111 évvel ezelőtt, 1912. május 8-án alapította meg a magyar származású producer, Adolph Zukor a még ma is létező a Paramount Picturest, Hollywood egyik legnagyobb filmstúdióját – pontosabban annak jogelődjét, a Famous Players Film Companyt. Arról, hogy a jól ismert, hegytetős logó a perui Artesonraju-csúcsot ábrázolja-e, vagy azt a Utah-állambeli Ben Lomond Mountaint, amelynek a szomszédságában a stúdió egyik társalapítója, W. W. Hodkinson felcseperedett, a mai napig élénk vita tárgyát képezi.

Az viszont biztos, hogy a Paramount stúdiójában számos emlékezetes kultfilm készült az elmúlt 111 évben – ezek közül mutatunk be most 11-et.

(Érdekesség, hogy az alábbi lajstromunkban felsorolt Forrest Gump és A keresztapa a PORT.hu-olvasók kedvenc filmjeinek listáján is igen előkelő helyen szerepel.)

1. Psycho (1960)

Mint annyi hollywoodi kasszasiker, Alfred Hitchcock kultfilmje is könyvadaptáció: a bestseller szerző Robert Bloch 1959-es, azonos című regényén alapul, amelynek egy valóban létező, anyakomplexusos sorozatgyilkos, Ed Gein volt az ihletője (Gein válogatott rémtetteiről ebben a PORT.hu cikkben írtunk bővebben). A könyv megfilmesítését Peggy Robertson, Hitchcock asszisztense javasolta a borzongatás mesterének, miután jó kritikákat olvasott róla az újságokban,

a Paramount stúdió azonban kezdetben hallani sem akart a Psycho filmváltozatáról,

ezért Hitchcock győzködni kezdte őket, hogy olcsón, fekete-fehérben forgatja le, ráadásul saját költségen, így a patinás Paramountnak csak a forgalmazásba kell beszállnia. A folytatást mindenki ismeri: a csinos szőke titkárnő, Marion meglép főnöke pénzével, majd éjszakára betér egy mellékút melletti, félreeső motelbe, amelynek titokzatos tulajdonosáról, Norman Batesről csakhamar kiderül, hogy maga az Ördög... 

2. Volt egyszer egy Vadnyugat (1968)

Sergo Leone ezzel a majd' 3 órás kulftfilmmel nemcsak ércnél is maradandóbb emlékművet állított az olasz rendezők által feje tetejére állított és lezüllesztett amerikai Vadnyugatnak, de el is temette azt. 1963 és 1969 között ugyanis több mint 300 spagettiwestern készült, amelyek mind szakítottak a korábbi, John Ford- és John Wayne-féle, fennkölten romantikus balladákkal, és álomszép kurtizánokat vagy épp sehonnai, bitang gazfickókat megtéve a történeteik főszereplőinek.

A Paramountnak óriási szerencséje volt, hogy náluk kötött ki ez a filmtörténeti klasszikus, mert Leone eredetileg a United Artists stúdióval akart dolgozni, mivel A Jó, a Rossz és a Csúf is itt készült.

A United ugyanis eredetileg Charlton Heston és Kirk Douglas főszereplésével képzelt el egy grandiózus westernt. A Paramount vezetősége viszont azzal csábította át Leonét, hogy az új filmjében a rendező nagy kedvence, Henry Fonda lehet majd a főszereplő. Így lett Hollywood örök jófiújából a filmtörténet legkönyörtelenebb gazembere, egy Frank nevű haramiavezér, aki a Vadnyugat alkonyán igazi nagypályás lókötőként elegáns különvonatok drága asztalai mellett, kényelmes karosszékben ücsörögve dönt a borostás banditák, kurtizánból lett feleségek és szájharmonikás pisztolyhősök életéről és haláláról...

3. A keresztapa (1972)

Coppola kultikus gengszterdrámája ma már maga a Nagybetűs Maffiafilm, és a lelke mélyén minden wannabe maffiózó olyan vagány akar lenni, mint lefittyedt szájjal mormogó Vito Corleone.

