Egyedi megközelítések, műfaji koktélok és időparadoxonok a tudományos-fantasztikus filmek kedvelőinek.
Ha időutazós filmekről beszélünk, általában olyan klasszikusok ugranak be elsőként, mint a Vissza a jövőbe-trilógia, a Terminátor-filmek vagy az Idétlen időkig, ami kultikussá tette a Mormota-napot. Ha kicsit mélyebbre ásunk, akkor már a Donnie Darko vagy mondjuk a Pillangó-hatás is eszünkbe jut. Ám ezeken kívül is még számtalan film van, amely egészen egyedi módon nyúl hozzá az időutazás témájához. Ezek a filmek gyakran nem csak az idősíkokat, de a műfajokat is előszeretettel keverik, és egészen új koncepcióival állnak elő. Következzen nyolc időutazós film, ami valamilyen módon csavart egyet a műfaj megszokott kliséin.
Szeretlek, szeretlek (1968)
A francia rendező, Alain Resnais filmje egy férfiről szól, aki, miután sikertelenül próbál végezni magával, jelentkezik egy időutazásos kísérletre, ám valami balul sül egy:
saját töredékes emlékében ragad, és véletlenszerűen ugrál életének meghatározó pillanatai közt.
A hatvanas évek végén készült film korai példája annak, hogy nem csak egy kaland kerekedhet az időutazásból, hanem az érzelmi dráma eszköze is lehet. Különösképp az emlékek újraélése, a múlt töredékeinek szürreális bemutatása az, amiben a Szeretlek, szeretlek igazán erős és egyedi. Ha ismerős a tematika, az nem véletlen: Alain Resnais alkotása nagy hatással volt Michel Gondry Oscar-díjas filmjére, az Egy makulátlan elme örök ragyogására is, ami néhol még direktben is tiszteleg a ’68-as film előtt.
Időről időre (1979)
Az igencsak összetett sztoriban Malcolm McDowell alakítja Az időgép című regény szerzőjét, a brit írót, H. G. Wells-t, aki mi más, mint egy időgép segítségével a hírhedt londoni sorozatgyilkos, Hasfelmetsző Jack (David Warner) nyomába ered, aki a jövőbe utazott, egészen a jelen – a film bemutatásakori jelen – Amerikájába. A film igazi mozgatórugója, hogy magát Wellst tették meg főszereplőnek: a látnoki írónak tartott szerzőt lenyűgözi és elborzasztja a jövő: egy szocialista utópiára számított, ehelyett egy hatalmas zűrzavarban találja magát.
Wells kritikusan személi a jövőt, ami kifejezetten érdekes, ha összevetjük azzal, hogy Jack mennyire otthonosan mozog a huszadik században.
Érdekes adalék, hogy Wells szerelmét az a Mary Steenburgen alakítja, akibe a Vissza a jövőbe 3-ban a Doki szeret majd bele.
Az időcsavar (1997)
A James Belushi, Kylie Travis és Frank Whaley főszereplésével készült sci-fi akcióthrillerben egy rendőrségi pszichológus időhurokban ragad: újból és újból átéli a találkozását egy erőszakos párral a semmi közepén.
A sztori azt a kérdést pedzegeti, nem biztos, hogy érdemes megbolygatni a múltat, hiszen ahányszor a főszereplő visszautazik az időben, és valamin változtatni akar, minden csak rosszabb lesz.
Bár Az időcsavart dicsérték a fantáziadús és eredeti forgatókönyvéért, a Rotten Tomatoes oldalon jelenleg 57 százalékon áll. A film nem igazán tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket, de van egy B-filmes bája, ami mai szemmel kifejezetten nosztalgikussá teszi: különösen Belushi pofaszakálla.
Találmány (2004)
Az idén húszéves film alaposan körüljárja az időutazás veszélyeit. A Találmány középpontjában két mérnök áll, aki rájön, hogyan lehet utazni az időben, ám hamarosan
etikai dilemmákkal és időparadoxonokkal találja szemben magát, ami paranoiássá teszi mindkettőjüket.
