Hónapok óta minden a mesterséges intelligencia körül forog, még mi is írattunk vele kritikát a Last of Us-ról. Persze már egy jó ideje jelen van az életünkben, és tanul, hiszen ennek köszönhetjük, hogy a streamszolgáltatóknál olyan zenék, filmek és sorozatok kerülnek elénk, amik megfelelnek az ízlésünknek. Most, hogy már csevegni is lehet vele, a Looper újságírója feltette neki a kérdést, hogy mik a világ legjobb tévésorozatai. Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy a mesterséges intelligencia az internetről kanalazza össze az infókat, és tőlünk tanul. Szóval a válasza elsősorban azt tükrözi, hogy az internethasználók többsége mit tekint a világ tíz legjobb sorozatának. Lássuk!

Seinfeld

Az 1989-ben indult szitkom tulajdonképpen olyan szinten megalapozta a műfajt, hogy minden későbbi szituációs komédia ebből merített. A Seinfield nem tett mást, minthogy úgy vette át a korábbi helyzetkomikumokat, hogy egyúttal fel is forgatta a szabályokat. Olyannyira megelőzte a korát, hogy már a mémek előtt mémesedett, hiszen számtalan motívuma vált a tömegkultúra részévé. Összesen kilenc évadot élt meg, de máig tartó sikerének titka elsősorban az, hogy szembement a konvenciókkal, és cinikus humorával bebizonyította a régi mondást: “vicces, mert igaz”.

Drót

Kétségtelen, hogy az HBO szériája mérföldkő a tévétörténelemben, és ha egy hibátlan sorozatot kell mondani, sokan ezt vágják rá. A sztori középpontjában egy baltimore-i rendőrökből álló osztag áll, akik a helyi drogcsempészek kiiktatására kijelölt lehallgató munkacsoporthoz érkeztek. Nem véletlen, hogy a mesterséges intelligencia is beválogatta, hiszen öt évadon keresztül egy olyan masszív sorozatot láthattunk, ami nem sak izgalmas, de elgondolkodtató is, és újra meg újra arra késztet, hogy felülbíráljuk a hiedelmeinket. Bár a maga idejében nem figyeltek fel rá annyira, csupán néhány Emmy-díjra jelölték, ma már senki sem kételkedik az érdemeiben. Ahogy a mesterséges intelligencia sem, ami kiemelte, hogy a Drót érzékenyen ábrázolja a valós társadalmi problémákat, és az összetett sztorikat árnyalt karakterekkel népesíti be. 

Trónok harca

Kétségtelen, hogy az utolsó évad elvérzett, de 2011-es indulásakor, és még sokáig utána is , a Trónok harca volt évről évre az egyik legjobban várt sorozat. Ennek egyik oka, hogy előtte nemigen volt ilyen kaliberű fantasyszéria: George R. R. Martin regényciklusából készült széria tényleg epikus, látványos, és izgalmas. Nemcsak egy világot épít fel, de kellőképp be is népesíti azt. Akár egy Shakespeare-dráma, olyan feszült és fondorlatos a sztori, ami tele van fordulattal, de nem fukarkodott a szex és az erőszak ábrázolásával sem. A többdimenziós karakterek köré szőtt történetek pedig rávilágítanak a politikai csatározások aljas eszközeire.

A Simpson család

Az 1989-ben indult, felnőtteknek szóló animációs széria még mindig fut, pedig kezdetben az amerikai családot követő sorozat nem volt sikerre predesztinálva. Nyers humora és éles állításai nem voltak feltétlenül népszerűek, sőt még az USA elnökét is felbőszítették. Mára már azonban a televízió történetének legrégebb óta futó sorozatává vált, figurái és helyszínei pedig popkulturális ikonná váltak. A mesterséges intelligencia is egyetért abban, hogy több mint három évtizedes sikerének titka, hogy mindig tudott alkalmazkodni a világ változásaihoz, és immár több generáció számára is meghatározó sorozattá vált. A Simpson család 35. évadja idén érkezik, és már berendelték a 36-at is.

Alkonyzóna

Az 50-es, 60-as években az antológiasorozatoké volt a terep az amerikai tévében. 1959-ben indult az Alkonyzóna, aminek minden epizódja egy önálló, csavaros történet. Semmihez sem hasonlítható hangulata, műfaji elegye és ötletei örökre megváltoztatták a televíziós sorozatokat. Az eredeti, első széria öt éven át futott, és több mint 155 epizód készült. A bizarr történetek dacoltak a józan ésszel, és a feszegették a képzelőerő határait, miközben minden rész valamiféle erkölcsi tanulsággal is szolgált. Társadalmi problémákkal és tabutémákkal is foglalkozott, így szembesítette a nézőt többek közt a rasszizmussal és az atomháború veszélyeivel. Később próbálták újraéleszteni és leutánozni, ám egyik utód sem ért a nyomába (na jó, talán a Fekete tükör megközelíti). A mesterséges intelligencia azt is megjegyezte, hogy a sorozat a popkultúra részévé vált, és többek közt a már említett Seinfeldben és A Simpson családban utalnak rá, vagy parodizálják.

