7 kultfilm, ami akár western is lehetne, mégsem az

A már számos alkalommal eltemetett vadnyugati zsáner olyan klasszikusokban él tovább, mint a Csillagok háborúja, Az elveszett frigyláda fosztogatói vagy a Nem vénnek való vidék.

Az év elején a Boba Fett sorozat szereplőit bemutató cikkünkben ujjongtunk amiatt, hogy a Star Wars-kánon ikonikus gazembere, a duro fajba tartozó, kék bőrű, izzóan vörös szemű Cad Bane pont úgy néz ki, mintha ő lenne A Jó, a Rossz és a Csúf-béli Lee Van Cleef űrlényverziója. Ez adta az ötletet egy olyan összeállításhoz, amelyben egyéb olyan alkotásokat is górcső alá veszünk, amelyek le sem tagadhatnák, hogy az egykor kimondottan népszerű műfajnak számító westernfilmek ihlették őket.

Csillagok háborúja (1977)

George Lucasról mindig is köztudott volt, hogy ifjúkora óta imádja a szamurájfilmeket, a háborús filmeket és a westerneket – kis túlzással ezekből ollózta össze a Star Warst is. Obi-Wan Kenobi például azért fogja két kézzel a fénykardját és vív úgy, mint egy nyugdíjas kendómester, mert Lucas ezt látta Kuroszava szamurájfilmjeiben. De legendás az a mém is, amelyben az 1955-ös Dam Busters című brit háborús film képsorait állítják párhuzamba a felkelők Halálcsillag elleni támadásával – tényleg kísérteties a hasonlóság!

A fentiek mellett a westernfilmes John Ford is Lucas egyik nagy példaképe volt, olyannyira, hogy

egy jelenetsor úgy, ahogy van, egy az egyben átkerült az 1956-os Az üldözőkből az 1977-es Csillagok háborújába.

Egészen pontosan az, amikor a fiatal fiú (Mark Hamill helyett Jeffrey Hunter) hirtelen felindulásból otthagyja a sivatag közepén a nagy kalandokat ígérő, vén háborús hőst (Sir Alec Guiness helyett John Wayne), de hiába fut haza a szülői házba, azt már porig égette a főgonosz. A fiú bosszút esküszik, a folytatást ismerjük.

 

Az elveszett frigyláda fosztogatói (1981)

Szegről-végről Han Solo is tipikus westernhős volt a régi Star Wars-trilógiában, épp hogy csak nem hordott kalapot. George Lucas másik híres franchise-ában, az Indiana Jones-filmekben viszont már került egy ikonikus fejfedő is Harrison Ford fejére. De nemcsak emiatt beszélhetünk arról, hogy Az elveszett frigyláda fosztogatói tele van westernfilmes utalásokkal; árulkodó jel Indy egyik legismertebb mozdulata is: amikor átugrik a lova hátáról a nácik teherautójára. Ezt a kunsztot ugyanis közel 100 éve rendszeresen elsütik a westernfilmek rablói, amikor rátámadnak az aranyat szállító Wells Fargo postakocsikra.

Yakima Canutt, Hollywood egykori ünnepelt sztárkaszkadőre fénykorában számtalanszor megcsinálta ezt a mozdulatot, de

két másik trükkje is bekerült a hivatalos Indiana Jones-kánonba.

Canutt volt ugyanis az első kaszkadőr, aki végighúzatta magát a porban egy robogó lovaskocsival az 1939-es Hatosfogatban, és ő volt az is, aki a szintén 1939-es Zorro's Fighting Legionban végigkúszott egy száguldó batár alatt, majd a hátsó részen felkapaszkodva meglepetésszerűen kiütötte a fogaton ülő rosszfiúkat.

 

Az utolsó emberig (1996)

John Smith (Bruce Willis) bérgyilkos, akinek se múltja, se jövője, csak a maga szabta törvényeknek hajlandó engedelmeskedni. Javában tombol a szesztilalom az Egyesült Államokban, amikor megérkezik a mexikói határ mentén fekvő Jerichóba, ahol két rivális banda is megpróbál hasznot húzni az illegális szeszcsempészetből. Smith pillanatok alatt összetűzésbe keveredik Hickey-vel (Christopher Walken) egy szép nő, Felina (Karina Lombard) miatt.

Hogy élve megússza, egymásnak ugrasztja a két bandát...

