Már a mozikban Nicolas Cage új filmje, A gigantikus tehetség elviselhetetlen súlya, amelyben az Oscar-díjas színész saját alteregóját alakítva számos korábbi legendás szerepét megidézi. Volt miből meríteni, Cage ugyanis már a negyedik évtizedét tapossa a pályán, és ha azzal nem is vádolható, hogy különösebben megválogatná, mihez adja a nevét, az ténykérdés, hogy

minden szerepében 110%-ot nyújt.

Ő a túltolás fekete öves nagymestere, aki soha nem fél elmerészkedni a ripacséria határáig, és néha azon is túl. Rajongói külön kifejezést is kreáltak a sajátos megőrüléseire, ez a Cage-rage, a színész pedig állítja, tudatos koncepció áll a naturalista és minimalista alakításokkal szakító unortodox stílusa mögött, amelyet ő „nyugati Kabuki színháznak” nevez.

Lássuk karrierje legőrültebb és legviccesebb pillanatait, amelyben szabadon áramolhat a Cage-féle mániákus energia.

12. Első állomás Las Vegas

Ez az a vígjáték, amelyben a Cage által alakított férfi egy pókerjátszmában a menyasszonyát (Sarah Jessica Parker) teszi fel tétnek, és el is veszíti. Egyből rájön, hogy élete legnagyobb hibáját követte el, és megpróbálja visszaszerezni a nőt, aki már Hawaii-on van a James Caan által játszott szerencsejátékossal. Cage karaktere próbálna repülőjegyet venni, de a sort feltartja egy férfi, aki ráadásul nem is aznap repülne. A jelenet egy Woody Allen-filmből se lógna ki, azt leszámítva, hogy Cage a dadogva méltatlankodás helyett inkább leüvölti az idegesítő férfi és a jegykezelő fejét, amit a sorban álló sorstársak tapssal jutalmaznak.

11. Trükkös fiúk

Úgy látszik, Cage karakterei tényleg nem szeretnek sorban állni. Ridley Scott filmjében a színész által játszott szélhámos, aki nem rég tudta meg, hogy van egy 14 éves lánya, a gyógyszerét akarja megkapni a patikában, és se azzal nem törődik, hogy állnak előtte, se azzal, hogy nincs receptje. A bekattanó Cage önmagában is szórakoztató jelenség, pláne úgy, hogy a szerepe szerint Tourette-szindrómás és kényszerbeteg is.

10. Rejtélyek szigete

Aki jót akar magának, az a film angol eredetijét nézi meg (A vesszőből font ember, 1973), Cage-rajongói viszont nem fognak csalódni, a színész ugyanis maximális beleéléssel alakítja az eltűnt kislány után nyomozó rendőrt, aki csak akkor jön rá, hogy ő az emberáldozatokat bemutató szekta célpontja, amikor már késő.

Emlékezetes az a pillanat is, amikor hősünket úgy kínozzák meg a helyiek, hogy méheket zúdítanak a fejére („Csak ne a méheket!!!”), vagy amikor medvének öltözve kiüt egy nőt, de talán még erősebb az a jelenet, amelyben üvöltve tudakolja egy tanútól, hogy hogyan égett meg egy gyerekjáték.

9. Ha/Ver

A Mark Millar képregényéből készült elborult szuperhősmoziban Cage alakítja Big Daddyt , azt az önjelölt igazságosztót, aki jó ötletnek tartja, hogy a 11 éves kislányából (Chloe Moretz) is gyilkos fegyvert faragjon. A kettejük kapcsolata mégis egész megható, és pont ezért ér fel egy kőkemény gyomrossal, amikor Big Daddy a lány szeme láttára ég el elevenen. A lángoló Cage keserves vonyításában így is van valami morbidan komikus – ami megint csak a színész zsenijét dicséri.

8. A szellemlovas 2. - A bosszú ereje

Cage-ből egyszer majdnem Superman lett, az a projekt végül nem jött össze, de a színész így is megkapta a saját szuperhősfilmjét, amely sajnos bukás lett (szerinte a stúdió gyávasága miatt) – igaz, egy folytatása még így is lett. Cage-en mindenesetre semmi nem múlt, ő teljes odaadással alakította az ördögi alku következtében lángoló fejű igazságosztóvá váló kaszkadőrt.

A második rész legerősebb pillanata, amikor Johnny Blaze egy piti bűnözőt vallat, és azzal ijesztgeti, hogy mindjárt előtör belőle a démon, és egyre mániákusabban ismételgeti, hogy már „ott kaparászik az ajtónál”. A jelenetben szereplő színésznek valószínűleg nem esett nehezére eljátszania a rettegést.

