Számtalan filmes műfaj van a drámától a thrilleren át az akciófilmig, amely megtörtént eseteket dolgoz fel, de van egy zsáner, amiről kevésbé gondolnánk ezt. A sci-fi bármennyire fikciós műfaj, nem egészen fikció, hiszen olyan dolgokat láthatunk benne, ami a jelenlegi tudományos ismereteink alapján a jövőben elképzelhető, hogy megvalósul (ellentétben a fantasyvel, ami olyan elemekkel dolgozik, amik a valóságban nem léteznek, és minden bizonnyal nem is fognak). De továbbmegyek: vannak olyan tudományos-fantasztikus filmek, amelyeket valós események ihlettek – ezek közül szedtük össze a hét legérdekesebbet.

District 9 (2009)

Az űrből jött idegenek érkezését sokféleképpen elképzelte már a mozgókép, de Neill Blomkamp rendezői debütálása az egyik legmegdöbbentőbb: a dél-afrikai Johannesburg felett egy hatalmas űrhajó lebeg, melyben több mint egymillió alultáplált, éhező földönkívülit fedez fel a kormány. Létrehozzák a címbeli 9-es körzetet, egy nyomornegyedet, ahol elhelyezik őket. Bár az űrlények létezése és a kapcsolatfelvétel – az emberiség történetének egyik legnagyobb eseménye, pár év alatt nyűg lesz a földönkívüliek jelenléte.

A film a szegregációról és az idegengyűlöletről szól, szűkebb értelemben a dél-afrikai apartheid rendszer ihlette.

A címe egyértelmű célzás a 6-os körzetre, Fokváros egyik területére, ahol hatvanezer ember lakott, akiket a hetvenes években erőszakkal költöztettek ki az otthonaikból. Mindez azért, hogy a területet „csak fehéreknek fenntartott” környékké tegyék.

Harmadik típusú találkozások (1977)

Steven Spielberg rendezte minden idők egyik legnépszerűbb ufós sci-fijét, amely bármilyen hihetetlen, szintén valós eseményeken alapul. Ellentétben több hasonló filmmel, Spielberg nem egy eseményt dolgozott fel, hanem több forrásból dolgozott, köztük szemtanúk beszámolóiból, akik elmondásuk szerint találkoztak már idegen lényekkel. Emellett

felkérte Dr. J. Allen Hynek csillagászt, hogy vegyen részt a Harmadik típusú találkozások elkészítésében (Hynek amúgy egy cameo erejéig fel is tűnik a filmben): ő volt az, aki megalkotta az UFO-k osztályozási rendszerét, amikor 1947 és ’69 közt a Kék Könyv Projekt keretében a földönkívüli technológiákat vizsgálta.

Pontosabban, azok létét vagy nem létét kellett bizonyítania – az akták ráadásul már tíz éve nyilvánosak, ha valakit érdekel.

Godzilla (1954)

Bizony, minden idők egyik legismertebb monstrumát is valós események ihlették: Godzilla a háború, a megtorlás és az atomkatasztrófa két lábon járó alteregója. Az 1954-es, legelső filmben egész konkrétan az atombombát szimbolizálja, ami ellen a japán nép tehetetlen.

Nem csak az ötvenes években eluralkodó félelem testesül meg benne, hogy a világ egy nukleáris háború felé tart, hanem az 1945-ben Hirosimára és Nagaszakira ledobott atombombák pusztító ereje is.

A szörny testén levő dudorok pedig egyértelműen úgy néznek ki, mint az atombombák túlélőin látható keloidos hegek. Godzilla később számtalan módon jelent meg a filmtörténelemben, és mindig valamilyen aktuális, globális félelmet testesített meg. Nem véletlenül éli épp a reneszánszát: a környezeti károk ma minden korábbinál jelentősebbek, és még nagyobb az esély arra, hogy egy olyan szörnyet hívunk életre, amely végül eltöröl minket a Föld színéről.