A filmet Shane Carruth írta és rendezte, valamint az egyik főszereplőt is ő alakítja. Egy „bonyolult, kiszámíthatatlan és kompromisszummentes” filmet akart készíteni az időutazásról, és sikerült is neki. A Találmány kultikus státuszba emelkedett a rajongók körében, a kritikusokat pedig lenyűgözte az sajátos megközelítés és a filozofikus mondanivaló.
Időbűnök (2007)
Ez a szédületes spanyol thriller is az időparadoxon kérdésével foglalkozik: egy férfi véletlenül ráakad egy időgépre, és elképesztő zavart hoz létre a múlt szövetében.
Visszamegy az időben, hogy kijavítsa a korábbi hibákat, ám kénytelen belátni, hogy tettei csak még súlyosabb következményekkel járnak.
Az Időbűnök érdekes módon Spanyolországban nem aratott valami nagy sikert, de nemzetközi szinten kifejezetten jól fogadták a kritikusok: a Rotten Tomatoes-on 90 százalékon áll, és dicsérték a rafináltan szőtt cselekményt, az ötletes történetmesélést és az időutazós téma egyedi megközelítését.
Háromszög (2009)
A brit pszichológiai horror az időhurok-koncepció sajátos megközelítése:
egy nő a saját múltbeli és jövőbeli verzióival találkozik egy elhagyott hajón a Bermuda-háromszögben.
Bár a sztori alapja a sci-fi műfaji elemeit mozgósítja, elsősorban itt a horror dominál: a borzongásra és az ijesztgetésre fókuszál amellett, hogy az időutazás egzisztenciális következményeit is bemutatja. A Háromszög kifejezetten jó kritikákat kapott, amik kiemelték az egyedei megközelítést és az intelligens történetvezetést.
A philadelphiai kísértet (2012)
Van egy elmélet, amely szerint a Philadelphia-kísérlet – amire a magyar cím ilyen furcsán utal – a második világháború alatt zajlott le: az amerikaik azzal kísérleteztek, hogy katonai járműveket tegyenek láthatatlanná. Állítólag a USS Eldridge (DE-173) nevű romboló 10-15 másodpercre eltűnt, de egyes teóriák szerint előre utazott az időben. Pont erről ne készült volna film?! De, több is! Mi most a 2012-es tévéfilmet válogattuk be a listánkba, melyben az időutazásra megy rá a sztori.
Egy második világháborús hadihajót küldenek a jelenbe, ám a legénység nincs valami jó bőrben: egyesek súlyos mentális zavarokkal küszködnek, mások pedig összeolvadtak a hajó fémszerkezetével.
Elvileg ez történt a Eldridge legénységével is 1943-ban.
Az Almanach projekt (2015)
A film egy diákcsoport történetét meséli el, amelynek sikerül megépítenie az időgépet.
Az Almanach projekt különlegessége, hogy az akkoriban kifejezetten népszerű, kézikamerás stílusban készült
(mint például az Ideglelés vagy a Cloverfield), a sztori pedig ismét az időutazás veszélyeire hívja fel a figyelmet. A fiatalok visszautaznak ugyanis az időben, hogy saját előnyükre változtassák meg az eseményeket, ám tetteiknek szörnyű következménye lesz a jövőben. A premier előtt nagy felhajtás volt a film körül, hiszen az időutazós-kézikamerás sci-fi koncepciója elég jól hangzik. A kritikák viszont elég vegyesek voltak, és a mozipénztáraknál sem teljesített valami jól Az Almanach projekt. Bár nem volt olyan újszerű, mint sokan remélték, de érdemes vele próbát tenni, mivel egy izgalmas és szórakoztató sci-fi.
Ezektől meg óvakodj!
Az időutazás hálás téma, de még a legjobb filmekben is könnyű belezavarodni. Hát még a rosszakban…
Lássuk!
(via Movieweb)