Volt már drogos, bájgúnár, elitkatona és jedi lovag, szó szerint bejárta az egész világot és Skócia legmocskosabb vécéjét, és bizarr módon még a koronavírus járványt is előre megjósolta. Vagy majdnem.
A Crieff nevű skót kisvárosban felnövő Ewan Gordon McGregort nem a szegénység, családi trauma vagy a végtelen kalandvágy vette rá, hogy a színész mesterséget válassza, hanem egy menő nagybácsi. A családot rendszeresen látogató Denis Lawson rengeteg filmben és sorozatban tűnt fel, többek között az 1983-as Porunk hősében (amit McGregor körülbelül ezerszer látott), és az eredeti Star Wars-trilógiában ő volt Wedge Antilles vadászpilóta. Ennek köszönhető, hogy Ewan 16 évesen abbahagyta a sulit, aztán először Kirkcaldyban tanult színészetet, majd 18 évesen felköltözött Londonba, és elvégezte a Daniel Craiget és Dominic Westet is tanító Guildhall School of Music & Drama iskola színészképzését.
A Trainspottingban (1996) a Renton figuráját alakító Ewan McGregor úgy készült fel arra, hogy eljátsszon egy kemény drogost, hogy több könyvet is elolvasott a crackről és a heroinról. Elment ezenkívül Glasgow-ba, ahol találkozott egy elsősorban heroinistákon segítő elvonó munkatársaival. Megtanult továbbá evőkanál és glükózpor segítségével „heroint” forralni, és komolyan elgondolkodott azon is, hogy tényleg belövi magát heroinnal, hogy ily módon közelebb kerüljön a karakterhez, de ezt az ötletet végül elvetette. Azokban a közelikben, amikor Renton heroint fecskendez a karjába, a filmesek egy művégtagot használtak, amire lüktető vénákat is applikáltak, és raktak bele egy kis zacskó művért is, hogy minél hitelesebbnek tűnjön, amikor a bőr alá adott injekció hatására kiserken a vér.
Kevesen tudják, de McGregor szerepelt a Vészhelyzetben is, de nem csak egy apró jelenetet, hanem egy egész epizódot szenteltek neki – ekkor már nagy név volt Angliában, de Amerikában még nem. Az 1997. február 13-án adásba került, A nagy út című részben egy Duncan nevű fiatal skót srácot alakít, aki unokatestvérét meglátogatni érkezett az USÁ-ba, aki rábeszéli a helyi kisbolt kirablására, csakhogy lövöldözés és túszdráma lesz a vége. Viszont a boltban véletlen ott tartózkodik Hathaway nővér (Julianna Margulies), aki segíteni próbál először a sebesülteken, majd neki is. Egyébként rettenetes McGregor frizurája.
Bár a színész nem arról híres, hogy nagyon alaposan felkészül az alakításaira, amikor megkapta a Star Wars: Baljós árnyakban (1999) a fiatal Obi-Wan Kenobi szerepét, McGregor sorra nézte meg és jegyzetelte ki az eredeti Obi—Wan, Alec Guinness összes elérhető filmjét. Biztosra akart menni, hogy jól adja vissza az akcentust, a testtartást, de még a szavak tagolását és ritmusát is. Ezt el is találta, és bár az új Star Wars filmeket a rajongók nem zárták a szívükbe, őt mindenki kedvelte, és ennek is köszönheti, hogy évtizedekkel később a karakter és McGregor saját sorozatot kapott a Disney-nél, ami egyre jobban formát önt, egy dolog azonban nehézséget okozott annak idején. Valahányszor előkerült a lézerkard, McGregor a szájával önkéntelenül is utánozta annak suhogó hangját – végül George Lucasnak kellett többször is rászólnia.
