött a Don Corleonénál sokkal aljasabb valódi maffiózóknak is, akik onnantól kezdve örömmel sütkérezhettek a hírnévben. Tim Adler 2007-es Hollywood and the Mob című tanulmánykötete szerint ugyanis

a tiszteletreméltó és stílusos maffiózó eszméje valójában nem is létezett A keresztapa előtt, mert az amerikai maffia ugyanolyan mocskos és brutális volt, mint bármely más bűnszervezet.

Az azonban, hogy A keresztapában egy olyan megbecsült családfő vezette a bűnbandát, aki például nem volt hajlandó drogot árulni, mert azt becstelen tettnek gondolta, mindenhol teljesen megváltoztatta az emberek fejében élő képet a maffiáról – ideértve magukat a maffiózókat is.

 

Top Gun (1986)

Ha jobban belegondolunk, Tony Scott 1986-os kultfilmje lényegében nem volt más, mint

az amerikai haditengerészet 15 millió dolláros, örök időkre szóló toborzóreklámja, ami bármikor képes kedvet csinálni ahhoz, hogy a fiatalok azonnal felcsapjanak pilótának, miután megnézték!

Nem csoda, hogy a bemutatója idején az amerikai mozik kijáratainál felállított toborzófülkékben a korábbi évhez képest 500 százalékkal megugrott az amerikai haditengerészethez jelentkező fiatal férfiak száma.

 

Rövidfilm a gyilkolásról (1988)

Az emberek évszázadok óta vitatkoznak arról, hogy vajon a gyilkosság mikor és hogyan igazolható. A halálbüntetés például mindig is a viták kereszttüzében állt, hiszen ha az emberölés olyan rossz dolog, miért engedik meg az emberek az államnak, hogy törvényes keretek között mégis gyilkoljon? Ezeket a kérdéseket tették fel maguknak a lengyelek is, amikor Krzysztof Kieślowski rendezésében elkészült az Egy rövidfilm a gyilkosságról, ami számos dicséretet kapott, de heves kritika is érte a halálbüntetés negatív ábrázolása miatt.

Végül a film nagyban hozzájárult ahhoz, hogy Lengyelországban eltöröljék a halálbüntetést,

mivel még a kommunista blokk bukása előtt heves társadalmi vitákat váltott ki, amire a hatalomnak reagálnia kellett (miközben Magyarországon az utolsó kivégzésre 1988 nyarán került sor, és a halálbüntetést csak az 1990-es rendszerváltást követően törölték el).

 

JFK - A nyitott dosszié (1991)

Oliver Stone egyszer azt mondta, hogy ezt a filmjét „a kételyek, a gyanúk és a megválaszolatlan kérdések metaforájaként készítette el”. A neves rendező természetesen arra a több tucatnyi, széles körben ismert összeesküvés-elméletre utalt, amelyek a John Fitzgerald Kennedy elnök ellen 1963-ban elkövetett merénylet valódi elkövetőjét próbálják leleplezni. Stone persze mindezzel azt akarta mondani, hogy a JFK nem egy történelmi film, hanem egy izgalmas kombinációja mindazoknak az eseményeknek, amelyek azon a bizonyos napon történtek vagy történhettek, megkérdőjelezve akár az amerikai kormány hivatalos verzióját is.

Oliver Stone viszont a filmjével azt a konteót népszerűsítette, mely szerint az amerikai kormányzati szervek a CIA-val együtt összeesküdtek az elnök meggyilkolására, majd a bizonyítékok elrejtésére,

és ez a vad elképzelés a mai napig tartja magát (hasonlóan ahhoz a konteóhoz, mely szerint valójában Stanley Kubrick rendezte meg Kennedy elnök kérésére a holdra szállást).

 

Harcosok klubja (1999)

David Fincher sokak által legjobbnak mondott filmje a modern ember nyomorúságát ábrázolja. Azt a fajta kiüresedést, amit számos filozófus megénekelt már: a jó életszínvonal céltalansággal és a magányosság érzetével társul, amit a főhős drága bútorokkal és új kütyükkel próbál elnyomni.

A kapitalizmus megpróbálta helyettesíteni a vallást, de a kísérlet nem sikerült, így a megoldás az maradt, hogy az ember titkos klubokban kezd el bunyózni, hogy újra élőnek érezze magát.

A film azzal ér véget, hogy a főhős (Edward Norton) megöli Tyler Durdent (Brad Pitt), a saját alfahím-terrorista alteregóját, mert rájön, hogy az túl messzire ment a társadalom elleni lázadásával. Bár a Harcosok klubja igyekszik kiegyensúlyozott befejezést felmutatni, és figyelmeztet a szektásodás veszélyeire is, mindez azonban nem akadályozta meg a férfiak ezreit (millióit?) a világon abban, hogy Tyler Durdent bálványozni kezdjék, és az embereket elidegenítő fogyasztói társadalom elleni tudatos lázadás szimbólumának tekintsék a David Fincher kultfilmjét.

(via Collider)