Breaking Bad (Totál szívás)

A sorozat, ami úgy indul, hogy egy középiskolai tanárnál rákot diagnosztizálnak, és aztán az egész egy kőkemény krimibe és drámába fordul át azzal, hogy ha már úgyis mindegy, akkor metamfetamin készítésére adja fejét, hogy halála után is gondoskodhasson a családjáról a bevétel által. Walter White (Bryan Cranston) szövetkezik egy piti drogdílerrel, Jesse Pinkmannel (Aaron Paul), és együtt üzemeltetik a mobil droglabort. Csak hát a bűnös élet tele van veszéllyel, és White egyre mélyebbre süllyed az alvilágba, ahol viszont egyre magasabb pozíciókba kapaszkodik fel. Az öt évad alatt 16 Emmy-díjat gyűjtött be a széria, és hozzájárult ahhoz, hogy a televíziós sorozat médiuma presztízzsé váljon. A mesterséges intelligencia kiemeli az sorozat erkölcsi síkját is, ami nézőt is arra készteti, hogy magába nézzen.

Jóbarátok

A csapatnyi furcsa haverról szóló Seinfeld taposta ki az utat a Jóbarátoknak, ami szintén ebből az alapötletből dolgozik. Igaz, a Jóbarátok újított is: a szereplőgárda fiatalabb, huszonéves, és több hangsúlyt kaptak a romantikus szálak, valamint inkább a könnyed humort helyezi előtérbe, és  nem a cinizmust. Ezzel sikerült megragadni az ezredforduló fiatal nézőit, de a streamingnek köszönhetően (itthon az HBO Maxon érhető el) újabb rajongókra talál mind a mai napig. Nem mellesleg olyan, akkor még kezdő színészek pályáját indította be, mint Jennifer Aniston, Lisa Kudrow, Courtney Cox vagy Matthew Perry. A mesterséges intelligencia még kiegészíti azzal, hogy a Jóbarátok titka a kortalan humora és az általános problémafelvetése, amihez mindenki tud kapcsolódni.

Mad Men - Reklámőrültek

Egy reklámügynökség élete nem tűnik túl izgalmasnak, aztán kiderült, hogy mégis lehet sikeres sorozatot készíteni belőle. Persze ehhez kellett a kor és miliő, hiszen a hatvanas években járunk, New Yorkban, ahol egy kis reklámcég fellendülését követhetjük nyomon. Hét évad alatt 16 Emmy-díjat zsebelt be, és nemcsak a szakma, de a közönség is imádta.  Ráadásul a kábeles tévéműsorok új mércéje lett.

Office

Ez az egyetlen remake, amit a mesterséges intelligencia felvett a listára, ugyanis a munkahelyi komédia eredetileg brit széria, és Ricky Gervais és Stephen Merchant közös munkája. Viszont az amerikai változat humora is más volt, hiszen az eredeti angol a lét sivárságát célozta meg, és nevette ki, a remake bár megtartotta a gúnyt, de inkább az iroda hibáira fókuszált. Egy papírcég regionális központjának alkalmazottai állnak a középpontban, számtalan emlékezetes figurával, köztük a Steve Carell által alakított főnökkel. Az Office kilenc évadon át futott és újradefiniálta a szitkom fogalmát. A mesterséges intelligencia arra is rámutatott, hogy a sorozat abszurd humora, a remek alakítások és a vállalati munka szatírája emelte az Office-t az egyik legnépszerűbb szituációs komédiává.

Maffiózók

Sokáig úgy tűnt, a maffiasztorik színtere a mozi, hiszen olyan epikus alkotások születtek a témában, mint A keresztapa vagy A sebhelyesarcú. Aztán 1999-ben elindult az HBO-n a Maffiózók című sorozat, és bebizonyította, hogy a tévében is helye van a maffiatörténetnek. A sztori középpontjában Tony Soprano (James Gandolfini) áll, aki egyszerre próbál férj, apa és maffiavezér lenni, és nem mindig könnyű ezt összehangolni. A mesterséges intelligenciának nem volt nehéz dolga, mikor beválasztotta a listára a Maffiózókat, hiszen a sorozatot a hat évad alatt összesen 112-szer jelölték Emmy-díjra. 2022-ben a Rolling Stone magazin listáján, ami minden idők legjobb tévésorozatait tartalmazta, az első helyre került, 2000-ben pedig az LA Times azt írta róla, hogy “a legjobb indok arra, hogy miért van tévéd”.

(via Looper)