Pedig  a Paramount stúdió fejesei eredetileg hallani sem akartak arról, hogy a 47 éves Marlon Brando kapja meg az öreg maffiafőnök szerepét a filmben,

a próbafelvételek során azonban igencsak meggyőzőnek bizonyult. Brando trükkje ugyanis az volt, hogy két vattapamacsot tömött a szájába, így arca egy teljesen más korú és fizimiskájú karaktert mutatott. A készítőknek ez annyira megtetszett, hogy megtartották az ötletet, így az öreg Corleone kitörölhetetlenül beleégett a nézők emlékezetébe.

4. Az elveszett frigyláda fosztogatói (1982)

A hollywoodi legendárium szerint Indiana Jones figurája akkor született meg, amikor a United Artists nem engedte meg egy süvölvény amerikai filmesnek, bizonyos Steven Spielbergnek, hogy James Bond-filmet forgasson, ami ugyebár a brit rendezők kiváltsága volt a '70-es és a '80-as években. A sértődött mozimágus ekkor állítólag megfogadta, hogy kitalál egy saját franchise-t egy saját hőssel, akivel majd lenyomja a 007-est a pénztáraknál. Össze is állt országos cimborájával, George Lucasszal, és együtt kitalálták az okkult nácikkal pofozkodó, ostort pattogtató, kalapos régészprofesszor alakját, aki pont olyan izgalmas kalandokba keveredik, mint amilyeneket a kis Spielberg és a kis Lucac gyerekkorukban a képregényekben és a fekete-fehér kalandfilmekben láttak. Csakhogy a nagy hollywoodi stúdiók nem voltak kíváncsiak Indiana Jonesra, mert hiába volt az alkotók közt ott Lucas, a kasszarobbantó Star Wars atyja, Spielberg neve nem csengett jól ekkoriban, mert hírhedt volt a megcsúszott forgatásairól, és hatalmasat bukott a Meztelenek és bolondokkal.

A Paramount stúdió is csak úgy ált kötélnek, hogy kizárólagos jogokat kaptak a későbbi folytatásokra, Spielbergre pedig súlyos büntetés várt a határidő vagy a költségvetés túllépése esetén.

A többi, ahogy mondani szokás, történelem: a Frigyládát hajkurászó Indy figurája bombasztikus siker lett, számos filmes, tévésorozatos, könyves, képregényes és videójátékos folytatást kapott, a karakterrel egybeforrt Harrison Ford pedig 80 évesen ötödszörre is a fejére teszi a legendás barna kalapot.

5. Beverly Hills-i zsaru (1984)

A Paramountnál már a '70-es években filmet akartak forgatni egy olyan rendőrről, akit másik körzetbe helyeznek át, ám purparlé kerekedik a dologból. Főszereplőnek ki is nézték Mickey Rourke-ot, de a Rocky és a Rambo sikere miatt végül Sylvester Stallone lett Axel Foley a Beverly Hills-i zsaruban. Stallone, aki szerette maga írni a filmje forgatókönyveit, azon melegében kihajította az összes vicces beszólást, és berakott a helyükre egy rakás akciójelenetet,

ezeket azonban túl drágának ítélte meg a Paramount vezetősége, és Sly marcona fizimiskája sem tetszett nekik, ezért kirúgták, és a helyére leszerződtették Eddie Murphyt, a 48 óra nagydumás tolvaját.

Stallone nem vette zokon az elválást, a forgatókönyvbe belerakott saját ötleteit átmentette egy saját zsarufilmbe – ezt végül a Warnernél forgatta le Kobra címmel, főszerepben a napszemüveges, gyufát rágó Marion Cobretti nyomozóval. Eddie Murphy pedig, aki addig inkább csak egy vicces komikusnak számított Hollywoodban, egycsapásra akcióhős lett, és még jó pár zsaruvígjátékot leforgatott a következő években (lásd: Beverly Hills-i zsaru 2-3, Megint 48 óra, Két túsz között és társai).