7. Holdkórosok

Norman Jewison romkomjában a Cher által alakított brooklyni özvegyasszony összejön a vőlegénye testévérével. Az énekesnő Oscar-díjat kapott a filmért, de a show-t Cage lopta el az operarajongó, félkezű pék szerepével.

A Holdkórosok egyik legintenzívebb jelenetében Cage karaktere erősen felindult állapotban meséli el a nőnek, hogy miként veszítette el a kezét. Az „elvesztettem a kezem, elvesztettem a menyasszonyomat, Johnnynak megvan a keze és megvan a menyasszonya”-mondat a színész előadásában különösen mulatságos, de a jelenet legalább ennyire szomorú is. Cage akkor a legjobb, amikor képes megtalálni a határvonalat a komédia és a tragédia közt, és itt tökéletesen sikerül neki.

6. A szellemlovas

Cage mérsékelten sikeres szuperhősfilmjének egyértelmű csúcspontja az, amikor a Mefisztó nevű idegennel egyezséget kötő kaszkadőr először alakul át a pokol tüze által fűtött, lángoló fejű bosszúállóvá. A színész Mark Steven Johnson rendezőtől valószínűleg csak annyi utasítást kapott, hogy csinálja azt, amit jónak lát.

5. Mandy – A bosszú kultusza

Egy szadista szektavezér brutális kegyetlenséggel meggyilkolja a Nicolas Cage által alakított favágó szerelmét. A gyásztól bekattanó férfi bosszút esküszik, és módszeresen lemészárolja az elkövetőket. De előtte még tanúi lehetünk annak a pillanatnak, ahogy Cage átadja magát az őrületnek. Egy szál alsógatyában, csurom véresen dönti magába a töményet a fürdőszobában, és közben artikulálatlanul üvölt egy percen át.

4. Mocskos zsaru - New Orleans utcáin

Cage karaktereiből alapjáraton is elő tud törni a közveszélyes állat, ha pedig ezt valamilyen tudatmódosítóval is megfejelik, akkor tényleg elszabadult az őrület. Ez történik Werner Herzog filmjében is, amely Abel Ferrara 1992-es klasszikusának újraértelmezése, és amelyben Cage korrupt zsaruként felszívja a kollégái által lefoglalt drogok jelentős részét, sőt külön egyezséget is köt a dealerekkel, a terjesztést is vállalva. Előtte persze tesztelni kell az árut, ezért a zsaru előkapja a szerencsehozó crackpipáját, és rágyújt. Ami utána következik, arra nincsenek szavak.

3. Ál/Arc

John Woo legendásan röhejes alapötletre építő akciófilmjében Cage és John Travolta karakterei arcot cserélnek (!), vagyis Cage-nek, aki egy őrült bűnözőt alakít, azt kell eljátszania, hogy a műtét után ő az őrült bűnözőre vadászó nyomozó, akinek viszont – hogy ne bukjon le az őrült bűnöző bűntársai előtt – el kell játszania az őrült bűnözőt.

A legzseniálisabb pillanat talán az, amikor a börtönjelenetben Cage megpróbál pszichopataként viselkedni, de közben annyira szenved ettől, hogy el is sírja magát.

A színész később így nyilatkozott erről a pillanatról:

2. A vámpír csókja

Robert Bierman kultikus horrorkomédiájában Cage egy olyan férfit alakít, aki szép lassan vámpírrá változik, és közben egyre jobban bekattan. A színész a szerep kedvéért elfogyasztott egy élő csótányt (ez a saját ötlete volt), de még ennél is erősebbek azok a jelenetek, amelyekben a megőrülés különböző stációit mutatja be. Ilyen az, amikor megpróbál végezni magával, de nem sikerül neki (a fegyverben vaktöltény van, de ezt ő nem tudja, azt hiszi, azért képtelen az öngyilkosságra, mert vámpír), és sírva fakad. Valamilyen mélyről feltörő, bizarr ugatásra hasonlít a bőgése, amik közt még hatásszüneteket is tart. Egy másik kultikus jelenetben pedig a beosztottját terrorizálja minden idők legjobban mémesült szemmeresztgetésével.

1. Zuhanás a halálba

Cage karrierjének talán legrosszabb filmjéből lehetetlen egyetlen jelenetet kiemelni, a színész teljes extázisban ripacskodja végig a teljes játékidőt. A testvére, Christopher Coppola által rendezett thrillernek nem is ő a főszereplője, csak a 17. percben tűnik fel először, de attól kezdve senki másra nem lehet figyelni. Cage parókában, nevetséges bajusszal és akcentussal intéz támadást a jó ízlés ellen, üvölt, tombol, fetreng, és néha minden előzmény nélkül hasba rúgja az embereket. Itt olyan töménységben van jelen a Cage-koncentrátum, ami már csak a legedzettebb rajongóknak ajánlható.

Via: Dan of Geek / IndieWire / Variety / Screenrant