Személy

Straub Dezső

színész, rendező, szereplő

Született: 1952. április 2. (72 éves) (Magyarország, Budapest)

A Színművészeti Akadémiát 1977-ben végezte el. 1975 és 1982 között a József Attila Színház, 1982-től a Vidám Színpad tagja. Jó humorú, jól éneklő és táncoló tehetséges komikus, aki gyakorta kirándul az operett területére is, és a rendezés is érdekli. Jászai Mari-díjas (1986).

Film (54)

Színház (79)

Szerkeszd te is a Port.hu-t!

Hozzászólások

10/10

Én nagyon kedvelem Straub Dezsõt. Pl. ma néztem meg a youtube-on a Délután a legjobb címû elõadást, ott zseniálisát alakított. Én egyszerûen imádom õt. Nagyon kedves emlék a gyerekkoromból, az Orrom krumpli, hajam kóc címû mesébõl. Ott is nagyon aranyos szerepet játszott, és zseniálisan. Azóta nagy kedvencem.

Válasz

Utóbb tudatosult bennem, hogy a korábban általam írottak némiképp talán félreérthetõk: a Turay Ida Színház A doktor úr darabját úgy ajánlottam, hogy abban biztosan nem szerepelnek tehetségtelen színészek, mivel "a fõbb szerepeket játszó nyolc színmûvész közül heten Jászai Mari-díjasok". Ami azt feltételezi, hogy (legalább bizonyos mértékben) elfogadjuk a Jászai-díjat, mint a tehetség fokmérõjét. Ugyanakkor - tekintve, hogy korábban nem igazán tudtunk megegyezni benne, hogy Straub Dezsõt mennyire tekintjük tehetségesnek - ez a megfogalmazás azt a látszatot is kelthette, mintha Straub Dezsõnek ne lenne Jászai Mari-díja (vagy én arról ne tudnék).
Nos, nem szerettem volna ezt a látszatot kelteni, természetesen Straub Dezsõ Jászai-díjas, tehát vagy el kell fogadnunk õt is tehetségesnek, vagy a korábbi megfogalmazásom erejét, jogosságát kell(ene) leértékelni.
Mindenesetre nekem a díjaktól függetlenül úgy tûnt, hogy se Straub Dezsõ, se az általunk itt említett többi színmûvész nem tehetségtelen. Viszont az is tény, hogy Straub Dezsõ elsõsorban akkor vált szimpatikussá számomra, amikor olvastam egy vele (még valamikor fél éve) készített hosszabb interjút. Teljesen normálisnak tûnt.

Válasz

OFF

Még egy utolsó budai intézmény-ajánlóm van, ez a korábbi hozzászólásaim óta jutott eszembe: ott van Óbudán a Térszínház is, ahhoz sem kell átmenni Pestre. Szerintem elég színvonalas a mûsoruk. Igaz, eddig csak egyszer vagy kétszer jártam ott (pont mostanában gondoltam rá, hogy újra elmegyek, megnézek valamit). Egyébként Beckett Godot-ra várva darabját láttam ott, amire emlékszem, szerintem jó volt.
Az a színház különlegessége - feltehetõleg innen ered a neve is - hogy a színészek teljesen egy térben vannak a nézõkkel, nincs is igazából külön színpad, illetve nézõtér. De talán ismered is.

Válasz

Az egykori Diadal. Sokat jártam oda régen. Jó a mûsoruk, csak nagyon pici a vetítõvászon.

Válasz

OFF :)

Egyébként az jutott még eszembe: ha ez valóban ilyen fontos szempont, hogy ne kelljen átmenni Pestre, esetleg ajánlanám a Karinthy Színházat is. Õk úgyis úgy hirdetik magukat, hogy "Buda népszerû színháza". És ráadásul most harminc évesek kereken. (Ennek kapcsán több helyen készítettek is interjút Karinthy Mártonnal, a Színház vezetõjével.)

