Logan - Farkas

Szokás emlegetni, hogy Hulkot és Pókembert is háromszor cserélték le, miközben Hugh Jackman összesen 9 filmben volt Wolverine – aki ugyebár a Rozsomák, nem Farkas –, és ez azért nem semmi. Ha valakit úgy teremtett meg a jóistenke, hogy csak egy barkót kellett növesztenie a szerephez, és már kész is volt a szuperhős, azt nekünk, nézőknek is értékelnünk kell, és Jackman méltó módon mondott búcsút a mindenki által hőn szeretett karakternek.

James Mangold rendező tulajdonképpen borongós westernben énekelte meg Logan távozását, ami egyben Patrick Stewart búcsúja is Xavier professzorként, ám szó sincs lassú, mélabús darabról. A Logan 18-as korhatárkarikája nem vicc, a magát már nehezen gyógyító Rozsomák nem adja olcsón az irháját, és itt bizony csúnyán felbosszantják, amikor a gondjaira bízott kislány, a szintén mutáns X-23 életére törnek – aki egyébként nagyon vagány kiscsaj! – Vízer Balázs

Kong: Koponya-sziget

Hát valahogy így kell szörnyfilmet csinálni, és bármenyire ódzkodunk a reboot fogalmától, így kell újraindítani egy filmes legendát. Ami a nagyágyú Peter Jacksonnak nem sikerült majd’ tíz éve, azt az eddig mindössze egy nagyjátékfilmet maga mögött tudó Jordan Vogt-Roberts simán összehozta most.

Egy fantasztikus, mégis valóságosnak tűnő világot alkotott meg elképesztő lényekkel King Kong szülőhelyén, a Koponya-szigeten, majd egy rakás katonát, tudóst és csodabogarat küldött oda, hogy próbálják meg túlélni a megannyi veszélyt. És mindezt az 1970-es évekre, a vietnami háború végóráira időzítette, hogy kicsit nyúlhasson az Apokalipszis most!-ból – rendezőnk nagyon jól tud jó dolgokat lenyúlni, és két tucatnyi tényleg fantasztikus színész segített neki, hogy eladja a műsort ebben a tömény kalandban, ami az év egyik legizgalmasabb – és furcsa módon leginkább alulértékelt darabja. –Vízer Balázs

A galaxis őrzői vol. 2

Az évek óta ránk ömlő, nagy szuperhősfilmes áradatban igazi felüdülés egy-egy olyan harsány és komolytalan alkotás, mint amilyen A galaxis őrzői, a Marvel másodvonalbeli, űrjáró szuperhőseivel. Itt a Bosszúállókkal ellentétben sosem nyomja senki kretén módon fullba a világmegmentést, viszont mindig kapunk egy mókás csillagközi kalandot, aminek a címe simán lehetne A világ urai 2, Star Wars 10 vagy Flash Gordon 13 is, csak ki kellene cserélni a '70-es évek slágereit hallgató Star-Lordot Dolph Lundgrenre, Harrison Fordra vagy Sam J, Jonesra (esetleg egy feleannyi idős sztárra).

Na persze A glaxis őrzői brand főszereplői sem olyan rossz karakterek, sőt! Ki ne kedvelné Mordályt, az életveszélyesen klepto- és piromániás bajkeverőt, Baby Grootot, aki a megtestesült cukiság maga, Draxot, a vicces kőbunkót, vagy a folyton egymást zrikáló szerelmespárt, Star-Lordot és Gamorát A magam részéről inkább őket nézném, mintsem Vasember, Pókember, Superman meg a többi, dögunalmas, molyrágta képregénykarakter milliomodik tökugyanolyan kalandját, és ezzel szerintem már a Marvel is ugyanígy van, nem véletlen, hogy Thort meg Hulkot is kilőtték az űrbe gladiárkodni.  – Szűcs Gyula

Wonder Woman

Mikor már mindenki leírta a Warner stúdiót, hogy a DC-képregényhősökből sosem lesz akkora popcornfilmes ikon, mint a konkurens Marvel Bosszóállóiból, jött, látott és győzött ez izraeli szupermodel, Gal Gadot, és megmutatta, hogy a csajok is lehetnek olyan vagány akcióhősök, mint Amerika kapitány vagy Thor. Ehhez persze kellett az is, hogy a rendező végre ne egy olyan lélektelen profi legyen, mint Christopher Nolan, és a mindent esős, sötét jelenetekben leforgató Zack Snyder se szóljon bele túl sokat a végeredménybe.

Mindenki meglepetésére Patty Jenkins olyan profin összehozta a Csodanő eredetfilmjét, hogy jelenleg épp ő a legmenőbb női akciófilmes rendező (trónfosztva ezzel Kathryn Bigelow-t). Gal Gadot egymaga menőbb szuperhős Wonder Womanként, mint Scarlett Johansson, Halle Berry, Anna Paquin meg a többi, az elmúlt 20 évben maskarát húzó sztárszínésznő együttvéve! – Szűcs Gyula

A majmok bolygója - Háború

Nem szeretjük, ha piszkálják a klasszikusokat, miért is szeretnénk, hiszen többnyire csak pénzért teszik, de vannak kivételek. Merthogy az eredeti koncepció, amelyben egy űrhajós érkezik a majmok uralta világba, elkopott és idejétmúltjává vált a hidegháború lecsengésévelután, az új értelmezés pedig mindent átrendez, újrafogalmaz és más fénybe helyez. Először is megtudjuk milyen szérumnak köszönhetően lettek az emberszabásúak valódi vetélytársai az emberiségnek, és az is kiderül, hogy mi vetett véget fajunk egyeduralmának.

