Halálos klímakatasztrófa, geopolitikai káosz és egyéb rémálmok várnak ránk – legalábbis az ebben az évben játszódó sci-fik tanulsága szerint. Figyelem, spoilerveszély!
Veszedelmes atomkísérletek
A B-filmes mester, Edgar G. Ulmer 1960-as munkája, a Beyond the Time Barrier arról szól, hogy az amerikai légierő tesztpilótája egy szuborbitális bevetés végén, miután megszűnik a rádiókapcsolata, egy kihalt és elhagyatott sivatagos területen találja magát. Mint később kiderül, a süketnéma és steril mutánsok által lakott hely, a Fellegvár valójában a 2024-es Föld (mivel repülése során a főhős időugrást hajtott végre), ami a nukleáris tevékenység következtében jutott ilyen szomorú sorsra. Habár Ulmer sci-fijében el van rejtve némi remény egy Ádám és Éva-történet, illetve egy felemás happy end formájában,
Nemek harca
Az 1975-ben bemutatott, Don Johnson főszereplésével készült fekete komédiába oltott sci-fi, A fiú és a kutyája szintén 2024-ben játszódik, a IV. világháború után. A nemierőszak-tevő 18 éves ösztönlény, Albert különleges képességekkel rendelkező kutyájával, Ficsúrral járja a környezeti problémáktól sújtott vidéket, hogy eljusson egy legendás helyre, ahol meleg, tisztaság, jókedv és szép lányok várnak rá. Hamarosan rátalál egy föld alatt élő közösségre, ahol az egyik vezető lánya elcsábítja, és ráveszi, hogy kövesse őt a föld alá – itt ironikus módon a fiú számtalan nővel egyesülhet, ám nem a hagyományos módon, hanem elektroejakuláció és mesterséges megtermékenyítés útján, ráadásként az is kiderül, hogy
miután egy férfi sikeresen megtermékenyített 35 nőt, halál vár rá...
Megsemmisült ózonréteg és vállalati kapzsiság
A Hegylakó 1991-es folytatásában, a Hegylakó 2. – A visszatérésben nemcsak az derül ki, hogy MacLeod valójában egy Zeist nevű bolygóról származik, de az is, hogy miután az ózonréteg 1994-ben elpusztult, hősünk tudósok segítségével épített egy pajzsot, ami megvédi az embereket a sugárzástól. 2024-ben az emberek már 25 éve élnek a szóban forgó pajzs alatt, és miközben Connor visszaemlékezik a múltjára, egy újságírónő arról informálja, hogy a pajzsra valójában már nincs szükség,
mert az ózonréteg az évek során helyreállt; ezt azonban David Blake, az eszköz üzemeltetője eltitkolja az emberek elől, mivel nem akar lemondani a bevételéről.
Az annak idején zavaros cselekménye miatt kifejezetten kedvezőtlen fogadtatásban részesült alkotás ugyan nem lett jobb az idők során, de ezzel együtt színes karikatúráját nyújtja a vállalati kapzsiságnak.
A két Korea egyesülése
Mamoru Oshii elismert animéjének 2018-as élőszereplős, netflixes verziójában, az Illang: A Farkas brigád címűben a 2024-es Ázsiában kaotikus állapotok uralkodnak. Nemcsak Japán kezd fegyverkezésbe, de az USA és Oroszország is fegyverrel akar rendet tenni a régióban, ezért a két Korea úgy dönt, hogy egyesítik az erőiket. Öt évvel később azonban, mivel nem mindenki nézi jó szemmel ezeket a fejleményeket, egy terroristacsoport ténykedése miatt a területen polgárháború kezdődik robbantásokkal, agymosott öngyilkos merényletekkel és rengeteg civil áldozattal.
A Mechanikus narancs utópiája általánossá válik, a drogok legálissá
Az Edgar Ramírez főszereplésével készült 2020-as Netflix-akció/sci-fiben, Az utolsó bűntényben egy bankrabló élete utolsó, történelmi rablására készül, még mielőtt a kormány bekapcsol egy tudatmódosító jelet, amely véget vet minden bűnözői tevékenységnek – ami azonban nem várt következményekkel jár… Nem kevésbé fenyegető jövőképet helyez kilátásba a Narcopolis című 2015-ös brit sci-fi, amelynek világában
minden drog legálissá válik,
a feketepiac szereplőinek nagy bánatára és a gyógyszercégek hatalmas örömére. Ám attól, hogy a kábítószerek legálisak, még okozhatnak halált, a film pedig arról szól, hogy az egykori függő, jelenleg rendőr főhős egyenesen a megszállottjává válik egy új, kísérleti droggal kapcsolatos bűnténynek, amelynek a szálai sokkal messzebbre vezetnek, mint gondolná.
(via The Guardian)
A Hegylakó 2. és társai
