Még 9 pocsék alakítás a kedvenc filmjeinkből

Harrison Ford végigmorogta a régi Star Wars-trilógiát, January Jones annyira elszúrta Emma Frost karakterét, hogy sosem láttuk többé az X-Men-filmekben, Tarantino pedig pont olyan csapnivaló színész volt a Ponyvaregényben, mint amennyire zseniális rendező.

Februárban hatalmas port kavart olvasóink körében az a PORT.hu-írás, amelyben 5 rémes alakítást mutattunk be a kedvenc filmjeinkből. A kommentelőink leginkább azt fájlalták, hogy pont az 1977-es Csillagok háborúja fiatal Mark Hamilljáról írtuk azt, „olyan, mint egy nyafogó 10 éves kisfiú”. A korábbi cikkünkhöz készítettünk most egy folytatást, amelyben a Star Wars-filmek másik sztárját, az őstrilógiát végigmorgó Harrison Fordot is beválogattuk, hogy lehűtsük a kedélyeket, és helyreálljon az univerzum rendje. Azért persze leszedjük a keresztvizet többek között Katie Holmesról, Russell Crowe-ról és Keanu Reevesről is, akik mind-mind csupa kultfilmben voltak láthatóak csapnivaló szerepekben! (Listánkhoz a Screenrant és a The Independent hasonló témájú cikkeit használtuk fel forrásként.)

 

1. Harrison Ford a régi Star Wars-trilógiában

Bevallom, sosem értettem, miért Han Solo a Csillagok háborúja-rajongók kedvence, és miért nem Luke, hiszen a koréliai csempész tényleg semmi mást nem csinált a régi trilógiában, csak folyton a hajójával menőzött, vagy gúnyosan beszólogatott a többi szereplőnek. Anno a '90-es évek végén egyszer direkt úgy néztem meg VHS-en az egyik haveromnál A Birodalom visszavágot, hogy áttekertem azokat a részeket, ahol nem Han beszél –

a végeredmény egy Csernák János hangján morgolódó, antipatikus goromba fráter lett, aki állandóan cseszegeti C-3PO-t és Csubakkát, no és persze Leia hercegnőt, akivel csoda, hogy ezek után mégis össze tudott jönni!

Ha mindehhez hozzávesszük, hogy az egykoron zsinórban kasszasikereket forgató Harrison Ford sosem volt egy Oscar-díjakat halmozó színészóriás (hiszen csak két arca van: amikor morcosan néz, meg amikor nem), máris abszolút jogos az észrevétel, hogy miért pont őt hagytuk ki az előző összeállításunkból

 

2. Katie Holmes a Batman: Kezdődikben

Christopher Nolan 2005-ös Batmanje ugyanaz volt a Warnernek, mint a pár évvel korábbi X-Men- és a Pókember-filmek a Marvelnek: akkora kasszasiker lett, hogy fel lehetett rá építeni egy teljesen új mozifilmes franchise-t. A merőben szokatlan eredettörténetet, mely szerint Gotham köpenyes kereszteslovagja nem más, mint az Árnyak Ligája nevű, gonosz terveket szövögető, titkos nindzsa szekta jó útra tért renegátja, olyan kiváló színészek tolmácsolásában ismerhettük meg, mint Christian Bale, Michael Caine, Gary Oldman, Cillian Murphy, Morgan Freeman és Liam Neeson. Máig érthetetlen, ekkora sztárparádé mellett miért a szürke kisegér Katie Holmes lett Bruce Wayne gyerekkori barátnője, Rachel Dawes – szerencsére maga Nolan is észbe kapott, és a következő részben már Maggie Gyllenhaal játszotta el ugyanezt a karaktert.

 

3. Demi Moore az Egy becsületbeli ügyben

Aaron Sorkin Az elnök embereivel vonult be a köztudatba, majd olyan filmeknek írta meg a forgatókönyvét, mint a Social Network - Közösségi háló vagy a Charlie Wilson háborúja, A chicagói 7-ek tárgyalását pedig már rendezőként jegyezte. Azt viszont talán kevesen tudják róla, hogy pályája elején színdarabokat írt – ezek egyike volt az Egy becsületbeli ügy, amelyből saját maga készített végül filmforgatókönyvet. A guantanamói haditengerészeti bázison történtek ügyében zajló nyomozás valóban lebilincselő, pláne úgy, hogy a főszereplők közt ott van minden idők két legsikeresebb színésze, Tom Cruise és Jack Nicholson is. Mindketten olyan erőteljes alakítást nyújtottak, hogy még most, 30 évvel a premier után is libabőrös lesz tőle az ember. Volt azonban a filmnek egy kevésbé jól sikerült része is: Demi Moore karaktere, a szigorú JoAnne Galloway hadnagy, aki alig beszél hangosabban a suttogásnál, és aki teljesen fakó a két kiváló színész mellett.