Minden kollégája szerint McGregor egy nagyon kedves, átlagos srác, akivel jó együtt dolgozni, és aki sosem kereste a bajt, akit elkerültek a botrányok. Persze van, amikor a botrány megy házhoz. A Sólyom végveszélyben (2001) című háborús dráma valós eseményeket dolgoz fel rendkívül hitelesen, így minden karakter valódi – kivéve azt, akit Ewan McGregor alakít. John Grimes kitalált személy, bár van alapja, egy bizonyos John Stebbins ranger alapján „született meg”, csakhogy 2000 júniusában Stebbinst a hadbíróság bűnösnek találta egy 12 éves kislány megerőszakolásában, ezért úgy gondolták, nem szabad őt visszamenőleg sem hősként ábrázolni. Persze az ügynek híre ment, sokat cikkeztek róla, de ebben az esetben szerintünk nem volt jó megoldás.
Amikor a Trainspottingban és Peter Greenaway Párnakönyvében megismertük, nem gondoltuk volna, hogy nem sokkal később a Moulin Rouge!-ban látjuk énekelni Nicole Kidmannel. Két Star Wars-film között Renée Zellwegerrel is odatették magukat a Pokolba a szerelemmel című romantikus vígjátékban, és sok Youtube-videót találni róla, ahol nemcsak énekel, de gitározik is.
McGregor megjósolta azt, mi történik most. Pontosabban David Mackenzie (Young Adam, A préri urai) jósolta meg azt, ahogy egy világméretű katasztrófa megbénítja az emberiség életét. A Hétköznapi párban (2011) egy szerelmespár, Susan (Eva Green) és Michael szemén keresztül mutatja be mindezt, és a kór első jele a szaglás, majd az ízlelés elvesztése, aztán látjuk, ahogy mindenki maszkban jár – igaz, aztán még jobban bedurvulnak a dolgok.
McGregor legnagyobb szenvedélye a motorozás, és 2004-ben úgy döntött, hogy egy darabig csak ennek él, és megnézi, mik a saját fizikai határai. Ő és egyik barátja, Charley Boorman 114 nap alatt körbemotorozták a Földet. Londonból indultak, kelet felé áthajtottak egész Európán, majd Ázsián, ahonnan átrepültek a Csendes-óceánon Alaszkába, majd legurultak Észak-Amerika nagy részén át New Yorkig. Az útból egy könyv és egy sorozat készült, a Hosszú motorozás. 2007-ben McGregor és Boorman újra összeállt, csakhogy most nem keresztbe, hanem hosszában akarták kettészelni a világot, és Skócia legészakibb csücskéből indultak Afrika legdélebbik pontjáig, és ebből született a Hosszú motorozás lefelé című sorozat, de 2020-ban elkészült a Hosszú motorozás felfelé is, ahol már elektromos meghajtású Harley-Davidsonon repesztenek át Közép- és Dél-Amerikán.
2016-ban nagyjátékfilmes rendezőként is kipróbálta magát, amikor Philip Roth Pulitzer-díjas Amerikai pasztoráljának filmadaptációja direktor nélkül maradt, ő pedig már színészként elköteleződött mellette, és nem akarta, hogy kukázzák a projektet. Pozitív élmény volt számára a kamera mögötti munka, mert elmondása szerint senki nem szólt bele a végső változatba, a film viszont hidegen hagyta a közönséget (alig 2 millió dollár összbevételt hozott), és a kritikusoknak sem jött be - de legalább magának a szerzőnek, Philip Roth-nak tetszett.
Ahhoz képest, hogy milyen ismert és népszerű, McGregor meglepően kevés díjjal dicsekedhet. Kapott egy-egy Golden Globe jelölést a Moulin Rouge-ért (2001) és a Lazacfogás Jemenbenért (2011), majd a Fargo sorozatverziójáért, ahol kettős szerepben egy testvérpárt alakított, végre megkapta magát a díjat. Ekkor viszont beleszaladt a pofonba, a díjátadón ugyanis egyszerre mondott köszönetet feleségének, Eve Mavrakisnak, és sorozatbeli partnerének, Mary Elizabeth Winsteadnek. Ezzel csak az a gond, hogy hamarosan kiderült, ő és Winstead időközben összejöttek, és így már elég kínos a kettős köszönet.
Címlapkép: Paula Lobo/ABC via Getty Images