6. Top Gun (1986)

Tom Cruise kultikus repülős filmje lényegében nem más, mint egy 15 millió dollárba kerülő, mozifilm hosszúságú videóklippre emlékeztető, örök időkre szóló toborzóreklám, ami bármelyik évtizedben képes kedvelt csinálni ahhoz, hogy a fiatalok azonnal felcsapjanak pilótának. Az amerikai haditengerészet a forgatáshoz ráadásul a nagyobb hitelesség kedvéért valódi F–14-es vadászgépeket biztosított Cruise-éknak, amelyek egy igazi hadihajó, a USS Enterprise körül röpködtek fel s alá.

No persze úgy könnyű volt ilyen gálánsnak lenni, hogy a Paramount óránként 7800 dollárt fizetett az üzemanyag- és egyéb üzemeltetési költségekért, mivel a gépek a szokásos szolgálati idejükön kívül repültek.

De persze a stúdió és a haditengerészet is maximálisan elégedett lehetett a bemutató után, hiszen a Top Gun 357 millió dollárt kaszált, az amerikai mozik kijáratainál felállított toborzófülkékben pedig a korábbi évhez képest 500 százalékkal megugrott az újoncnak jelentkező fiatal férfiak száma.

7. Csupasz pisztoly (1988)

A 2010-ben elhunyt Leslie Nielsen neve alighanem örökre összeforrt az ősz üstökű, cinikus humorú Frank Drebin nyomozóéval, akinek az aranyköpéseit máig emlegeti egy egész nemzedék (ebben a PORT.hu-cikkben össze is szedtük a legviccesebb idézeteket) A Csupasz pisztoly-filmek persze könnyen válhattak kasszasikerré, hiszen lényegében a Nagyon különleges ügyosztály (eredetiben: Police Squad!) című, 1982-ben készült, hatrészes tévésorozat nagyobb volumenű, sokkal mókásabb moziváltozatai voltak, fergeteges kikacsintásokkal a Kojakre, a Columbóra, a San Francisco utcáinra, és a többi népszerű, amerikai nyomozós sorozatra (igaz, a készítők saját bevallásuk szerint szinte minden elemet a nálunk kevésbé ismert, '50-es évekbeli M Squad című zsaruszériából vettek át).

Mivel a Nagyon különleges ügyosztály gyártója a Paramount Television volt, magukat az epizódokat pedig a Paramount égisze alá tartozó ABC csatorna sugározta, egy percig sem volt kérdés, melyik nagy stúdió fog bábáskodni a Csupasz pisztoly fölött...

8. Forrest Gump (1994)

A Psychóhoz hasonlóan ez a film is könyvadaptáció: Winston Groom 1986-ban kiadott bestseller regénye alapján készült (1994-ben magyarul is megjelent Forrest ​Gump avagy: „Egy együgyű fickó följegyzései” címmel a JLX kiadó gondozásában). A könyv adaptációs jogaiért már a megjelenés előtt komoly licitháború zajlott, amelyet végül a Warner Bros. nyert meg, de az ottani döntéshozók az 1988-as Esőember után nem akartak még egy olyan filmet mozikba küldeni, amelynek egy fogyatékkal élő csodabogár a főszereplője... A Columbia stúdiónál is bezárultak az ajtók az ekkor már kész filmforgatókönyv előtt,

a Paramount vezetőjének, Sherry Lansingnek azonban megtetszett a sztori, és megvásárolták a jogokat a Warnertől.

Ivan Reitman és Terry Gilliam is visszautasította a rendezés lehetőségét – Robert Zemeckist csak ezután  szerződtették le, aki végül Tom Hanksszel karöltve forgatta le a PORT.hu olvasók egyik örök kedvenc filmjét.

