Maga a sminkelés tökéletesen hidegen hagy, de a kreatív feladatok, a lenyűgöző megoldások, briliáns színek és vonalak képesek abszolút lekötni, és akkor még nem beszéltünk a különböző speciális effektusokról!
Engem speciel nem érdekel a sminkelés. Egy cseppet sem. Nyilván érzékelem, ha valaki ki van sminkelve, ahogy azt is, hogy az a smink – nagyjából – jó lett-e vagy sem, de itt meg is állt a kompetenciám. Az viszont érdekel, ha valaki jó abban, amit csinál, legyen az főzés, lakberendezés, szívsebészet vagy foci -, és ha ezt izgalmasan, látványosan tudják bemutatni, arra vevő vagyok. Akár a sminkelés esetében, mint a BBC 3 gyártásában készült, de nálunk a Netflixen futó Sminkmesterek versenye, és ha nem is lennék rá vevő, akkor is belefutnék, mert odahaza a lányok ezt nézik, sőt, a rokonságban is ezt nézik a lányok.
A 2019-ben indult, most a 4. évaddal folytatódó széria nem keverendő az egy évvel korábban indult, Kim Kardashian nevével fémjelzett amerikai Sminkmesterekkel (Glam Mesters), ahol influencerek mérték össze a tudásukat. Itt nagyrészt kezdő sminkesek versenyeznek, kezdésnek tízen, és bár magában a felállásban nincs sok újszerű, mégis minden epizód baromi izgalmas. Adott elsőre egy feladat a „terepen”, valamilyen szakmai eseményen, legyen az olyan tévésorozatok forgatása, mint a Strickly Come Dancing, a Holby Városi Kórház vagy a Ki vagy, Doki?, esetleg divathét vagy fotózás nagy divatmagazinoknak, olyan világmárkáknak, mint a H&M vagy a Harrod's. Az a két versenyző, aki a legkevésbé teljesített jól, a párbajszékbe kerül, és a második feladatnál 15 perccel később kezdhet, de ha jól teljesítenek, más párbajozik helyettük. A második feladat műtermi, erre van egy estéjük felkészülni, és valamilyen stílust, műfajt, korszakot kell megeleveníteniük. Végül jön egy gyors technikai feladat a párbajban, és egy versenyző megy is haza. Az külön remek ötlet, hogy ebben az utolsó feladatban a két párbajozó egypetéjű ikreken dolgozik a teljes esélyegyenlőség nevében.
Az egész nem magától a versenyhelyzettől igazán izgalmas, hanem a feladatoktól. Mivel a sminkek rendszerint vagy kifutóra készülnek vagy fotózásra, eleve fontos, hogy feltűnőek legyenek, de itt külön hangsúly van azon, hogy minden extra feltűnő, részletgazdagon kidolgozott és eredeti legyen. Aki megúszós dolgokat csinál, az mehet is haza, de az eredmény nagyon ritkán túlzó vagy giccses. Nyilván elég alaposan átnézik a jelentkezők korábbi munkáit, mert nagy mellélövések ritkán vannak, ha mégis, azokat az első egy-két adásban simán kirostálja a zsűri. Név szerint Val Garland a L'Oréal Paristól és a kackiás bajuszú Dominic Skinner a MAC Cosmeticstől, kettejük közül az utóbbi az, aki igazán szimpatikus, Garland első blikkre ridegebb, merevebb, amit úgy próbál ellensúlyozni, hogy ha tényleg tetszik neki egy munka, akkor azt mondja: A hétszázát! Angolul ez viccesebb, mert így szól: Ding-dong! Persze nem lehet mindig olyan szerethető zsűrit találni, mint mondjuk a Kerámiamesterekben, de azért ők is elég jók.
És azt bizony jó nézni, ahogy hihetetlen színek, vonalak és textúrák – nem csak festék, sok minden más is – teljesen átalakítanak egy arcot, de úgy, hogy ideális esetben alkalmazkodnak annak sajátosságaihoz. Immár negyedik évada nyilván nehéz teljesen új vagy újszerű feladatokat adni, de eddig nem fogytak ki az ötletekből. Van persze, amikor a kreativitás kicsit ijesztő, mint amikor a sminkeseknek a legrosszabb rémálmaikat kellett megeleveníteniük – itt a gyereket elküldtük, nézzen addig mást -, és van, hogy a versenyzőknek nem klasszikus divatsminket kell csinálniuk, hanem például sérüléseket speciális effektusként (FX), az nekem pasiként külön izgalmas volt. Mivel angol vetélkedőről van szó, itt sincsen kiemelt pénznyeremény, de a nyertesnek feltehetőleg belépője van a legjobb körökbe a szakmán belül. Az se rossz dolog!
Értékelés. 8/10