Ami pedig a Bergman-darabot illeti, azt hiszem, alszom még rá egyet (mindjárt:), de egyre nagyobb az esélye, hogy megnézem. Érdekel! S ami még érdekes lehet, a Jelenetek egy házasságból címû, 1973-as Bergman filmet vetítik a Tabán moziban december 8-án. Sõt! Ha jól látom, csütörtökrõl csütörtökrõl mindig levetítenek egy-egy Bergman filmet ott. Hiába, a Tabán jó hely, én régóta mondom. És Budán van! :)

Válasz

Igen, ismerem Albee Nem félünk a farkastól drámáját és a belõle készült filmet is (bár egyiket sem láttam még); tudom, hogy utóbbit Oscar-ral is díjazták. Valóban közös benne és az általam említett Peter és Jerry-ben, hogy egy házaspár konfliktusát ábrázolja (és persze azon keresztül sok minden mást is).
A Peter és Jerry darab - ha jól értem -, tulajdonképpen egy "kiegészítése" Albee elsõ egyfelvonásosának, az Mese az állatkertrõl címûnek. Ezt 1958-ban írta és állítólag Amerikában nem is tudta bemutatni, Európában viszont nagy sikert aratott vele. Saját hazájában pedig csak ezt követõen lehetett "próféta".
2004-ben, nyolcvan évesen írt egy újabb felvonást ehhez a Meséhez (egy elsõ felvonást), így született meg a Peter és Jerry. Tehát nem csoda, hogy ezt az újabb darabját nem ismerted.
És azt is el kell árulnom, hogy ezt a darabot sem láttam még én sem, a köztelevízió (szerintem kifejezetten igényes) kultúrmûsorában, az Aranymetszésben mutatták be úgy másfél-két hónappal ezelõtt. Megszólaltak a mûsorban a színészek, a rendezõ, és persze láttunk egy rövid részletet a próbafolyamatokból.
A Nem félünk a farkastól darabbal ellentétben (ami gyakran mûsoron van minálunk is) a Peter és Jerry-t alighanem most viszik színre elõször hazánkban.

Viszont kezdem úgy érezni, hogy "kicsit" elkanyarodtunk Straub Dezsõtõl. :)
(És emiatt lehet, hogy lassan indokolt lenne használnunk az "OFF" szócskát.)

Válasz

Bergmant illetõen egyetértünk. A "Szégyen" címû filmje mindent elmond a háborúról. Sem a történelemkönyvek, sem a dokumentumfilmek, sem a játékfilmek nem érzékeltetik olyan tökéletesen, mint jelent a háború a civil lakosság számára. Egy olyan alapmû, amelyet minden politikussal havonta meg kellene nézetni.

Érdekes, amit írsz Albee drámájáról, mert "Nem félünk a farkastól"címû drámája szintén egy házaspár konfliktusairól szól és a Taylor-Burton házaspár játszotta el filmen. Azt a darabot nem ismerem, amit említesz.

Válasz

Nem tudom megítélni. Akárhogy igyekszem visszaemlékezni, egyetlen Détár Enikõs darabot sem tudok az emlékezetembe idézni - feltehetõleg nem láttam még színpadon. De magát a darabot sem õmiatta vagy Rékasi Károly miatt említettem, akkor már sokkal inkább Bergman miatt. Az én környezetemben elég nagy "kultusza" van, és magam is tudok azonosulni azzal a nézettel, hogy (kis túlzással) "ami Bergman, az mind alap" (mármint alapmûveltség). No és azért is hoztam fel példaként e színdarabot, mert sajnos ez az elõadás is jól mutatja, hogy a port.hu mennyire mostohán bánik sok esetben a kultúrházak jobbnál jobb programjaival, színházi estjeivel is. (Sajnos azóta sem jelenik meg ez az elõadás itt. A Kultúrkúria hivatalos honlapján annál inkább. Szóval azért nincs elrejtve... )
Pedig ezek a darabok abszolút megütik a kõszínházi színvonalat, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Molnár Ferenc bohózatot a József Attila Színházba vitték át azóta, ezt a Bergman színdarabot pedig a Madách Színházból hozzák át, ha jól látom.

