Több oka is lehet annak, hogy egy film nem marad fenn. A mozgókép első évtizedeiben még nem tekintették értéknek a filmet, így nem is törekedtek arra, hogy épségben megőrizzék az alkotásokat az utókor számára. Ráadásul egy-egy filmből viszonylag kevés kópia készült, és ezek hamar tönkrementek a használat során. Arról nem is beszélve, hogy 1951-ig nitrocelluloid nyersanyagra készültek, ami igencsak gyúlékony és robbanásveszélyes volt, így nem csak az adott filmek, de egész raktárak és mozik is megsemmisültek emiatt. Magyarországon több mint hatszáz némafilm készült a filmgyárak korai korszakában, ám ennek kilencven százaléka elpusztult.

Később ideológiai okok miatt semmisültek meg, vagy maradtak fenn csonkán filmek, hiszen hol az egyik, hol a másik uralkodó politikai nézet alapján kerültek tiltólistára az alkotások, nem is mindig a tartalmuk, hanem a bennük szereplő színészek miatt. A Magyar Film Iroda filmjeit a második világháború idején a budafoki borospincékben rejtették el, ami elég rossz döntésnek bizonyult, ugyanis a filmanyag berobbant, így több ezer dokumentumfilm lett oda. Arról nem is beszélve, hogy 1946-ban állítólag egy csomó kópiát égettek el a Filmgyár udvarán, mindmáig ismeretlen okokból. Mivel több olyan, elveszettnek hitt magyar film is van, ami később külföldről került elő, folyamatosan él a remény, hogy bármikor felbukkanhat egy eltűntnek hitt kópia. Addig is íme hat cím, ami talán legjobban fáj, hogy teljesen, vagy részben elveszett.

A táncz (1901)

Az első magyar játékfilmes elemeket is tartalmazó alkotás valójában rövid, 1-2 perces jelenetekből áll, és húsz különféle táncot mutat be. Bár ez az első olyan hazai mozgókép, amit tudatosan rendeztek, még nem egy történetet mesél el. Pekár Gyula ismeretterjesztő előadásnak illusztrációjaként készült, azt hívatott izgalmasabbá tenni. A jeleneteket az Operaház akkori balettmestere, Cesare Smeraldi koreografálta. A filmet vidéken és külföldön is bemutatták, így nem kizárt, hogy idővel talán előkerül belőle egy kópia. Jelenleg viszont csak állóképek maradtak fenn, mivel Pekár könyvalakban is megjelentette az előadását, és a filmből vett képkockákkal illusztrálta azt. A táncz fontos állomása a magyar filmművészetnek, olyannyira, hogy ennek a premierje lett a magyar film születésének napja.

Sárga csikó (1913)

A népszínmű alapján készült némafilm ugyan nem veszett el teljesen, de a becslések szerint kb. a tizede maradt fenn, így igazából csak egy pár perces ízelítőt kaphatunk belőle. Vanyl Félix rendezését Kolozsváron forgatták, és először Párizsban mutatták be 1913 decemberében, a magyar premier 1914 januárjában volt. A Sárga csikó igazi világsiker lett: öt kontinensen mutatták be, és Japánba is eljutott.

A film sikere nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kolozsvári színházigazgató, Janovics Jenő saját filmstúdiót alapított, ahol elsősorban irodalmi művek és színházi előadások adaptációját készítették olyan neves rendezők, mint Kertész Mihály és Korda Sándor, akik itt kezdték a pályájukat.

A Sárga csikónak azonban van egy tragikus vetülete is: ez volt az első film, amit bírósági bizonyítékként használtak Magyarországon, ugyanis az egyik színésznő, Imre Erzsi belefulladt a Szamosba a csónakos jelenet felvétele közben.

A háromszáz éves ember (1914)

Sajnos az első magyar időutazós sci-fit sem tekinthetjük már meg. A magánfinanszírozásból készült ötven perces film forgatókönyvét két elismert író, Bródy Sándor és Nagy Endre jegyzi, és mai értelemben véve ez egy reklám, ami a kor vívmányát, a repülést hivatott népszerűsíteni. Főhőse egy ifjú 17. századi várúr, aki álmában 1914-ben találja magát, ahol rácsodálkozik a modern táncra, a kerékpárra és az automobilra – ezekből számtalan komikus helyzet adódik –, és végül megszökteti szerelmét egy repülőgépen. A film szereplői nem profi színészek, hanem fiatal magyar arisztokraták, a bevételt pedig a hazai repülés fejlesztésére és a Szövetség utcában működő Poliklinika támogatására fordították. A háromszáz éves ember az első magyar időutazós film, ám sajnos mindössze hatvanhat jelenetfotó maradt fenn belőle.

Drakula halála (1921)

Bár az általános filmtörténelem úgy tekinti, hogy az első vámpírfilm F. W. Murnau 1922-es Nosferatuja, ez csak akkor igaz, hogy a fennmaradt műveket tekintjük. Ugyanis 1921-ben mutatták be Lajthay Károly némafilmjét, a Drakula halálát. Ez a fim azonban olyannyira elveszettnek számít, hogy szinte semmit sem tudunk róla. Egyes források szerint Budapesten, mások szerint Bécsben forgatták, vannak, akik szerint ez Bram Stoker 1897-es regényének, a Drakulának első filmes adaptációja, de olyan információk is vannak, miszerint Lajthay csak motívumokat vett át a műből, és Kertész Mihállyal közösen írta a forgatókönyvet – vagy nem. Mindenesetre a Drakula halála a magyar filmtörténelem és az egyetemes horrortörténet egyik legfájóbb elveszett alkotása.

Borcsa Amerikában (1938)

A népszerű operettet már némafilmként is el akarták készíteni, de végül hangosfilm-adaptáció készült belőle, mégpedig

Keleti Márton rendezésében, aki olyan filmeket készített később, mint a Butaságom története (1965), a Tanulmány a nőkről (1967) és persze A tizedes meg a többiek (1965).

A némafilmes verzióban még amerikai színésznő szerepelt volna, ezt viszont már a kor operett-sztárjaival forgatták: a főbb szerepekben Dajka Margit, Mály Gerő és Hámory Imre látható. A Borcsa Amerikában különlegessége, hogy az Egyesült Államokban játszódó jeleneteket eredeti helyszínen, New Yorkban vették fel. A filmből egy hiányos kópia létezik csupán, ami nincs vetíthető állapotban.

Egy nap a világ (1944)

Vaszary János világháborús melodrámája a kor egyik legnépszerűbb alkotása volt. Vaszary maga adaptálta fimre a saját színdarabját, és ugyanazok a színészek szerepelnek benne, mint a színpadi változatban. Ez lett aztán a kópiák veszte is, ugyanis a filmet

a két főszereplő, Muráti Lili és Páger Antal politikai, ideológiai nézetei miatt tiltották be a háború után.

A filmből egyetlen példány sem maradt fenn, egyedül a kor életérzését átadó, azonos című dal ismert.

Ez is érdekelhet

7 magyar film, amely olyan jó lett, hogy betiltották

A gyári lopással gyanúsított Lenin elvtárs, a miniszternek hitt borellenőr, de még egy egyszerű gyerekmese is zavarta a cenzorokat a szocializmus alatt. Összeszedtük a legjobb magyar filmeket, amelyeket ideig-óriág be is tudott tiltani a hatalom.

Lássuk!

(via Wikipedia, NFI, Elveszett magyar filmek - 2023)

Itt állítsa be, hogy a Port az elsők között legyen a Google-találatokban!