Pacsirták cérnaszálon (1969)

1990-ben a Berlini fesztivál nagydíját egy 1969-es betiltott csehszlovák film, Jirí Menzel Jirí Menzel addig nem vetített remekműve, a Pacsirták cérnaszálon nyerte, amiben nyilván volt politikai és humanista állásfoglalás is. A film Bohumil Hrabal regényének feldolgozása,  akárcsak Menzel megannyi világsikerű filmje. Cselekménye az 50-es évek legelején játszódik a Prága melletti Kladno acélművében, egyfajta cseh Csepelen, ahol a régi polgári rend képviselői - értelmiségiek, tanárok, orvosok, kereskedők, férfiak és nők - dolgoznak nem éppen önszántukból, átnevelési célzattal. Eközben megpróbálnak emberek maradni, csehek lévén igyekeznek jól érezni magukat, és még szerelmek is szövődnek.

Kihallgatás (1982)

Az ötvenes évek elején járunk. Antonia Dziwisz (Krystyna Janda) egy színházi csoporttal járja az országot, falusi és munkás közönség előtt szerepelve. Az egyik este, a férjével történt veszekedés után az étteremben leitatja két ismeretlen.

Az állambiztonság börtönében ébred.

A hatóság egyik színész kollegája nézve terhelő vallomást követel tőle. Elkezdődik a hosszú, reménytelen kihallgatások sora. A hatalom által a "népi Lengyelország történetének leginkább antikommunista filmjeként" emlegetett alkotás több mint 7 évig várt bemutatásra – külön kategória volt használatban ezekre a filmekre, úgy hívták őket, „polcos”. A forgatás után egy évvel a rendező, Ryszard Bugajski külföldre távozott, és csak a rendszerváltás után tért haza. Ahogy õ maga mondta:

A filmem egy ember manifesztuma, aki szabad akar lenni, akármekkora árat is kell fizetnie ezért.

Te rongyos élet (1983)

1951-ben vagyunk, Sziráky Lucy (Udvaros Dorottya) csinos, ambícióval teli operettszínésznő. Szépen ívelő karrierjét keresztbe töri a kitelepítés. Volt férje grófi rangja miatt el kell hagynia a fővárost. Számára kétszeresen is nehéz a beilleszkedés a kényszerű, falusi életbe: távol van valódi lételemétől, a színháztól és meg kell küzdenie arisztokrata társai ellenszenvével is, akik betolakodónak tekintik. De Lucy vérbeli színésznő és igazi nő. Hamarosan megtalálja a megfelelő hangot a kitelepítettekhez, az őt csodáló férfiakhoz: a falusi párttitkárhoz és még a járási rendőrkapitányhoz is.

De egyszer csak elege lesz...

Bacsó Péter a filmötletet gróf Almásy Miklósné Déry Sári színésznő kitelepítése kapcsán írta, de a karakter Udvaros Dorottya számára is lehetőséget adott arra, hogy édesanyja, Dévay Camilla színésznő hasonló tragikus sorsát eljátszhassa, de Bástya elvtárs is feltünik itt A tanú-ból(1969).

Szamárköhögés (1987)

1956 októberében egy reggel egyetlen gyerek sem ment iskolába. Apa (Garas Dezső) , anya Hernádi Judit) és a nagyi (Törőcsik Mari) Tomival és Annamarival bezárkózik a négy fal közé. Apa elmegy, de visszatér, miután megpofozott valakit. A nagyi is megjön két átlőtt kenyérrel. A két gyerek élete szokatlanul izgalmassá válik: nincs iskola, a felnőttek megzavarodtak. Gárdos Péter filmjében egyedi módon, a forradalom heteit elsősorban a kisfiú Tomi, illetve húga, Annamari szemszögéből látjuk. A Szamárköhögés a gyermeki szem természetes kíméletlenségével és megejtő iróniával láttatja a forradalom eseményeit, ahogy azt látják,

a felnőttek félnek, csoportokhoz csapódnak, megijednek, önigazolást keresnek,

szerepet játszanak, hogyan hallották őket virágnyelven beszélni. Ami a felnőttek számára tragédia, stressz és csalódás, az a gyerekeknek kaland, újdonság és érdekesség.

A lét elviselhetetlen könnyűsége (1988)

Tomas (Daniel Day-Lewis), a neves prágai agysebész, agglegényként éli mindennapjait. Igazi nőfaló, akinek a párkapcsolatokról sajátos filozófiája van: ha látóteredbe kerül egy nő, légy résen minden pillanatban, de soha ne kötelezd el magad. Amikor azonban megismerkedik a monogám Teresával (Juliette Binoche) egyszeriben felrúgja elveit, és elveszi a lányt feleségül. A férfi azonban továbbra sem mond le szeretőjéről, Sabrináról (Lena Olin), akit viszont csöppet sem zavar, hogy a férfi csupán szexuálisan vonzódik hozzá. Hamarosan a két nő megismerkedik egymással, s ki tudja, hogyan folytatódna ez a szerelmi háromszög, ha mindez nem éppen

az 1968-as évben, a Prágai Tavasz idején

történne. A film Milan Kundera azonos című regénye alapján készült, mely Magyarországon egészen a rendszerváltásig tiltólistán volt