A rivális bűnözői köröket ügyesen kicselező, magányos, marcona hős alakja az egyik legnépszerűbb vándormotívum a szórakoztatóiparban. Elvégre ez volt az alapja már az 1929-es Véres aratás című Dashiell Hammett-regénynek is, ami alapján Kuroszava az 1961-es A testőrt forgatta. Ezt a történetet azonban mégsem ő tette ikonikussá, hanem Sergio Leone, amikor egy vadnyugati bandaháború kellős közepébe keveredő, borostás arcú, ponchós cowboyt (Clint Eastwood) tett meg főhősnek az 1964-es Egy maréknyi dollárértban, amiből végül Bruce Willisék készítettek egy szesztilalom idején játszódó remake-et '96-ban.

 

Nem vénnek való vidék (2007)

Azt, hogy Ethan Coen és Joel Coen óriási westernfilmrajongók, nemcsak onnan lehet tudni, hogy 2010-ben leforgatták A félszeműt – hiszen

már a 2007-es Nem vénnek való vidék is egy himnusz volt ehhez a számtalanszor eltemetett zsánerhez.

A sztorit alighanem minden PORT.hu-olvasó ismeri, hiszen a filmet számos listás cikkünkbe beválogattuk már a XXI. század 10 legjobb forgatókönyvétől kezdve Tommy Lee Jones 10 legjobb szerepéig.

Minden úgy kezdődik, hogy Llewelyn Moss (Josh Brolin) talál egy teherautót, amit egy csapat hulla őriz. A kocsiban egy jó adag heroin és kétmillió dollár pihen. Amikor Moss elveszi a pénzt, olyan katasztrofális erőszakhullámot indít el, amilyet még a korosodó, kiábrándult Bell seriff (Tommy Lee Jones) személyében képviselt törvény sem tud megfékezni. Ahogy hősünk megpróbál egérutat nyerni üldözői, de legfőképp egy rejtélyes figura elől, aki pénzfeldobással dönt emberi életekről, a film úgy növi ki a krimi kereteit, és kezd felölelni olyan témákat, melyek egyfelől ősiek, mint maga a Biblia, másfelől véresen frissek, mint a ma reggeli hírek. 

 

A préri urai (2016)

Chris Pine, Ben Foster és Jeff Bridges bankrablós filmje ízig-vérig western – tényleg csak annyi a különbség, hogy

itt rozsdás, benzinzabáló pickupok helyettesítik a lovakat.

Minden más azonban stimmel: a cselekmény helyszíne ugyanis a zord, kietlen és szellemvárosokkal teli Texas, ahol sorra zárnak be az üzletek, és alig van munkalehetőség, így a filmbéli testvérek, Toby és Tanner (őket alakítja Pine és Foster) kénytelenek az egykori vadnyugati banditák nyomdokaiba lépni, hogy megmentsék családi farmjukat, amire egy lejáró követelés miatt a bank rá akarja tenni a kezét. És bár a nyomukba ered egy, a nyugdíjazás küszöbén álló Texas Ranger (Jeff Bridges zseniális alakítása), az izgalmas üldözés során egyre kevésbé egyértelmű, ki is áll a törvény jó és rossz oldalán.

 

Logan – Farkas (2017)

Ez volt Hugh Jackman és Sir Patrick Stewart utolsó X-Men-mozifilmje, ami sokkal inkább hasonlított a klasszikus westernekre, mintsem a Fo stúdió korábbi szuperhősös blockbustereire. Lényegében egy road movie-t kaptunk, amelyben hőseinknek (a berozsdásodott izmú Logannek és a kissé már szenilis Xavier profnak) a disztópikus közeljövőben kellett eljutnia A-ból B-be a kietlen rónán át, hogy ott biztonságba  helyezhessenek egy Loganéhez hasonló mutáns képességekkel rendelkező kislányt, X-23-at (Dafne Keen). Csakhogy mivel a rosszfiúk egész hadserege loholt a nyomukban,

Hugh Jackman búcsúzóul párszor kipattintotta adamantiumpengéit, a nézők legnagyobb örömére.

 

Solo: Egy Star Wars-történet (2018)

Azt, hogy George Lucas eredeti elképzelései szerint Han Solo lényegében egy űrcowboy, szerencsére a Disney-nél sem felejtették el. A 2018-as Solo: Egy Star Wars-történetben helyet is kapott egy kiváló akciószekvencia, ami a westernfilmek vonatrablós jeleneteinek modernizált változata csak itt nem a száguldó kávédaráló kocsijaiban szállított aranyrudak kellenek a válogatott csirkefogóknak,

hanem egy ennél is értékesebb anyag, a coaxium, amiért megéri akár emberi (valamint vuki stb.) életeket is kockáztatni.