A nap birodalma (1987) - Cadillac of the Sky

Ahhoz az emlékezetes jelenethez, amikor az amerikai P-51-es vadászgépek - az égbolt Cadillecjei - bombázzák a fogolytábor melletti japán repülőteret, miközben a kis Jim izgatottan nézi végig az egészet, Steven Spielberg hosszú, folyamatos felvételt tervezett. A jelenet rendkívül összetett volt, és egyetlen snittből állt volna – ehhez vegyük hozzá, hogy nem CGI-ról van szó, hanem igazi repülőkről és igazi robbanásokról. Christian Bale azt az utasítást kapta, hogy izgatottan rohangáljon fel és alá miközben a repülőgépek húznak el mellette és a bombák robbannak.

Bale azonban ideges lett, ahogy elkezdődött a felvétel, és lefagyott.

Mivel a legtöbb robbanószer elfogyott, Spielberg váltott néhány halk, atyai szót a fiúval, majd felvettek pár közeli képet a már izgatottan ugráló srácról a füstölgő díszletekkel. Ebből csinált aztán csodát Michael Kahn vágó, aki a film legemlékezetesebb jelenetét hozta össze – kapott is érte Oscar-jelölést.

Amerikai pszichó (2000) – Huey Lewis életművének elemzése baltával

Már az annak idején komolyan irodalmi szenzációnak számító Brett Easton Ellis regény is dermesztő kreativitással mutatta be a kor gyermekében tomboló öncélú erőszakot, Patrick Bateman, a pszichopata tőzsdeügynök életre keltéséhez azonban Christian Bale kellett. Bateman olyan dolgokat művel embertársaival, ami talán még a legbetegebb elméjű embernek sem jutna eszébe,

Bale azonban a leggyomorforgatóbb jelenetek sorozata közben is eléri, hogy tulajdonképpen szimpatizáljunk gyilkosával,

majd a történet végére megsajnáljuk. A filmváltozat éjfekete, gonosz szatírába ágyazta hősünk ámokfutását, és szégyen, nem szégyen, tulajdonképpen egészen jól mulatunk Bateman ámokfutásán, mint amikor Huey Lewis életművét elemezve készül fel kollégája (Jared Leto) lemészárlására, akinek túl későn tűnik fel, hogy a lakásban minden le van fóliázva.

20 év után derült ki a nagy titok: Jared Leto tényleg félt az Amerikai pszichó forgatásán

A sztár nem sejtette, hogy Christian Bale baltát lóbálva, vigyorogva fogja lerohanni.

Tovább

Batman: Kezdődik (2005) – Batman bemutatkozik

Egy szuperhőst tudni kell felvezetni, és Christopher Nolan ért az ilyesmihez. A Sötét Lovag trilógia első részében a Gothamet uraló maffiavezér, Carmine Falcone (Tom Wilkinson) rosszarcú fegyveresei egy sötét raktárépületben rakodnak egy drogszállítmányt teherautókra, ám egyszer csak elkezdenek eltűnni, mintha a föld, pontosabban az ég nyelte volna el őket. Amikor egy denevér alakú dobócsillag eltalálja a lámpát, kitör a pánik, a bűnözők vaktában tüzelnek, de ez sem menti meg őket. Falcone menekülne, de a titokzatos valaki átrántja a napfénytetőn.

„Ki vagy te?” – kérdezi a gengszter, mire jön a klasszikus válasz: „Én vagyok Batman!” – majd leüti a férfit.

Az egész azért működik ennyire jól, mert Nolan egy horrorfilm eszköztárát használja Bruce Wayne első szuperhős bevetésének felvezetésére, és persze azért is, mert Christian Bale-nek még kosztümben és álarcban is elképesztő jelenléte van.

A tökéletes trükk (2006) – Az eltüntetett kanári

Vigyázat, spoiler! Christopher Nolan zseniális bűvészfilmje valóban a tökéletes trükkről szól, és annak titkáról, amit a főhős, Alfred Borden (Christian Bale) az élete árán is véd legnagyobb riválisa, a nála jobb sorból érkező arisztokratikus Robert Angier (Hugh Jackman). Csakhogy a szemtelen Nolan már az elején elárulja nekünk a titkot, azt, hogy Alfrednek van egy ikertestvére. Ezzel csinálja (csinálják) meg a híres „teleportált ember” trükköt, amit a riválisa annyira meg akar szerezni,

és aki nagyon figyel, az már a film elején rájöhet arra, mi is a nagy titok.

Van ugyanis az a jelenet, amikor egy ámuló kisfiú nézi az összecsukható kalitkás mutatványt, amely során Alfred „feléleszti” az összenyomott kismadarat, a fiú megkérdezi: „És hol van a testvére?” Merthogy végig az a kérdés, hol van Alfred ikertestvére, akinek a bátyja árnyékában kell leélnie az egész életét.