Az új rész, amely egyben lezárja ezt a történetívet, de nem zárja ki a folytatást, megmutatja, milyen az, ha a két faj között totális háború tör ki, és az is kiderül, hogy a majmok sokkal emberségesebbek nálunk. És Caesar - akit természetesen Andy Serkis alakít -, akivel az egész elkezdődött, és aki sosem akarta a háborút, most méltó ellenfélre talál a könyörtelen ezredes (Woody Harrelson) személyében, és lassan az is kiderül, hogyan is hat a majominfluenza. Matt Reeves hihetetlenül izgalmas, látványos, ugyanakkor elgondolkodtató lezárást hozott össze a trilógiának, amely nem csak méltó utódja az eredeti műnek, hanem vele egyenrangú alkotás, csodálatos pillanatokkal. – Vízer Balázs

Vademberek hajszája

Ez egy picit csalás, mert 2016-os, de nálunk csak idén májusban mutatták be a mozik. Taika Waititi filmje azon kevesek közé tartozik, ami csodálatos felüdülés a léleknek. Sam Neillnek nagyon jól áll az öregség, és a morcos farmer szerepét mintha neki találták volna ki, de az igazi meglepetés a dagi kissrác, Julian Dennison – minden pillanata egyszerűen zseniális.

Ha pocsékul érzed magad, magányos vagy, netán csak rossz napod volt, nézd meg, és menten jó kedved lesz. A Vademberek hajszája hihetetlenül vicces, de ami a leglényegesebb, óriási szíve van.  És ez bizony nagyon ritka ám. – Lakatos István

Az

Stephen King egyik legjobb regénye az Az – illetve annak első fele, hiszen iszonyú erősen tud írni a gyerekkorról, illetve a gyerekkor végéről. Nosztalgia és valami keserédes fájdalom keveredik az ilyen szövegeiben (lásd még Állj ki mellettem), az Azban pedig ötvözte a kőkemény horrorral. A Derry mélyén szunnyadó, időről-időre előbújó ősi gonosz az író egyik legvérfagyasztóbb teremtménye, és az, hogy a srácokat saját zsigeri félelmeikkel szembesíti hatásos és intelligens húzás, de King amúgy is nagyon profi az elme mélyén megbújó rettenet és mocsok ábrázolásában.

A  film a gyerekek miatt lett kiemelkedően jó. A szereposztás telitalálat, a srácok élettel töltik meg a vásznat, és fantasztikusan jelenítik meg azt az életkort amikor már kezdenek belekóstolni a felnőttkor sanyarúságába – persze némelyiknek már így is eléggé tragikus élete van, és a Krajcáros is mindent megtesz, hogy megkeserítse az életüket -, de mégis gyerekek tudnak maradni. Az Az bravúrosan oldja meg, hogy egyszerre legyen rémisztő, vicces – és bájos. És szerencsére kimaradt a regény legvitathatóbb jelenete, a lélektelen, csoportos szex a csatornában,mert azzal kiölték volna a lelket a karakterekből. Már előre sajnálom, hogy a folytatásban csak flashbackekben láthatjuk viszont a gyerekeket, és a felnőtt énjeik szállnak szembe Derry gaz bohócával. – Lakatos István

Szárnyas fejvadász 2049

Elöljáróban álljon itt egy vallomás: soha nem tudtam megbarátkozni az eredeti Szárnyas fejvadásszal. A ma is lenyűgöző látvány előtt fejet hajtok, a sajátos hangulatát kedvelem, de az egész valahogy annyira rideg és távolságtartó, hogy képtelen voltam megszeretni. A történet pedig olyan egyszerű, mint a bot – amivel nem is lenne baj, hiszen hány olyan kiváló film van, ami cseppet sincs túlbonyolítva, de már maguk a karakterek is olyan vázlatosak, hogy belemagyarázásnak érzem azt a gondolatiságot, amit a filmnek tulajdonítanak.

Nem is vártam különösebben a folytatást, pláne, hogy Ridley Scott azóta megzakkant, Dennis Villeneuve előző nagy dobása, az Érkezés egy félig remek film volt, félig hatásvadász bullshit, Ryan Goslingtól pedig általában feláll a szőr a hátamon. Aztán tessék. A Szárnyas fejvadász 2049 egyszerűen lenyűgözött. A látvány fantasztikus, semmi máshoz nem hasonlítható, a zenéje hátborzongató, a hangulata nem pusztán imitálja az eredetiét, hanem gazdagítja is, a történet kellőképpen összetett, és valóban van mondanivalója. Sajnos nem csoda, hogy olyan hatalmasat bukott, a pattogatott kukoricát zabáló, kólát szürcsölő átlagnéző nem állhatja az ilyen lassan csordogáló, elmélázós filmeket - nekem cseppet sem tűnt lassúnak, sőt, néztem volna még tovább. Azt is feltétlenül ki kell emelni, hogy a filmtörténet egyik legszebb szerelmi jelenetét itt láthatjuk. Ja, és napnál is világosabb, hogy Deckard replikáns. – Lakatos István

Thor: Ragnarök

Taika Waititi hivatalosan is az egyik kedvenc filmrendezőm lett, és a Hétköznapi vámpírok és Vademberek hajszája után ismét csodát művelt, méghozzá a Marvel franchise-szörnyeteg berkein belül.

Ez pedig még inkább elismerésre méltó, hiszen egy ilyen gigantikus filmet is kedvére elökörködhetett.  A bemutató után áradoztam róla egy jó hosszút. – Lakatos István

Star Wars – Az utolsó Jedik

Szeretem a régi trilógiát, gyerekkorom alapvető filmélményei, sőt, kábé egész életem fontos alappillérei, de Az utolsó Jedik a legjobb Star Wars, amit valaha készítettek. Pont. – Lakatos István