Azt tehát, hogy pontosan kik játsszák a darabot, csak azért említettem, mert különleges ereje lehet ennek a házaspárról szóló darabnak így, hogy egy igazi színészházaspárt láthatunk a színpadon. Van egy másik (ilyen szempontból) ehhez hasonló színmû is, Edward Albee Peter és Jerry címû darabjára gondolok (a Thália Színházban látható). Abban a Vidnyánszky Attila rendezte darabban Nagy-Kálózy Eszter és Rudolf Péter játszik.

Válasz

Milyennek találod Détár Enikõt? Én még színházban nem láttam, de a tévészereplései elég rossz benyomást tettek rám. Ezért nem biztos, hogy megnézném vele a darabot. Filmen láttam annak idején.

Válasz

Szoktak lenni színházi elõadások a Klebersberg Kultúrkúriában, vidéki színházak is el szokták vinni oda produkciójukat. (Arra legalábbis konkrétan emlékszem, hogy a Soproni Petõfi Színház mutatta be ott darabját.) Azt hiszem - sok más mûvelõdési központhoz hasonlóan - úgy próbálják alakítani a mûsorukat, hogy minden hónapban látható legyen náluk (legalább) egy kiemelkedõ színdarab. Az más kérdés, hogy ezekrõl a színházi elõadásokról itt a port.hu-n sajnos sokszor egyáltalán nem lehet olvasni. Ebben a hónapban is lesz egy érdekesnek ígérkezõ elõadás a Kultúrkúriában (október 28-án, azaz jövõ pénteken): Ingmar Bergman: Jelenetek egy házasságból. Elõadják: Détár Enikõ és Rékasi Károly. Vagyis egy színészházaspár.
A port.hu-n említést sem találtam róla... És ha ehhez azt is hozzávesszük, hogy a múltkor a Duna Palotában Andresz Kati adta elõ az Ameli sóhaja címû monodrámát, és annak sem volt nyoma itt, akkor az általam múltkor említett 1/3-os arány 1/5-ösre romlik, ami a port.hu-t illeti. :(
Ennél azért határozottan több figyelmet érdemelnének ezek a helyszínek, és ezek a színdarabok, én úgy érzem.

Válasz

Voltam már a Klebelsberg Kultúrkúriában, de színházi elõadást még nem láttam ott. Majd figyelni fogom a mûsortervet, mert szívesen mennék színházba, viszont utálok átmenni Pestre. Egy szép környezetben még élvezetesebb egy elõadás.
Évek óta várok, hogy valahol elcsípjek egy "Adáshiba" elõadást. Szerintem korunk egyik legaktuálisabb darabja.

Válasz

Igazán nincs mit! Jó volt, hogy tudtunk értelmes módon eszmét cserélni, még ha nem is értettünk egyet mindenben. S ha már említetted, hogy nagyra tartod Pásztor Erzsit, elmesélem, hogy a darab után, a lelkes tapsot megszakítva a színpadra lépett egy fiatal hölgy, ha jól sejtem, a Turay Ida Színház nevében kért szót (de elképzelhetõ, hogy a Klebersberg Kultúrkúria nevében) és köszöntötte születésnapján Pásztor Erzsit, aki ettõl láthatóan igencsak meghatódott. Természetesen kapott virágcsokrot is. Szinte hihetetlen, de immáron 75 éves. És pont azon a hétvégén volt a születésnapja, amikor ez a darab látható volt ott, a II. kerületben, a Kultúrkúriában. A közönség soraiban többen meg is jegyezték: ki tudja, leszünk-e mi is ilyen életvidámak, mozgékonyak, energikusak ennyi idõs korunkban, mint õ. Le a kalappal elõtte, és persze Isten éltesse!
Ezen felül ez az elõadás azért is különleges volt, mert megtekintette Makray Katalin is, a köztársasági elnök felesége. El is csodálkoztam, amikor megláttam, de aztán késõbb úgy értesültem, hogy elég közel laknak, és így már nem tartom annyira meglepõnek. (Azt nem tartottam volna életszerûnek, ha egy ilyen darab miatt jelentõs távolságok leküzdésére vállalkozott volna.)
Ettõl függetlenül azért továbbra is elég sajnálatosnak tartom, hogy abból a három elõadásból, amikkel én azon a hétvégén szemeztem, csak egy (!) volt megtalálható itt, a port.hu-n...
(Se a Klauzál Gábor Mûvelõdési Központban azon a szombaton bemutatott Harsányi Gáboros-Straub Dezsõs vígjáték, se ez a vasárnapi, Klebersberg Kultúrkúriabeli Molnár Ferenc vígjáték.)

