A Netflix november 16-án tette fel kultikus tévésorozata, a brit királyi család életét bemutató A Korona 6. évadának első négy epizódját (a maradék hat részre viszont még egy hónapot kell várni). Kritikusunk szerint Elizabeth Debicki hatalmasat alakít Diana hercegnéként, viszont ugyanúgy, ahogy a sorozat előző évadaiban, itt is szép számmal akadtak olyan elemek, amelyek csak a szívszaggató drámai hatás miatt kerültek be a sorozatba, fittyet hányva a valóságra.

Szem nem marad szárazon, úgy ellopja Diana a show-t A koronában

Ha Elizabeth Debicki a 6. évadért sem kapja meg a Golden Globe-ot, akkor egészen biztosan ki fog törni a forradalom!

Tovább

Elkerülendő a spoilerezést, ebben a cikkünkben most inkább a korábbi évadok történelmileg hiteltelen karaktereit és jeleneteit gyűjtöttük csokorba.

1. Margit hercegnő sosem fedte fel a keserű igazságot az unokatestvéreiről

A Korona 3. évadában Margit hercegnő 1980 tájékán felfedezi a keserű igazságot két anyai unokatestvéréről, akikről addig azt hitte, hogy évtizedekkel korábban meghaltak: Nerissa és Katherine Bowes-Lyon, az anyakirálynő bátyjának fogyatékkal élő lányai a '40-es évek óta a világtól elzártan egy elmegyógyintézetben nevelkednek. Amikor Margaret szembesíti anyját a szörnyű felfedezésével, az anyakirálynő bevallja, hogy tudott unokahúgai sorsáról, de „azért kellett őket intézetbe zárni, mert a család attól félt, hogy a nővérek bizonyítékként szolgálhatnak egy egészségtelen királyi vérvonalra”. Tény, hogy 1942-ben a 22 éves Nerissát és a 15 éves Katherine Bowes-Lyont valóban beköltöztették a surrey-i Royal Earlswood Hospital falai közé. 

De ez nem a királyi család tekintélyének megóvása érdekében történt, sokkal inkább  a Bowes-Lyon család reputációjának védelmében, Margit hercegnő pedig semmit sem tudott erről.

A valóságban az anyakirálynő is csak 1982-ben szerzett tudomást az unokahúgai intézeti elhelyezéséről. A sorozatban látottaktól eltérően a királyi család tagjai sosem látogatták meg a Bowes-Lyon rokonokat, és nem is támogatták őket, még azután sem, hogy megtudták róluk az igazságot.

2. Számos sebből vérzik a sorozatbéli Margaret Thatcher karaktere

Thatcher és a férje vendégeskedése II. Erzsébet és családja skóciai vadászatán például korántsem volt ennyire burleszkbe hajló esemény a valóságban, mint A korona 4. évadában. A sorozatbéli verzió viszont tökéletesen bemutatta pár percbe sűrítve, mennyire eltér a korszak két legfontosabb brit közméltóságának véleménye a világról.

Szintén a 4. évadban láthattuk azt, hogy Thatchert a fia, Mark eltűnése annyira megviseli érzelmileg, hogy emiatt döntött a miniszterei tanácsa ellenére arról, hogy háborúzni kell Argentínával a Falkland-szigetekért. A valóságban 1982 januárjában Mark Thatcher valóban eltűnt hat napra Szaharában egy autóversenyen, ami kétség kívül felzaklatta a Thatcher családot,

de mindez semmilyen hatással nem volt a brit miniszterelnök azon döntésére, hogy háborút indítson a vitatott hovatartozású Falkland-szigetekért.

A háború ugyanis csak áprilisban kezdődött el, hónapokkal Mark megtalálása után, és Thatcher azért ment bele a fegyveres konfliktusba, hogy ellensúlyozza a munkanélküliség és a szociális megszorítások miatt lappangó elégedetlenséget, visszahozva a köztudatba Nagy-Britannia „világbirodalmi attitűdjét”.

3. Károly sosem kérte John Majort arra, hogy lobbizzon a korai trónutódlása érdekében

A Korona 5. évadában Károly arról győzködte az aktuális brit miniszterelnököt, John Majort, hogy valahogyan vegye rá az anyját, II. Erzsébetet arra, hogy mondjon le a trónról az ő javára.

Bár egy ilyen elképzelést Major maga is támogatott volna, az érintettek szerint nem történt ilyen.

A királynő ugyanis mindig elkötelezett volt a trón iránt, és végül tényleg ő lett a brit történelem legtovább hivatalban lévő uralkodója.

4. Diana nem is figyelmeztette előre II. Erzsébetet a Panorama-interjúra

Diana és Károly házasságára igencsak nagy csapást mért az az interjú, amit a BBC riportere, Martin Bashir készített a hercegnével 1995-ben a Panorama című műsor számára. Bár a hercegi pár addigra már külön költözött, a válásukat hivatalosan csak 1996-ban mondták ki. Mivel Bashir és Diana beszélgetése volt az első olyan interjú, amelyben a királyi család egy tagja feltárta magánélete részleteit, a dolog nagy botrányt kavart, különösen hogy a hercegné olyasmiket is megpendített benne, mint hogy a férjével kölcsönösen megcsalták egymást, hogy ő maga többször próbált már ártani magának, vagy hogy Károly herceg lejárató kampányt folytat ellene. Mivel már előre tudni lehetett, hogy a beszélgetés hatalmasat robban majd, A Korona 5. évadában azt láthattuk, hogy Diana személyesen figyelmeztette az interjúra II. Erzsébetet.

Ez valójában nem így történt. Bár ez a verzió drámaibbnak tűnik, a valóságban Diana nem tudta összeszedni a bátorságát, hogy a királynő elé álljon,

így a személyi titkára, Patrick Jephson volt az, aki felhívta a hírrel II. Erzsébet titkárságát, hogy az uralkodó még az adásba kerülés előtt értesülhessen a dologról.

5. Károly egyáltalán nem élte meg pokolnak Gordonstount

A Korona végig úgy mutatta be Károlyt, mint aki gyűlöli a Gordonstoun Schoolt, azt a nagy múltú oktatási intézményt, ahová az apja, Fülöp herceg is járt előtte. A szakértők szerint ez nem volt így a valóságban. Bár Károly a skót iskolát valóban Colditznak nevezte egy alkalommal, a hírhedt második világháborús német börtönre utalva, és a saját gyermekeit, Vilmost és Harryt inkább Etonban taníttatta, a beszédeiben mindig is dicsérte egykori alma materét. A Lordok Házában 1975-ben azt mondta:

Csak abban az értelemben volt kemény, hogy többet követelt az embertől, mint a legtöbb más iskola – szellemileg és fizikailag. Azt hiszem, nagyon sokat tanultam ott magamról, a saját képességeimről és hiányosságaimról.

A The Observernek adott interjújában Károly herceg azt is elmondta: örül, hogy Gordonstounba járhatott.

Nem élveztem annyira az iskolát, mint amennyire élvezhettem volna, de ez csak azért volt, mert otthon boldogabb vagyok, mint bárhol máshol.

(via Ranker)