9. A rettenthetetlen (1995)

Egy nagyszabású, kosztümös középkori film terve már a '90-es évek elején ott keringett az MGM-nél. Alan Ladd Jr. producer le is csapott rá, de amikor 1993-ban távozott a stúdiótól, vitte magával a forgatókönyvet is, abban a reményben hogy majd a Paramount és a saját cége, a The Ladd Company fogja finanszírozni.

Mel Gibson azonban a forgatókönyv elolvasása után megmakacsolta magát, és kijelentette, hogy ő már túl öreg huszonéves skót felkelőnek, ezért nem vállalja el a címbéli szabadsághatcos szerepét

(bár Rettenthetetlennek nem is William Wallace lovagot hívták, hanem Robert de Bruce-t – erről bővebben ebben a PORT.hu-cikkben írtunk). Gibson azt akarta, hogy Brad Pitt legyen William Wallace, de egy évre rá már elvállalta a főhős szerepét, de csak azzal feltétellel, hogy nem kell szakállat növesztenie. Eredetileg Terry Gilliam lett volna a rendező, hiszen a Gyalog galopp és a Jabberwocky is kiváló történelmi kalandfilm volt tőle, ő azonban nem vállalta a munkát, így Gibson kénytelen volt maga vállalni a rendezői és a produceri feladatokat is – de nem is járt olyan rosszul végül a tripla műszakkal, mivel 2 Oscar-díjat is bezsebelt A rettenthetetlenért.

10. A Vasember (2008)

Manapság már hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy

a korai Marvel-blockbusterek elején bizony még ott virított a Paramount-hegycsúcsos logó.

Magát a Marvel Studiost ugyan már 1996-ban megalapította a patinás képregényipari óriás, az ezredfordulóra azonban olyan rossz anyagi helyzetbe manőverezte magát a cég, hogy a csődöt elkerülendő, boldog-boldogtalannak eladta a Marvel-hősök filmes jogait (így kötött ki például Pókember a Sony-nál és az X-Mena Foxnál, sőt, egy ponton úgy volt, hogy Michael Jackson 1 milliárd dollárért cakumpakk megveszi a Marvelt, hogy ő lehessen Peter Parker, ha lesz Pókember-film). De a már elkészült, kasszasiker-várományos produkciókat sem tudta önerőből forgalmazni a Marvel, így a Paramount stúdió éveken keresztül levette a maga sápját Hulk, Vasember és a többi Bosszúállók kalandjaiból. Robert Downey Jr. viszont akkora telitalálatnak bizonyult a kicsit alkesz, de nagyon okos techguru szerepére, hogy a 2008-as Vasemberre épülő, egymással szorosan összefüggő Marvel-filmeknek egy idő után már nem is volt szükségük a Paramount védőhálójára.

11. Mission: Impossible - Fantom protokoll

A Paramount fejesei persze aligha bánkódtak sokáig amiatt, hogy a Marvel már nem közösködik velük, hiszen megvolt neki a saját aranytojást tojó tyúkjuk: Tom Cruise, aki azóta is náluk forgatja a Mission: Impossible franchise újabb és újabb epizódjait, elképesztőbbnél elképesztőbb akciójelenetekkel. Utóbbiakra nagyjából a negyedik résztől,

a Fantom protokolltól kezdve lett jellemző, hogy Cruise minden filmben magasabbra emeli a tétet.

Itt ugyan még „csak” a világ legmagasabb épületének, a 828 méter magas dubaji Burdzs Kalifa oldalán szaladgált úgy, mint pók a falon, később már felszálló repülőgép oldalába kapaszkodott,egy levegővétellel 6 percen keresztül volt a víz alatt, saját maga vezette a filmbéli Hunt ügynök helikopterét, valamint szédítő, 7,5 kilométeres magasságból ugrott ki egy repülőből, és csak 600 méteren nyitotta ki az ejtőernyőjét (a sztár elképesztő kaszkadőrmutatványait ebben a PORT.hu-cikkben szedtük össze)!