77 éves volt. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint Az utolsó Az utolsó tangó Párizsban, Az utolsó kínai császár, a Volt egyszer egy vadnyugat és A kis Buddha.
77 éves korában, római otthonában elhunyt Bernardo Bertolucci Oscar-díjas olasz filmrendező - közölte hétfőn az MTI az olasz La Repubblicára hivatkozva. A legjobb rendező és a legjobb adaptált forgatókönyv Oscar-díját Az utolsó császár című, 1987-es filmjéért kapta, de emlékezetes filmje volt a Marlon Brandóval leforgatott Az utolsó tangó Párizsban és A kis Buddha, Keanu Reeves-szel a főszerepben. Utolsó filmje a 2012-es Én és te volt, és bár még évekkel ezelőtt is aktívan eljárt filmes és jótékonysági eseményekre, betegsége miatt egy ideje már csak kerekesszékkel tudott közlekedni.
Életművét 2007-ben a velencei filmfesztivál Arany Oroszlánnal, 2001-ben Cannes-ban Arany Pálma-életműdíjjal ismerték el. 2012-ben átvehette az Európai Filmakadémia életműdíját, de kapott csillagot a hollywoodi Hírességek Sétányán is. Rendezőként az volt Bertolucci hitvallása, hogy a film legyen meglepő és szórakoztató. A kritikusok rendszerint a filmjeinek lenyűgöző képi világát, drámai érzékét, pszichológiai ábrázolókészségét emelték ki.
Az 1941-ben Pármában született Bertolucci 21 évesen, 1962-ben már a második apjának tartott Pasolini asszisztense volt, akinek ajánlására rendezte első, A kaszás című filmjét. 1964-ben a Forradalom előtt c. filmmel Stendhal A pármai kolostor című regényét vitte vászonra. Forgatókönyveket is írt, ő jegyezte a Volt egyszer egy Vadnyugat című klasszikus westernt. A '68-as diáklázadásokat dolgozta fel a Partner című filmjében, mai környezetbe helyezve át Dosztojevszkij A hasonmás című regényét. Később szakított az újhullámmal, és felfedezte a klasszikus filmnyelvet, a forradalmakból kiábrándulva a múltba fordult. 1970-ben Alberto Moravia regénye nyomán készítette el A megalkuvót, amelynek forgatókönyvéért először jelölték Oscar-díjra.
A világsikert 1972-ben a hatalmas botrányokat kavaró Az utolsó tangó Párizsban hozta meg számára. A film nyíltan ábrázolta a szexualitást, amelyet a rendező egyfajta nyelvként, a kommunikáció sajátos formájaként fogott fel. Bertoluccit rendezői Oscarra jelölték, Franciaországban kitüntették, de művét odahaza pornográfia vádjával betiltották, és őt bíróság elé is állították. Két éve a film ismét bekerült a sajtóba, amikor kiderült: a hírhedt erőszakolós jelenet valódi nemi erőszak volt, amit Marlon Brando és Bertolucci tudatosan terveltek ki, hogy hitelesebb legyen az akkor még csak 19 éves Maria Schneider megalázottsága.
Bertolucci monumentális, több mint ötórás Huszadik százada Olaszország 1900 és 1945 közötti történetét dolgozta fel. Az Egy nevetséges ember tragédiája a II. János Pál pápa elleni merénylet árnyékában egy terrorista emberrablással foglalkozott. Az olasz rendező Az utolsó császárral tette le névjegyét 1987-ben Hollywoodban. A kilenc Oscar-díjjal (köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezésnek járó szoborral) honorált alkotás 30 ezer kínai statisztát vonultatott fel, a stáb még a pekingi császári palotában is forgathatott.
Az 1990-ben készített Oltalmazó ég Észak-Afrikában játszódott: a modern amerikai és a hagyományos arab civilizáció drámai találkozásáról szólt. Az 1993-as A kis Buddha volt az első Bhutánban forgatott film, ám ugyanúgy hűvös fogadtatásban részesült, mint a két évvel későbbi Lopott szépség. A 2003-as Álmodozók egy fiatal amerikai kalandjait meséli el Párizsban az 1968-as diáklázadások idején.
Bertolucci néhány éve betegsége miatt kerekesszékbe kényszerült. Alkotókedvét a 3D technikában rejlő lehetőség ébresztette fel, és 2012-re elkészült Én és te című munkája, amelyet egy tizenéves és egy huszonéves fiatalról szóló olasz regény alapján forgatott – igaz, végül a tervektől eltérően nem lett 3D-s film. Áprilisban egy interjújában azt mondta, új filmen szeretne dogozni, ennek témája a szerelem és a párkapcsolati kommunikációs problémák lettek volna.
