A sorozat megfejtése egyelőre lehetetlennek tűnik, annyira kaotikus vele kapcsolatban minden.
Az első két rész alapján már született egy elég beszédes című írás a Port.hu-n Az idol - Johnny Depp lánya mindent megmutat. Ebben elég részletesen leírta a szerző a sorozat körüli totális káoszt, ezért ezt most mellőzném is, csak annyit teszek hozzá, hogy a negyedik részre csak még kaotikusabbá vált a történet. (Jelen állás szerint nagyjából olyan lehetetlen küldetésnek tűnik kibogozni a szálakat, hogy még Ethan Hunt is kevés lenne hozzá.) Ami azt illeti, az internet nem is hemzseg a mélyre menő kritikákban és alapos műelemzésekben Az idolt illetően, mivel van más, ami lefoglalja a nézők figyelmét, amin konkrétan őrjöngenek az emberek, hogy milyen undorító, mocskos szexjelenetek vannak benne.
Az idol - Johnny Depp lánya mindent megmutat
Láttuk Cannes-ban az Eufória rendezőjének új sorozatát. Lily-Rose Depp nem okoz csalódást.
Tovább
Érdemes megjegyezni, hogy még a sorozat megjelenése előtt, amikor kiderült, hogy mekkora fejetlenség volt a forgatás alatt, nagyjából az összes ember, aki Az idolon ügyködött azt mondta, hogy soha ilyen biztonságos és kreatív környezetben nem dolgozott a karrierje alatt. Plusz az HBO is bevédte a produkció seggét, hogy ez a content minden téren hozza a minőséget, és így tovább. Tehát elgondolkodhatott az ember, hogy
lehet, hogy ez mégsem egy beteges kínzáspornó, csak én vagyok túl prűd?
Ezt mindenki döntse el maga. (A cikk végén talán sikerül mégis megfejteni, hogy a sorozatban látható szexualitást miként is lehet értelmezni.) Ahogy jöttek ki az újabb epizódok, úgy lett egyre több a sokkoló szexjelenetek száma is. Joggal kezdte azt érezni az ember, hogy itt már Sam Levinson és Rév Marcell direkt az arcunkba tolják Lily-Rose Depp duzzadt mellbimbóját és kéjes nyögéseit. Egyszer még oké. Kétszer is elmegy, ha van értelme a történet szempontjából, de az a helyzet, hogy ez olyan szinten mértéktelen és indokolatlan már, hogy a provokatívan túltolt szex élvezhetetlenné teszi az egész show-t, amiről tényleg csak azt lehet elmondani, hogy ez tényleg csak a The Weeknd beteg kínzáspornó-fantáziája.
Egy kicsit kitérek egy nagyon emlékezetes Sárkányok háza-epizódra, ami szintén sokakat sokkolt az érzékeny téma (ha úgy tetszik elég érzéketlen) megjelenítése miatt. Ez volt az ominózus szülős jelenet. De lehetne még válogatni a Trónok harca testvérsorozatának első évadából bőven, ami figyelmeztetés nélkül “provokálta” a nézőket. A két sorozat esete egy szempontból egy és ugyanaz:
nincs olyan, hogy valami mindenkinek tetszik.
Lily-Rose Depp konkrétan azt mondta, hogy “Nem való mindenkinek ez a sorozat.” Tisztában voltak vele, hogy provokatív lesz, hogy sokakat ki fog akasztani. The Weeknd a saját zenei karrierjéhez hasonlította a sorozatát: az elején rengeteg embernek nem tetszett, aztán tessék, végül csak világsztár lett belőle. Úgyszintén megjegyezte, hogy nem politikusok, hogy mindenkinek tetszeni, megfelelni akarjanak, ezért nem is törekedtek erre. Ezeket már bőven az első részek megjelenése után nyilatkozták.
Tehát a sorozatban látható szexjelenetek a szereplők és készítők legnagyobb harmóniájában történtek. Nem forgott fenn semmilyen hatalommal való visszaélés, semmi bántalmazás, de még annak gyanúja sem. Az ominózus jelenetek leforgatásában pedig semmi szexi nem volt, nehogy bárki is azt higgye.
Ezek profi színészek, akik eljátsszák a bugyiban matatást, de azt is, hogy azt élvezik. Ugyanez a fojtogatós, erőszakolós jelenetre is igaz.
Ezek az erősen explicit, felkavaró jelenetek még az HBO-tól is szokatlanok. Ezzel sincs semmi baj. Az is érthető, hogy nem való ez mindenkinek. Viszont az már probléma, hogy a túlzásba vitt és így elolcsósított szex - legyen az sima vagy éppen a hétköznapitól eltérő - mutogatása eltereli a történetről a figyelmet. Ez pedig azt jelenti, hogy a történet önmagában nem is annyira erős, hogy ne kéne felhígítani valamivel. Erre jött megoldásul a polgárpukkasztó kefélés orrba, szájba.
Kár, mert a Rév-Levinson duó már megmutatta, hogy tud jól bánni a szexszel. Úgy képileg, művészileg, mint tartalmilag egyaránt. Itt viszont ennek nyoma sincs. Pont annyira tolakodó a mennyiség és a megvalósítás, hogy művészinek már egyáltalán nem nevezhető. Tartalmilag pedig nem ad hozzá a történethez. Persze kétségtelen, hogy érzéseket vált ki a nézőből, és ez a lényeg. És erre az érzésre kicsit rá is tud függni az ember. Mint a sorozatban szereplő Jocelyn Tedrosra. És fordítva.