Jelszó: A papír kékre vált (2006)

Costi Bukarestben teljesít katonai szolgálatot a romániai forradalom alatt. A diktatúra évei olyan mély nyomokat hagytak benne, hogy úgy érzi, ezt a harcot a felettesei parancsaitól függetlenül is meg kell vívnia. Makacssága konfliktusba keveri Neagu hadnaggyal, ezért a bajtársai és egy csapat tüntető közötti veszekedést kihasználva, elhagyja az egységét. Elindul, a tévéhez, hogy a forradalomért harcoljon, de a nagy keveredés miatt egy önszerveződő,

katonákból és civilekből álló egység letartóztatja, mert azt feltételezik, hogy terrorista.

Eközben Costi egységének többi tagja úgy dönt, megkeresik a szökevényt, a tévé székházban pedig Neagu hadnagyot lefegyverzi és megszégyeníti egy túlbuzgó ezredes. Radu Muntean filmjében egy olyan őrült éjszakába pillanthatunk be, amikor a katonák a televízióból kapják a parancsokat, a rádió hamis üzeneteket közvetít, a fegyvereket civilek osztják szét és romákat tartóztatnak le, mert azt hiszik, hogy arab terroristák.

A mások élete (2006)

Kelet-Berlin, 1983 novembere, hat évvel a berlini fal leomlása előtt: az NDK és állambiztonsági szolgálata még elnyomja a (másként) gondolkodókat, és kíméletlen megfigyelő-besúgó rendszere mindenkit behálóz. Ennek a gépezetnek tökéletes fogaskereke Gerd Wiesler százados (Ulrich Mühe), akit politikai nyomásra egy sikeres színpadi szerzőre, Georg Dreymanra (Sebastian Koch) és élettársára, az ünnepelt színésznőre Christa-Maria Sielandra (Martina Gedeck) állítanak. A megbízatás nem várt eredményeként a rendszerhez vakon hű Wiesler

a mások életét figyelve hamarosan ráébred saját élete kisszerűségére.

Florian Henckel von Donnersmarck munkája elnyerte a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscart.

4 hónap, 3 hét, 2 nap (2007)

Otilia és Gabita szobatársak egy kollégiumban. Munkatársak az egyetemen. Egy romániai kisvárosban járunk, a kommunizmus utolsó éveiben. Otilia kivesz egy szobát egy olcsó szállodában. Délután egy bizonyos Bebe úrral van találkozójuk. Gabita terhes, az abortuszt tiltja a törvény, és még egyikük sem volt soha ilyen helyzetben. Cristian Mungiu filmje egy nagyobb projekt részeként készült, amelynek címe: Mesék az aranykorból, a romániai kommunizmus szubjektív története, a városi legendák fényében. A projekt célja az volt, hogy a kommunizmus témájának közvetlen érintése nélkül, pusztán

az egyéni lehetőségeken keresztül láttassa ezt a balsors sújtotta időszakot,

amelyben az emberek kénytelenek voltak megpróbálni normálisan élni. 

A néma forradalom (2018)

Igaz történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalmárok mellett. 1956 októberében pár érettségi előtt álló tinédzser Nyugat-Berlinbe látogat, ahol független tudósításokkal találkoznak a budapesti eseményekről. Rádöbbennek arra, hogy az otthon hallott propagandával szemben nem ellenforradalmi zavargások zajlanak Budapesten, és hazatérve illegális rádióadásokból igyekeznek tájékozódni a magyar eseményekről.

Amikor az éterben elhangzik a téves hír, hogy Puskás is áldozatul esett a szovjet intervenciónak, az egész osztály úgy dönt, hogy az egyik órán egy perc néma csönddel adóznak a magyar mártíroknak.

Az eset felháborodást kelt az iskola vezetésében, a botrány egyre magasabbra jut, hamarosan maga az oktatási miniszter utazik a helyszínre, hogy a fiatal „ellenforradalmárok” körmére nézzen.

Nem hagytak nyomokat (2021)

A film olyan történetet dolgoz fel, amely az egész keleti blokkot megrázta, bármennyire is próbálta a lengyel államhatalom eltussolni. 1983 nyarán, Lengyelországban már néhány hónapja felfüggesztették a kommunista kormányzat által korábban bevezetett szükségállapotot, de a rendőrség továbbra is figyelmen kívül hagyja a lakosság jogait.

Egy érettségi előtt álló diákot mondvacsinált indokkal előállítottak, majd halálra vertek a rendőrök,

mindezt a legjobb barátja, Jurek Popiel (Tomasz Zietek) szeme láttára. A szemtanú fiú hamar az állam ellenségévé válik. Jureknek döntenie kell: meghunyászkodik, vagy tanúskodik barátja ügyében, és kiáll az igazság mellett, még ha ezzel a saját és szerettei életét kockáztatja is. Jan P. Matuszynski, Az utolsó család rendezőjének ledöbbentő erejű legújabb filmje bár közel negyven évvel ezelőtt játszódik, mondanivalója aligha lehetne aktuálisabb.