George Miller új filmje van olyan őrült, mint a 2015-ös Mad Max: A harag útja volt, csak teljesen másként: a mágikus Kelet titkaiba avat minket a varázslámpából előbújt Idris Elba segítségével.
A 2015-ös Mad Max – A harag útja sokak számára - számomra is, - az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb filmélménye volt, zsigeri, dübörgő kaland, aminek hatása alól nem tudtam és nem is akartam magam kivonni. Egyes részleteit a mai napig újranézem, és azóta leginkább az előzményfilmről, a várhatóan 2024-ben érkező Furiosáról cikkeznek, így kissé meglepett, hogy már kész van George Miller legújabb filmje a Three Thousand Years of Longing, aminek első előzetese pénteken jött ki, és amit azóta már le is vetítettek a Cannes-i Filmfesztiválon, bár a hivatalos amerikai bemutatója csak a nyár legvégén, augusztus 31-én lesz. Össze is szedtük, mit érdemes tudni a filmről!
Adott egy kutatónő, Dr Alithea Binnie (Tilda Swinton), aki az ősi mitológiákkal foglalkozik, és aki az isztambuli bazárban egy különös üvegtárgyat vásárol, ami ugyan nem hasonlít a korábbi filmek csodalámpájára, de mégis az, mert a szállodai szobában tisztítás közben egy iszonytatóan nagy dzsinn (Idris Elba) bújik ki belőle. Nem mellesleg az ugyanaz a hotel, ahol Agatha Christie az Gyilkosság az Orient expresszen könyvét írta. Dzsinnünk, immár emberi méretben, de hegyes füllel, fel is ajánlja hősnőnknek, hogy kívánjon hármat, csakhogy ő pontosan tudja, hogy ezek a kívánságok soha semmi jóra nem vezetnek, a kívánó pedig mindig pórul járt. Erre a dzsinn mesélni kezd korábbi kalandjairól, hogy meggyőzze Alitheát, nyugodtan kívánhat, és így jutunk el Sába királynő udvarába és Nagy Szulejmán háremébe, megannyi csodás és rémisztő varázslat otthonába.
Első ránézésre nagyon sok minden jut az ember eszébe a trailerről: nyilván Will Smith Aladdinja (2019) a dzsinnről, A forrás (2006) Hugh Jackmannel és a Felhőatlasz (2012 ) Tom Hanksszel, Terry Gilliam és az olyan munkái, mint a Münchausen báró kalandjai (1988). A felszín alatt azonban ott van az amúgy aranyos nyugdíjas bácsinak tűnő, már 77 éves George Millerre jellemző apokaliptikus őrület, az a hangulat, mintha egy rémálomból rántana vissza a dübörgő zene a valóságba, hogy rájöjj, az rosszabb, mint a rémálom volt. Ugyanakkor ebben az őrületben mindig is volt valami gyönyörű is, és ez Miller igazi titka. Sába udvara, ahol éppen Salamon akarja elcsábítani a királynőt, olyan, mint egy erotikus LSD utazás, akárcsak Szulejmán háreme, és az egészre jellemző egy nagyon nagy adag fülledtség.
Az első kritikák szerint ez a lázalomszerű hangulat, az időbeli ugrások, az olyan meghökkentő jelenet, mint az itt is látható pók, amely egy levágott fejből alakul ki és megannyi apró pókká esik szét, nem öncélúak,
nagyszerű egységet alkot az egész, aminek a lelke Swinton és Elba párosa.
Ratjuk kívül nincs más ismert arc a színészek között, akik között rengeteg a török. Naná, hogy nagyon várjuk!