Overlord (2018)

A normandiai partra szállást megelőző napon egy csapat katona azt a feladatot kapja, hogy pusztítsanak el egy német rádiótornyot, ám odaérve, egy náci laborban találják magukat, ahol szupererős mutánsokat fejlesztett ki a Harmadik Birodalom. Bármilyen hihetetlen, még ennek is van valóságalapja: 1944-ben a nácik érezték, hogy kezd kicsúszni a kezükből a háború, ezért kétségbeesett lépésekre szánták el magukat. Többek közt

azzal bízták meg Wolf Kemper német kutatót, hogy készítsen egy olyan szert, ami hosszú időn át ébren tartja a náci katonákat.

Ez el is készült, és tulajdonképpen kokaint, metamfetamint és egyéb A-listás drogot tartalmazott, de a célját elérte: akik fogyasztottak belőle, közel 90 km-t gyalogoltak egy nap alatt, 44 kilós hátizsákot cipelve. Oké, nem lettek szupererős mutánsok, de kétségtelenül ez ihlette meg az Overlord alkotóit.

A massza (1958, 1988)

Teljesen nonszensz, hogy bármi valós alapja lenne egy olyan filmnek, amelyben báger nagy, űrből érkezett zselé tart rettegésben egy kisvárost. Pedig bármilyen hihetetlen, A masszának – legyen szó az ’58-as vagy a ’88-as verzióról – itt a helye!

A film alapja ugyanis a csillagkocsonyának (vagy csillagzselének) nevezett jelenség, amire máig nincs magyarázat.

Egészen tizennegyedik századtól találunk feljegyzéseket erről a ragacsos anyagról, amely a világ füves területein jelenik meg. A lehetséges magyarázatok közt szerepel a gomba, a békaivadék, az állati eredetű hányás, és a nyálkás penész is. Azonban A massza című filmet még ennél is konkrétabb eset ihlette: 1950-ben négy philadelphiai rendőr látott egy kb. 2 méter átmérőjű, remegő kocsonyát, amely ejtőernyőként szállt le az égből, majd huszonöt perc elteltével (mire az FBI a helyszínre ért) szétesett, és semmi nem maradt belőle.

Ez is érdekelhet

Íme minden idők 6 legbizarrabb sci-fije!

Sean Connery piros alsógatyája, Don Johnson beszélő kutyája, és a film, amelyből a Magyar Televízió elcsaklizta a Nulladik típusú találkozásokhoz a pucér nővé változó gyíkot!

Lássuk!

Phoenix Forgotten (2017)

A kézikamerás sci-fiben egy csapat tinédzser különös fényeket lát az égen szülővárosukban, a címbeli Phoenixben. Mikor elindulnak, hogy megnézzék, mik lehetnek azok, örökre eltűnnek. Az eset után húsz évvel előkerül egy videófelvétel, amelyből kiderül, mi történt azon az éjszakán.

A film a közelmúlt egyik legismertebb és legtöbbet vizsgált UFO-észlelésén alapul: a Phoenix Lights néven elhíresült jelenség 1997. március 13-án jelent meg az égen Arizonában, Nevadában és Mexikóban.

A legtöbb UFO csak pár másodpercig jelenik meg, ezt azonban három órán át lehetett látni. Hogy mindez az 51-es körzet közelében történt, csak tovább erősítette az elméletet, hogy a megmagyarázhatatlan fények földönkívüli eredetűek voltak.

Változó állapotok (1980)

Ken Russell filmjében egy tudós úgy gondolja, hogy genetikánk évmilliókig eltárolja az egyes tudatállapotokat és tapasztalatokat, ezért különféle hallucinogéneket töm magába, ám idővel kicsúszik a kezéből a kísérlet: tomboló majommá, majd szörnnyé változik.

A Változó állapotok Dr. John C. Lilly ellentmondásos hallucinogén kísérletein alapul, melynek során egy külvilágot kizáró tartályban használt erős kábítószereket.

Állítása szerint saját belső dimenzióit kutatta, mikor többek közt ketamint fogyasztott, melynek következtében bizarr látomásai voltak.

(via Whatculture, Collider)