A sci-fik jók. A sci-fiket szeretjük, mert valami olyan világot mutatnak be, amik tudományosan fantasztikusak - ezért ez a neve a műfajnak. Valamelyik utópisztikus, valamelyik disztópikus, de a lényeg, hogy mindegyikben akadnak ilyen-olyan módon újragondolt technológiai vívmányok, amikről fantáziálhatnak a nézők, hogy vajon tényleg ilyen lesz-e x év múlva. Vannak esetek, amikor a sci-fikben látott dolgok hétköznapi tárgyakká válnak a való világunkban. Ilyen a videóhívás vagy mondjuk az érintőképernyő. Vannak esetek, amikor ezek viszont nagyon nem jöttek be.
Vissza a jövőbe!
A légdeszka még mindig várat magára. Persze, sikerült már elkészíteni lebegő gördeszkát, de az nem OLYAN, amilyen a filmben van. A Nike kényszer hatása alatt megcsinálta az önbefűző cipőt, de tömeggyártás helyett inkább a limitált kiadásnál maradt, így ez igazi luxuscikk lett. Ma olyan 30-70 ezer dollárért lehet beszerezni egy ilyet. Volt azonban még egy dolog, ami nem úgy valósult meg, ahogy azt láthattuk. Marty (Michael J. Fox) önszárító és önmagát méretre szabó kabátjára gondolok. Elméletileg ez nem egy nagy truváj, mivel csak egy-két hajszárítót kéne valahogy belevarrni a dzsekibe, aztán kész is. Csak valószínűleg az van, hogy amennyire menőnek látszik a filmben, a valóságban annyira hasztalan egy ilyen funkció egy kabátban.
Mennyire ismered a Vissza a jövőbe-filmeket?
Teszteld a tudásod, most! Vagy a múltban. Esetleg a jövőben.
TovábbA valóságban viszont mégis létezik egy ehhez hasonló technológiát alkalmazó ruhadarab. Nincsenek ventilátorok beépítve az adott szettbe, de mégis képes hűteni-fűteni a cucc. Az Under Armour nevű márka fejlesztett ki olyan okosruhát, ami tényleg hasznosnak tűnik. Van az Athlete Recovery Sleepwear, azaz az okos pizsama, ami segíti az izomregenerációt és hőt von el a testtől, tehát hűt. És van a Rush, ami meg edzés közben a testhőt hasznosítja újra és ad plusz energiát a ruha viselőjének.
De ennél eggyel kevésbé fenszibb és kettővel hétköznapibb, piacos high tech ruha is van, ami jobb, mint a ventilátoros dzseki: a fűtőszálas mellény, amit usb-n keresztül lehet tölteni.
Men in Black
Tekintsünk el a “zajos tücsök”-től vagy épp az instant amnézia villantótól (amit egy napszemüveggel ki lehet védeni…), mert van a filmben egy jelenet, amikor K ügynök (Tommy Lee Jones) valami elképesztőt mutat J ügynöknek (Will Smith). Egy minidiszkre hívta fel a figyelmet, mint a jövő adathordozójára, hogy ez majd leváltja a CD-ket.
Kik azok a fekete ruhás emberek? - Men in Black
Spielberg-filmnek indult, Clint Eastwooddal a főszerepben, egy menő képregény alapján. Will Smith-ékkel végül 600 millió dolláros kasszasiker lett. Ma este a tévében!
TovábbEnnél nagyobbat nem is tévedhetett volna a film. Tényleg voltak mini diszkek, de egyszerűen nem tudták felülmúlni a sima CD-k népszerűségét. Aztán meg jöttek az MP3 lejátszók. Ma pedig már ott tartunk, hogy bárhol és bármikor streamelhetünk bármilyen zenét a telefonunkról.
Bár a minidiszk (talán, ki tudja) sose lesz újra menő, mivel ahhoz az azok lejátszására képes eszközöknek is vissza kéne térnie a divatba, de biztos, hogy egy meghatározó mérföldköve marad az audiotechnika fejlődésének.
