A holokauszt hősei: 8 film azokról, akik életeket mentettek a legsötétebb időkben

Valós és fikciós sztorik arról, hogy nem győzhetnek a nácik.

111 éve született Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki több ezer magyar zsidót mentett a deportálástól. Wallenberg a budapesti svéd követségen dolgozott, és az ő nevéhez fűződik az egyik legnagyobb és legsikeresebb mentőakció a holokauszt idején. 1944-ben, amikor elkezdték gettókba küldeni a zsidókat, majd deportálták őket, a svéd nagykövetség ideiglenes útlevelet bocsátott ki azok számára, akik rokonai vagy jelentős üzleti kapcsolatai voltak Svédországban. Wallenberg irányította azt a mentőakciót, melynek keretében több ezer ilyen útlevelet bocsátottak ki. De nem csak hivatalán keresztül, hanem határozott fellépésével is többeket megmentett a deportálástól. Az általa megmentett zsidók száma a becslések szerint több mint tízezer. Wallenberg 1912. augusztus 4-én született Svédországban, és a hivatalos közlés szerint 1947. július 17-én halt meg a Ljubjanka börtönben, de máig tisztázatlan, hogy pontosan hogyan került oda. Sajnos az augusztus 4-i dátumhoz egy szomorú esemény is kötődik: 1944-ben ezen a napon hurcolta el a Gestapo Anne Frankot, aki két évig rejtőzött a Prinsengracht utca 263. szám alatti iroda mögött nyíló titkos emeleti szobában.

 

Wallenberg: Egy hős története (1985)

Mi mással kezdenénk a sort, mint magával a négy Emmy-díjat nyert filmmel, melyben Richard Chamberlain alakítja Raoul Wallenberget. Az 1985-ben bemutatott, több mint háromórás amerikai tévéfilm arra az időszakra összpontosít, amikor a svéd diplomata több mint tízezer zsidó életét mentette meg. Mivel a NBC-n mutatták be, természetesen

nem olyan grandiózus, mint egy mozifilm, de épp ezáltal lesz egy bensőségesebb hangulata, ami közelebb hozza a nézőhöz Wallenberg alakját.

 

1990-ben mutatták be a Jó estét, Wallenberg úr című, magyar-norvég-svéd koprodukcióban készült filmet, amelyben Stellan Skarsgård játszotta a svéd diplomatát.

Schindler listája (1993)

Steven Spielberg filmjének bérelt helye van az ilyen listákon, aminek elsődleges oka nem a hatásvadász rendezés, hanem a témája. Nem csak a koncentrációs táborok borzalmát mutatja be, hanem a reményt is: azt, hogy miként mentette az üzletember, Oskar Schindler a gyárában dolgozó zsidókat a deportálástól. Ahhoz, hogy jobban megértsük, miért volt jelentős Schindler tette, egy személyes történet kell elmesélnem. Pár éve ellátogattam az auschwitzi koncentrációs táborba, ahol láthatók a híres cipők, szemüvegek, és egyéb személyes tárgyak, amelyek az ott kivégzett zsidók után maradtak. Ez az egyik legmegrendítőbb része a kiállítási térré átalakított tábornak, ez hozza talán a legközelebb a veszteséget, a halált, a borzalmakat. Schindler gyára, ahol az általa megmentett zsidók dolgoztak, nem sokkal messzebb, Krakkóban található, ezt is múzeumnak rendezték be. Itt,

az auschwitzi tárgyak ellenpontjaként kiállították azokat az edényeket, melyeket az ott dolgozó zsidók készítettek.

A felhalmozott tárgyak ezúttal a megmentett életeket jelképezték, és így ha kicsit is, de úgy érezhette az ember, hogy van némi kegyelem a kegyetlenség közepette is.

 

Életvonat (1998)

A francia, belga, holland, román koprodukcióban készült film több szempontból is rendhagyó, hiszen ha be akarjuk lőni a műfaját, akkor tulajdonképpen vígjátéknak is tekinthetjük. Márpedig ez elég szokatlan zsáner a holokauszt filmek közt, de maga a sztori is rendhagyó. Az Életvonat ugyanis arról szól, hogy miként igyekszik megmenekíteni egy falunyi zsidó saját magát a deportálástól. Az ötlet a falu bolondjának a fejéből pattan ki, pedig kézenfekvő:

akit már deportáltak, azt biztos nem akarják elhurcolni.

Ezért csinálnak egy fantom transzportot, álnácikkal és álrabokkal, hogy eljussanak vele az ígéret földjére, Palesztinába. Bár a hihetetlen történet vége durván visszaránt a valóságba, egészen addig fenntartja a reményt és még szórakoztató is.

ez is érdekelhet

Minden idők 10 leghitelesebb II. világháborús filmje

Vannak világháborús filmek, amiket szeretünk, de tudjuk, hogy a dolgok nem egészen úgy történtek, és vannak azok, amelyek készítői rengeteg pénzt, kutatást és energiát fektettek abba, hogy hitelesen adják vissza az eseményeket.

