A közelmúlt eseményei elég elgondolkodtatók: a kritikusok és a szakértők Hitlerhez hasonlították Donald Trump amerikai elnököt, és ezen Elon Musk náci karlendítésre emlékeztető gesztusa sem sokat segített. A filmeseket régóta foglalkoztatja a fasizmus, és annak rémisztő veszélyei: a marginalizált csoportok elnyomása és az önkényuralom, de sosem feledkeznek meg azokról, akik mindez ellen küzdenek, akikben ott szendereg egy jobb világ reménye. Íme öt antifasiszta film a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja alkalmából, ami arra emlékezteti a nézőt, hogy mennyire törékeny az a szabadság, amit meg kell őriznünk.

Casablanca (1942)

Kertész Mihály rendezése a második világháború káoszában játszódik, ekkor találkozik össze véletlenül a casablancai bártulajdonos, Rick (Humphrey Bogart) élete szerelmével Ilsával (Ingrid Bergman):

„A világ összes városának összes kocsmája közül miért pont ebbe kellett bejönnie?”

Rick valójában az 1941-es Amerika megtestesítője, aki az elszigetelődést választja az erkölcsi zűrzavarban. Ám ahogy az USA, úgy végül Rick is belekeveredik és vonakodó hőssé válik. Feláldozza az Ilsa iránti szerelmét, hogy segítse férjét a nácikkal szembeni ellenállás folytatásban, előkészítve ezzel a filmművészet egyik ikonikus fináléját.

Star Wars: Egy új remény (1977)

Fasiszta rezsimek nem csak a mi világunkban léteznek: egy messzi-messzi galaxisban is megtalálhatók. George Lucas első Star Wars-filmje egy maroknyi, lehetetlen helyzetben lévő Lázadót mutat be, akik egyesített erővel igyekeznek leszámolni a galaxist elnyomó, tekintélyelvű Birodalommal. Darth Vader képviseli a fasizmus sötét gépezetét, ami erőnek erejével tipor el minden ellenállást.

Indiana Jones és az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)

Kedvenc ostorcsattogtató régészprofesszorunkat, gondolom, senkinek sem kell bemutatni: Dr. Henry Jones (Harrison Ford) szabadidejében ritka műkincsek nyomába ered, az első filmben rögtön a frigyládát keresi.

De nemcsak az a célja, hogy megtalálja, hanem hogy előbb találja meg, mint a nácik.

Hitler vonzalma az okkult tanok iránt szintén a hatalom egyik eszköze volt, a frigyládával pedig isteni hatalomra tettek volna szert. Szerencsére azonban a nácik arca leolvad, a frigyládát pedig biztonságba helyezik.

Ez is érdekelhet

10 tény, amit tuti nem tudtál az Amerikai história X-ről

Részben valós események ihlették a filmet, aminek a forgatása alatt a rendező úgy összeveszett Edward Nortonnal és a gyártó stúdióval, hogy Undi Dundi néven akart felkerülni a stáblistára.

Lássuk!

Amerikai história X (1998)

Ez a film egyszerre két megrázó történetet mutat be: egy Derek (Edward Norton) nevű erőszakos neonáci bebörtönzését, és azt, hogy milyen hatással vannak meggyőződései a könnyen befolyásolható öccsére, Dannyre (Edward Furlong). Derek nézetei megváltoznak, amikor neonáci társai magára hagyják, és összebarátkozik egy afroamerikai rabbal, aki végül megmenti az életét. Derek más emberként, új világnézettel hagyja el a börtönt, és megpróbálja megvédeni öccsét régi barátaitól és elveitől, de már késő. A film tragikus befejezése a fasizmus és a rasszizmus veszélyeire figyelmeztet.

Becstelen brigantyk (2009)

Minden idők egyik legjobb alternatív történelmi filmjét Quentin Tarantino tette le az asztalra: mi lenne, ha egy csapat törvényen kívüli, mindenre elszán, nácigyűlölő katona megtalálná a módját, hogy kinyírja Hitler, és a saját feltételeikkel zárnák le a második világháborút. A Becstelen brigantyk számtalan karaktert követ a világ minden táján, akikben egy közös van: szívből utálják a nácikat. Ahogy Aldo Raine főhadnagy (Brad Pitt) mondja a toborzóbeszédében:

„Egyetlen dolgot teszünk, az egyetlen, amit teszünk: nácikat ölünk.”

Ezzel tulajdonképpen össze is foglalta a filmet.

(via MovieWeb)