Válasz

Köszönöm az ajánlatot. Valóban biztatóak a nevek. Pásztor Erzsit külünösen nagyra tartom.

Válasz

Ennek örülök! Ezek szerint ebben egyetértünk. Mindenesetre nekem egyikük sem ellenszenves (se Straub Dezsõ, se Mikó István), nem emlékszem, hogy bármelyikükben csalódtam volna valaha is.
Ha pedig Mikó Istvánt ennyire kedveled, akkor jó szívvel ajánlom figyelmedbe Molnár Ferenc A doktor úr címû vígjátékának ezt a változatát, a Turay Ida Színház elõadását. Ugyanis õk vitték el ezt a darabot a Klebersberg Kulturkúriába két hete, múlt hétvége óta pedig a József Attila Színházban látható a darab ebben a szereposztásban (mint repertoárdarab). Mikó István alakítja Puzsért, a vajszívû tolvajt és az is biztos, hogy ebben a darabban nincsenek tehetségtelen színészek: a fõbb szerepeket játszó nyolc színmûvész közül heten Jászai Mari-díjasok, ezen felül ketten - Pásztor Erzsi és Piros Ildikó - Érdemes Mûvészek is. A rendezõ, Huszti Péter pedig Kossuth-díjas, Érdemes és Kiváló mûvész!

Válasz

Egyáltalán nem! Kitûnõ komikus. Elég ránéznem, már nevetnem kell az arcmimikáján. Amellett nagyon sokoldalú, korábban a Kaláka tagja is volt.

Válasz

Értem. Akkor annyiban tudunk maradni, hogy te tehetségtelennek tartod, én pedig nem. Valószínûleg nem fogjuk tudni meggyõzni egymást. Persze tény, hogy végül nem néztem meg az adott darabot, de attól még szerintem sajnálatos, hogy teljesen hiányzott a port.hu-ról. S ha tényleg nem a mûfajjal van gondod, akkor elárulom, hogy a múlt hétvégén végén a Ray Cooney darab helyett Molnár Ferenc A doktor úr címû vígjátékát néztem meg a Klebelsberg Kultúrkúriában. Az egyik fõszerepet Mikó István játszotta. Nagyon vicces volt! Remélem, õt azért nem tartod tehetségtelennek. :)

Válasz

nem a mûfaj ellen van kifogásom.Pl. Kabos Gyulát nem tartom kisebb mûvésznek, mint drámai színész kollégáit.

Válasz

Igazad van, félreérthetõ voltam. Azt kellett volna írnom: "Miért is lenne az?"
Ugyanis szerintem egyáltalán nem tehetségtelen. Persze az más kérdés, hogy én nem venném magamnak a bátorságot, hogy bárkit így minõsítsek.
Mindenesetre arról már több helyen olvastam, hogy sokan nem ismerik el a komikusokat, és a vígjátékokat lényegesen alacsonyabb rangú mûvészi teljesítménynek tartják, mint (szinte) bármi mást. Ezzel szemben mások (szintén elég sokan) azt vallják, hogy az igazán jó, az igényes nevettetõ dolga semmivel sem könnyebb, mint a drámai, vagy az akármilyen egyéb mûfajban jeleskedõ társaié. Én hajlok rá, hogy az utóbbi véleménnyel azonosuljak inkább.

Válasz

Miért? Hát annak sok oka lehet: elsõsorban a gének, aztán a nevelés, a képzés hiányosságai, a rossz pályaválasztás. Pl. Amway ügynöknek szerintem nagyszerû lehetne. Talán még a sokak által áhított rubin fokozatot is elérné az MLM világában.

Válasz

Miért is?

Válasz

Összes hozzászólás

22 hozzászólás