Tovább

 

Hamvadó cigarettavég (2001)

A Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével készült Karády-filmben az a trükk, hogy el sem hangzik az énekesnő vezetékneve, mindenki csak a keresztnevén szólítja. Bacsó Péter inkább anekdotikusan mesél a korról és a jelenségről, nem feltétlenül az életrajzi kereteken belül mozogva. Hogy mégis helyet kapott a film a listánkon, annak oka, hogy Karády fontos szerepet játszott a zsidók bújtatásában, megmentésében Magyarországon. Az egyik leghíresebb történet, amikor a nála lévő ékszereket odaadta a nyilasoknak, akik épp a Duna felé tereltek egy csapat gyereket, nyilvánvalóan azért, hogy belelőjék őket.

„Egyszer jött egy csapat nyilas, húsz gyereket sorba állítottak, s puskatussal elkezdtek terelni a Duna felé. Én akkor még nem nagyon értettem, mi történik, de azt éreztem, hogy borzasztó baj van. Már ott álltunk az újpesti rakparton a borzasztó hidegben, amikor egyszer csak fékezett mellettünk egy nagy fekete autó, s Karády Katalin szállt ki belőle. Beszélt a nyilasokkal, majd benyúlt a retiküljébe, valamit odaadott nekik, s mi, vagyis az összes gyerek bezsúfolódhatott az autójába. Meg sem álltunk a lakásáig, ahol az alagsorban bújtatott el minket.”

– emlékezett vissza Gömöri János, az egyik megmentett kisgyerek. A film ugyan csak érintőlegesen taglalja Karády viszonyát a nyilasokhoz és a zsidókhoz, ám Süti karakterén keresztül ezt is érzékelteti. Az igazsághoz ugyanakkor hozzátartozik, hogy a Rudolf Péter által alakított zsidó dalszerző beceneve eredetileg nem Süti, hanem Zsüti volt, polgári nevén G. Dénes György.

 

A könyvtolvaj (2013)

Van egy régi közhely az olvasással kapcsolatban, aminek lényege, hogy ha a ki akarsz szakadni a valóságból, olvass könyvet. Brian Percival 2013-as filmje trükkös módon könyvadaptáció, ami olvasó emberekről szól. De ez nem amolyan könnyed könyvklub, ez a sztori a második világháború alatt játszódik, és az egyik szereplője egy rejtegetett zsidó fiú. Neki hordja haza könyveket Liesel, aki felolvas a nevelőszülei által bújtatott fiúnak. A könyvtolvaj egyszerre szól a náci Németországban elöltött kamaszkor keserűségéről és arról, hogy

egy embertelen világban nem csak az embereket, de a könyveket is üldözik és elégetik, így mindkettő megmentésre szorul.

 

Jojo Nyuszi (2019)

Ha az Életvonatról azt írtam, hogy vígjáték, akkor ez már komédia is lehetne, de igazából egy könyörtelen szatíráról van szó. Taika Waititi filmjének főszereplője egy magányos német kisfiú, Jojo Betzler (Roman Griffin Davis), aki feltétel nélkül hisz a nácizmusban, még a képzelt barátja is maga a Führer (Waititi burleszkbe illően parádés alakításában). Amikor kiderül, hogy édesanyja (Scarlett Johansson) – aki kicsit sem vallja gyermeke nézeteit – egy zsidó kislányt (Thomasin McKenzie) rejteget a házukban, a fiú elkezd ismerkedni vele. Először azzal a céllal, hogy úgymond, kiismerje az ellenséget, ám ahogy egyre közelebb kerül hozzá, már nem gyűlöletet, hanem szeretet érez a lány iránt. Elkezdi az ő szemével látni a világot, miközben a nácik egyre több olyan dolgot tesznek, amivel megutáltatják magukat a kis Jojóval.

 

Menedék (2017)

A könyv alapján készült film a varsói állatkert igazgatójának és feleségének a történeté meséli el, akik Lengyelország náci megszállásának idején zsidókat bújtattak. Dr. Jan Żabińska (Johan Heldenbergh) és felesége, Antonina (Jessica Chastain) az életüket kockáztatva bújtatták a zsidókat az állatkert alagútjaiban és ketreceiben, amivel több mint 300 embert mentettek meg a biztos haláltól. A film igaz történeten alapszik, és nagyban támaszkodik Antonina Żabińska naplóira.

A film hitelesen mutatja be az állatkertben rejtegetett zsidók történetét és a varsói gettó borzalmait is.

 

Anne Frank bújtatója (2023)

A minisorozat középpontjában Miep Gies áll, aki gondolkodás nélkül cselekedett, mikor főnöke, Otto Frank megkérte, hogy rejtse el őt és a családját a nácik elől. A következő két évben

nem is csak Frankékat, hanem a van Pels és Pfeffer családokat is bújtatták.

A sorozat bemutatja, hogy Miep Gies- nak és családjának nem csak a lebukástól való félelemmel kellett megküzdeni, hanem a fejadagok beosztásával is, amiket akkoriban jegyre adtak. Emellett a családi ereklyéket se sajnálták, ha arról volt szó, hogy valamit pénzzé kellett tenni. Ráadásul Miep volt az, aki a deportálás után megtalálta és megőrizte Anne Frank naplóját.

A National Geographic sorozata a Disney+-on látható.

 

(via Holokauszt Enciklopédia, Wikipedia, Múlt-kor, Disney+, Veszprémi Napló)