Különvélemény
Ez is egy olyan film, amiben van egy nagy rejtély, de nem kapunk rá választ. Ami viszont a 2002-ben bemutatott film kütyüjét illeti, nos az is érdekes. A Vasember is használt ilyen operációs rendszert, ami monitor nélkül mindent kivetített az ember elé, amit aztán a felhasználó a kezével mozgathatott, de Tom Cruise filmje talán előbb rukkolt elő ezzel. (Talán a későbbi Vasember-filmekben volt már ennyire fejlett Tony Stark számítógépe.) A lényeg, hogy a Különvéleményben Tom Cruise úgy számítógépezett, hogy a kezeit kinyújtva tekergette a virtuális gombokat és húzgálta a csúszkákat, meg nagy kézmozdulatokkal nagyított bele a képbe és hasonlók. Ez mind szuper látványos, ugyanakkor kényelmetlen is. Ezt nem lehet napi 8 órában csinálni. Képzeljük el, hogy milyen vállizom kellene ehhez! Nagyon durva.
10+1 érdekesség a 20 éve bemutatott Különvéleményről
A Különvélemény, amiért a rendező, Steven Spielberg nem kért fizetést, mégis nagyon sokat keresett rajta, eredetileg a Schwarzengger-féle Total Recall folytatása lett volna, és rengeteg mindent jósolt meg a közeljövőből.
Tovább
A valóságban viszont létezik a gesztusvezérlés, csak nem olyan rendszerben, mint a Különvéleményben. Például lehet így konzolon játszani, meg egy-két okostévé is ismeri a gesztusvezérlést, de a gyakorlatban sokkal egyszerűbb a távirányítón, a kontrolleren nyomogatni a gombokat, mint vadul hadonászni a karunkkal.
Johnny Mnemonick - A jövő szökevénye
Mivel ez az előző filmekhez képest sokkal kevésbé ismert, ezért elmondom, hogy miről szól. Johnny a XXI. század életművésze, az agyába drótozott memóriatárban jó pénzért adatokat csempész a világ egyik sarkából a másikba. Ezúttal azonban alaposan melléfogott. Implantját vészesen túlterhelték, 320 gigabájt feszíti a koponyáját, ráadásul a jakuzák is a nyomába eredtek, hogy titokzatos megbízójuk számára megszerezzék a mnemonikus futár fejét, benne az emberiséget sújtó halálos kór ellenszerét. Johnnyt csak saját ravaszsága mentheti meg üldözői hálójából, valamint egy váratlan szövetséges: Jane a kibernetikailag föltuningolt testőrlány.
Világjárvány pipa, az űrlényinvázió elmaradt - 2021 a sci-fik szerint
Öt jól ismert és kedvelt (vagy épp kevésbé népszerű) filmet szedtünk össze az elmúlt három évtizedből, amelyekben a 2021-es esztendő még csak a ködbe vesző, futurisztikus jövőt jelentette. Mit láttak előre a boszorkányos jóstehetségű forgatókönyvírók? Miben tévedtek hatalmasat? Mikor jut el végre az emberiség a Marsra? És miért nem netezhetünk mi is olyan high tech tökfödővel, mint Keanu Reeves a Johnny Mnemonicban?
Tovább
Ahogy az a leírásban is szerepel, itt az ultramenő kütyü az agyba elhelyezett kiberkinetikus implantátum lenne. Az is elég vicces mai szemmel, hogy 320 gigabájtról beszélünk, amikor 1 terrabájtos MicroSD kártyát is lehet venni kb 50.000 forintért. De persze 1995-ben még nem lehetett tudni, hogy ennyi adat elférhet egy ujjhegynél nem nagyobb kis vackon is. Az agyi implantátumok helyzete viszont más tészta.
Van egy különc figura ezen a bolygón, aki hasonlóval próbálkozik. Elon Musk, az őrült, a zseni a Neuralink fejlesztésén dolgozik, amivel az emberek tudnának számítógépeket, tableteket kezelni az agyukkal.
Ha esetleg adatcsempészésre akarná valaki használni az emberi agyat, ahogy az a Johnny Mnemonicban történik, akkor nem holmi 320 gigabájttal lehetne seftelni, hanem durván egy petabájtnyival. Az meg gombócból is sok, merthogy 2016-ban ez még lefedte a komplett világháló adatmennyiségét. Lehet, hogy ez azóta jócskán megnőtt, de ha páran összedugják a fejüket, akkor biztos meglenne fejben a komplett internet.