Börtönvonat Yumába (2007) – Elérik a vonatot

Ez a western elsősorban a barátságról szól, a barátságról két férfi között, akik tulajdonképpen halálos ellenségek. A bandita Ben Wade (Russell Crowe) kirabol egy postakocsit a bandájával, de a fickót sikerül hamarosan kézre keríteni. A törvény emberei a legközelebbi városba akarják szállítani, hogy ott föltegyék a vonatra, amely a yumai börtönbe viszi, az addig tartó hosszú útra pedig felbérlik a féllábú polgárháborús veterán farmert, Dan Evanst (Christian Bale), aki nehéz körülmények között próbálja eltartani családját, ezért vállalja el a munkát, és út közben kivívja Wade elismerését is. Olyannyira, hogy a legvégén, amikor már csak pár száz métert kéne megtenniük a vonatig, de az utat több tucatnyi fegyveres állja el, köztük Wade az embereivel, végül Dan pártjára áll - ha túl későn is. Mind Crowe, mind Bale zseniális ebben a komor, de rendkívül izgalmas neowesternben, együtt pedig különösen jók.

A harcos (2010) – Dicky és Charlene kibékülnek

Amikor azt hittük már, hogy rég magunk mögött hagytuk az ódivatú bokszfilmeket, ahol a szegény, de elszánt srác végül egy irtózatos verés árán a csúcsra jut, jött a Hollywoodból egykoron kitagadott David O. Russell (Sivatagi cápák, Amerikai botrány), és készített egy igazán karcos, hihető és izgalmas filmet. A harcos (2010) egy testvérpárról szól, akik nem születtek bajnoknak, de a vérükben van a harc. Dicky Eklund (Christian Bale) egykor tehetséges bokszoló volt, de nem bír magával és a szájával, végül drogosként csak egykori sikereiből él, míg öccséről, a szerényebb Mickey-ről (Mark Wahlberg) kevesen hiszik, hogy viheti valamire, de ő mindenkire rácáfol.

Bale gyakorlatilag ellopta a filmet a szerethető, de nála nagyságrendekkel kevésbé tehetséges Wahlbergtől,

a legjobb férfi mellékszereplőként Oscar-díjat is kapott – ebben a zseniális jelenetben pedig öccsét békíti ki a barátnőjével (Amy Adams) úgy, hogy sokat vesz vissza a büszkeségéből, és más nem nagyon van neki.

Amerikai botrány (2013)  - A nagy átfésülés

David O. Russell megtörtént eseményeket feldolgozó filmjének nyitójelenetében mindössze annyi történik, hogy a főszereplő, Irving Rosenfeld (Christian Bale) készül egy újabb napra a szakmában. A pocakos, szőrös mellkasú, de kopaszodó Irving szélhámos, akinek a haja sem igazi: aprólékos munkával egy póthajat, vagyis pepit ragaszt fel a kopasz részre, majd két oldalról ráfésüli és rögzíti az igazi haját, miközben felveszi csíkos ingét és kordbársony zakóját. A jelenetben egy szó sem hangzik el, de már innen rengeteget megtudunk a céltudatos, minden tervét aprólékosan kidolgozó, rendkívül intelligens, ugyanakkor hiú és sérülékeny férfiról. Aki ezek után élettársával (Amy Adams) és az őket zsaroló FBI ügynökkel (Bradley Cooper) elindul, hogy csőbe húzza New Jersey korrupt polgármesterét – ami elsőre a zsaru ostobasága miatt nem sikerül, de lesz itt még csavar bőven.  

A nagy dobás (2015) – Megismerjük Michael Burryt

A Magyarországot is elérő 2008-as pénzügyi válság során 5 millió amerikai veszítette el az otthonát és 6 millió az állását, vagyis alapjaiban rázta meg a társadalmat a krízis, amelyről már akkor is tudni lehetett, hogy a nagy bankok felelőtlen politikájának eredménye volt. Adam McKay rendkívül izgalmasan tálalja elénk ezt a papíron kissé sótlan témát, és ehhez három, egymástól nagyon különböző pénzügyi szakértőt mutat be nekünk. A nehezen kommunikáló, üvegszemű makroelemző (Christian Bale) az, aki elsőként látja a közeledő krízist, ezért ráveszi az őt alkalmazó pénzügyi alapot, hogy nagyban fogadjanak a bankok ellen. Az őrült lépésnek híre megy, és mások is beszállnak a rendkívül kockázatos játékba, köztük egy simlis bankár (Ryan Gosling), egy kisebb pénzügyi alap heveny igazságérzetű vezetője (Steve Carell) és pár lelkes kisbefektető, akik mentoruk, egy pénzügyi zseni (Brad Pitt) tanácsadását követve lavíroznak a zavaros vizeken. Bár a szereplőgárda elképesztően tehetséges, talán nem meglepő, hogy itt is Bale a legkarizmatikusabb a szociálisan ügyetlen, feszültségét dobolással levezető elemzőként – de persze nyilván elfogultak vagyunk.