 

4. Quentin Tarantino a Ponyvaregényben

A film, amely feltámasztotta az 1994-re már szinte teljesen elfeledett John Travolta karrierjét, aki egészen az Oscar-jelölésig jutott az amszterdami McDonald's-kajákról süketelő bugilábú gengszter, Vincent Vega szerepében. De Samuel L. Jackson is minden idők egyik legjobb mém-alapanyaga lett a bibliai dörgedelmeket idéző Jules szerepében, és akkor még nem is beszéltünk Uma Thurman, Ving Rhames, Harvey Keitel, Bruce Willis és Tim Roth lenyűgöző alakításáról. Csak egyetlen színészválasztás volt erősen megkérdőjelezhető a filmben: az, hogy Quentin Tarantino miért saját magának adta a holttest eltakarításában segédkező Jimmy szerepét? Tarantinóról ugyanis mindenki tudta, hogy ez az ő rendezése, épp ezért a váratlan felbukkanása teljesen kizökkenti a nézőt a film amúgy egyik legszórakoztatóbb jelenetéből. A Ponyvaregény úgy lett volna igazán tökéletes, ha Tarantino végig megmarad a kamera mögött...

 

5. Keanu Reeves a Drakulában

Ahogy a fél világ, úgy természetesen a PORT.hu olvasók is odavannak a Mátrix-filmek örökifjú sztárjáért, Keanu Reevesért. Azt viszont be kell ismerni, hogy ebben a kultikus, Fracis Ford Coppola-féle Drakula-feldolgozásban Reevest egyszerűen beárnyékolták a tehetséges színésztársak.

Pont úgy lógott ki szegény a hírhedt vámpírt és a híres vámpírvadászt alakító Gary Oldman–Sir Anthony Hopkins-páros közül, mint egy fakaró a ledöfött vérszívó mellkasából!

 

6. January Jones az X-Men - Az elsőkben

Amikor Matthew Vaughn 2011-ben új fejezetet nyitott az X-Men filmek történetében az új idősíkra váltó X-Men - Az elsőkkel, alaposan feladta magának a leckét azzal, kivel fogja helyettesíteni a korábbi részek színészóriásait, Patrick Stewartot és Ian McKellent. Szerencsére James McAvoy és Michael Fassbender kiváló választásnak bizonyultak a fiatal Xavier professzor és Magneto szerepére, és a remek játékuk nagyban hozzájárult ahhoz, hogy „a retró X-Ment” is megszeressék a rajongók. Mindössze egyetlen fájó pontja volt csak a filmnek: January Jones kapta meg Emma Frost szerepét. A színésznő merev arca és fagyos tekintete láttán egyáltalán nem meglepő, hogy ezt a karaktert azóta sem hozták vissza egyetlen másik X-Men-filmben sem – holott a képregényekben elég fontos karakter, mert miután átáll a gonoszok csapatából a jók közé, Xaver professzor rábízza nemcsak a világot megmentő X-ek vezetését, de a mutáns ifjoncokat befogadó speciális iskola igazgatását is!

 

7. Jared Leto a Szárnyas fejvadász 2049-ben

Nemcsak vizuális értelemben volt lenyűgöző a részben Magyarországon forgatott Szárnyas fejvadász 2-je, de amiatt is, hogy Harrison Ford visszatért benne Rick Deckard szerepében. Jared Leto viszont szörnyű volt, mint a film sztoikus nyugalmú, halk szavú, gonosz zsenije, aki eltökélte, hogy megfejti a replikánsok szaporodásának titkát. Mintha a jelenetei egy teljesen másik sci-fiből lettek volna bevágva: ő volt a legkevésbé emberi karakter a mesterséges emberekről szóló történetben. Ráadásul Leto a method acting jegyében egy direkt homályos kontaktlencsét választott a vak karakter hitelesebb megformálásához, de pont ettől borzasztóan erőltetetten csetlik-botlik a filmvásznon...

 

8. Russell Crowe A nyomorultakban

Russell Crowe 10 évvel ezelőtt olyan iszonyúan gyengén muzsikált a Jean Valjeant (Hugh Jackman) üldöző Javert felügyelő szerepében, hogy természetesen őt is beválogattuk nemrég itt a PORT.hun a Színészek, akik más műfajjal próbálkoztak - és pofára estek című összeállításunkba. No persze Pierce Brosnan is borzalmasan énekelt anno a Mamma Mia!-ban, de míg az ő egyedi, ripacskodó hangszíne sokat hozzátett a film sajátos bájához, Russell Crowe morgása iszonyúan fülsértő. Különösen akkor, amikor a színésztársak (Hugh Jackman, Anne Hathaway, Amanda Seyfried, Sacha Baron Cohen, Helena Bonham Carter és a többiek) mindannyian a legjobb formájukat hozzák ebben a musicalben.

 

9. Mickey Rooney az Álom luxuskivitelben-ben

Ahogy azt a Filmsikerek, amelyek ma már nem készülhetnének el című cikkünkben is írtuk, Audrey Hepburn kultikus romantikus vígjátékát egészen biztosan nem lehetne manapság bemutatni úgy, mint anno 1961-ben. Mickey Rooney karakterén ugyanis már a maga korában is felháborodott a sajtó. Az ismert komikus fehér színészként játszott el egy Yunioshi nevű ázsiai szereplőt (a csapodár életű főhősnő rajzfilmeket idézően szerencsétlen főbérlőjét), aki minden lámpát lefejel, idétlen kapafoga van, és szó szerint minden japánokkal kapcsolatos sztereotípiát megtestesít, a „ferde szemtől” kezdve az ordító beszédig.