Halálos iramban: Hobbs & Shaw - Nyáron még belefér egy kis agyatlan akció

A Hobbs & Shaw nem akar többet, mint egy nagy adag tömény akciót és egy szintén méretes adag férfibarátságot eladni nekünk, és teszi ezt férfiasan, minden kifinomultság és rafináltság nélkül. Nyár van, végül is belefér...

Azon túl, hogy sokan bírják a spéci kocsikat és sokaknak imponálnak a rosszfiúként viselkedő, kigyúrt jófiúk, én tényleg nem tudom, mi a titok, de a Halálos irambannal (2001) valakik nagyon belenyúltak valamibe. Az eddigi nyolc film irgalmatlanul sok pénzt, csaknem 5 milliárd dolláros bevételt hozott világviszonylatban, és mivel a gigantikus ázsiai piacon külön kedvencnek számít a széria, egy kis balszerencsével valószínűleg nyugdíjas korunkban is ezt a szériát fogjuk nézni. Már ha nézzük, mert a világ másik felét tökéletesen hidegen hagyják a száguldó tesztoszteronbombák meséi. Jó eséllyel őket akarták megszólítani ezzel a spinoff filmmel, ami hozza ugyan a sorozat alapelemeit, de sokban eltér tőlük, és viszonylag új arcokra épít, akik hozzák a maguk rajongótáborát. Dwayne Johnsonról van szó, aki egyszer talán amerikai elnök lesz, és Jason Stathamről, az akciófilm elnyűhetetlen napszámosáról.

Ők ugyebár Luke Hobbs, az amerikai Diplomata Biztonsági Szolgálat kigyúrt, de lojális ügynöke, és a törvényen kívüli Deckard Shaw, az egykori brit elit kommandós, akiknek már volt dolguk egymással 2015-ben a Halálos iramban 7-ben. És a forgatáson hatalmas spanok lettek, és több producer is felfigyelt arra, milyen lelkesen osztják egymást a vásznon és azon kívül, és innen jött az ötlet, mi lenne, ha saját filmet kapnának. Aminek nem mindenki örült, a széria alapembere és immár executive producere, Vin Diesel például óriási hisztit csapott, a 8. részből kiírta Johnson jeleneteinek jelentős részét, és sokszor be sem ment a forgatásra vagy rengeteget késett, „hadd várjanak a parasztok” felkiáltással, de a spinoff ekkor már sínen volt, nem tehetett semmit. Amit rendesen fel is kapott a sajtó, és gyanítom, hogy ez a Halálos iramban: Hobbs & Shaw egyik legizgalmasabb oldala.

Merthogy kapunk valamit, ami egy kicsit hajaz a Mission: Impossible filmekre, persze a Halálos iramban széria és egy kicsit a Marvel szuperhősfilmjeire is, és még sok minden másra, amiben benne van az „akció” szó. Itt az akciót akció előzi meg és követi is egyben, de mellette is akció van, és ha éppen nincs akció, az csak azért van, mert a két főhős éppen szájkaratézik egymással, vagy, ahogy haladunk előre az időben, közös ellenfelüket ekézik verbálisan. Aztán fizikálisan. Az illető pedig Shaw egykori harcostársa, egy titkos szervezetnek dolgozó, kibergenetikusan felturbózott anarchista, bizonyos Brixton (Idris Elba) – ő a szuperhős vonal, a rossz útra tért Fekete Párduc -, akinek egy rettentő biofegyverre fáj a foga. Csakhogy a vírus kapszuláját magába fecskendezte Shaw húga (Vanessa Kirby), akiről a titkosszolgálat azt hiszi, áruló lett, és hőseinknek először őt kell megtalálnia, majd megszabadulni a biofegyvertől és legyőzni Brixtont, nagyjából ebben a sorrendben.

Ehhez pedig az esős Anglia után először a fagyos Oroszországba kell eljutniuk, majd a napfényes Szamoa szigetére, utóbbira azért, mert Johnson maga is szamoai, és a Halálos iramban filmek kötelező eleme a családról való papolás. Mindhárom helyszínen óriási csihi-puhiba keverednek Brixton embereivel, akik úgy néznek ki a fekete bőrruha és motoros sisak miatt, mintha a Daft Punk zenészei lennének. És jól elverik őket, konkrétan 136 percen át, mert eddig tart az akcióorgia, és az ennél azért többre hivatott, kaszkadőrből lett rendező, David Leitch (Deadpool 2, Atomszőke, John Wick) dolga mindössze az, hogy levezényli a különböző verekedéseket, lövöldözéseket, robbantásokat és autóüldözéseket, amivel nincs is semmi baj, mert ez erről szól, illetve hagyni, hogy a Szikla és Statham méregessék egymást, amit egyébként tényleg jól csinálnak. Vanessa Kirby is vagány, nem mondom, de alakításnak ez még kicsit kevés, Idris Elba viszont tényleg kitesz magáért. Morog, hörög, a szemeit forgatja, minden izma megfeszül, látszik, hogy fontos volt neki a szerep, és ennek a része ugyan tényleg ripacskodás, de nála ez tud működni.

A filmet mégsem ők viszik el, hanem a magyar stáblistán nem is szereplő Ryan Reynolds, aki valahogy ide is bepofátlanodott, és bár csak három vagy négy rövidke jelenete van, de azok fergetegesek.  

Értékelés: 7/10