10 tény, amit tuti nem tudtál a Die Hard 2-ről

Ez is egy könyvadaptáció volt, Bruce Willis 7,5 millió dollárt kapott érte. A Szovjetunióban hamarabb levetítette a tévé a kalózkópiát, mint hogy megkapták volna az eredeti verziót az Amerikai Filmexportálók Szövetségétől.

1. Nem is hinnénk, de bizony a Die Hard 2 is könyvadaptáció

Sőt, igazából már az első rész is az volt. Az 1988-ban bemutatott Die Hard ugyanis Roderick Thorp 1979-es regényéből, a Nothing Lasts Foreverből készült (csak ott nem a Nakatomi tornyot szállták meg a terroristák, hanem a Klaxon olajtársaság Los Angeles-i székházát). Az 1990-ben mozikba került Die Hard 2. - Még drágább az életed alapja egy teljesen másik szerző akcióregénye volt: az 1987-es 58 perc, Walter Wagertől (magyarul a Fabulánál jelent meg 1990-ben, bár a Die Hard 2-vel való kapcsolatot nem különösebben verte nagy dobra a kiadó). A könyvben Frank Malone, az elvált New York-i rendőr épp karácsonykor kénytelen szembeszállni a gaz terroristákkal, akik teljesen megbénították a JFK repteret. Eközben Malone ünnepekre hazaérkező lánya odafenn köröz egy gépen, amelynek már csak 58 percnyi repülésre elegendő üzemanyaga van... Az alapsztorin tehát különösebben nem változtattak a filmesek, egyszerűen csak kicserélték Frank Malone-t John McClane-re, a lányát a feleségére, New Yorkot pedig Washingtonra.

Forrás: Amazon / Bookline

 

2. Eredetileg John McTiernan lett volna a rendező

Ő azonban nem ért rá, mert épp a Vadászat a Vörös Októberre című akciófilmjét forgatta. A 20th Century Fox vezetősége ekkor Renny Harlint kérte fel rendezőnek, miután nagyon tetszett nekik az akkor már félkész filmje, a Ford Fairlane kalandjai (ami viszont később csúfosan megbukott a pénztáraknál, és csak nálunk lett belőle kultfilm Nagy Feró szinkronja miatt).

 

3. Bruce Willisnek nem ez a kedvenc filmje

A sztár a korábbi interjúiban rosszallását fejezte ki a Die Hard 2-vel kapcsolatban, mert szerinte túlságosan is hasonlított az 1988-as Drágán add az életed!-re, és nem tetszett neki az, hogy állandó utalások történnek az előző részre. A Renny Harlinnal való közös munkát viszont kifejezetten élvezte, és gyaníthatóan a főszerepért kapott 7,5 millió dollárocska sem jött rosszul a jó Burce Willisnek.

Forrás: Mozi+

 

4. Apró békákat rejtettek el a készítők a reptéren

A Die Hard 2 volt az utolsó olyan filmek egyike, ahol még voltak aprólékosan kidolgozott matte painting hátterek, azaz hatalmas, fotórealisztikus festmények, amelyek elé a trükkmesterek odatehettek makettautókat, házakat és egyebeket. Ez a film volt viszont az első, ahol a háttérfestményeket már nem hagyományos fényképezési technikával, hanem a digitális utómunka során egyesítették a hús-vér színészek jeleneteivel. A Disney égisze alá tartozó Lucasfilm San Franciscó-i irodájában ma is őriz George Lucas egykori trükkgyára, az Industrial Light & Magic egy hatalmas matte paintnget, amelyet a Die Hard 2 repülőtéri fináléjához használtak anno. A képet jelen sorok írója is látta egy folyosó falán, amikor 2014-ben a Lucasfilmnél járt.

Forrás: Szűcs Gyula / Industrial Light & Magic

 

A kép érdekessége, hogy az Industrial Light & Magic csapatának tagjai egy rakás szomorú békát rejtett festményen, így tisztelegve ugyanis egy trükkmester kollégájuk, a stop motion bábok nagymestere, a Muppet Show, A sötét kristály és A mesemondó atyja, Jim Henson munkássága előtt, aki 1990. májusában hunyt el.

Forrás: Szűcs Gyula / Industrial Light & Magic

 

5. Számos kitalált légitársaság szerepel a filmben

Ilyen például a fenti festményen is látható FujiAir is (ami valójában egy légkondi-szerelő cég). A valódi légitársaságok ugyanis nem nagyon akartak együttműködni a filmesekkel, és asszisztálni egy olyan filmhez, amely terrorcselekményeket mutat be egy repülőtéren. Ezzel ugyanis azt sugallták volna, hogy a velük való repülőgépes utazás nem biztonságos.

 

6. A Die Hard 2 és a Kommandó ugyanaz a franchise

A film főgonosza, Esperanza tábornok egy fiktív latin-amerikai országból, Val Verdéből származik. Érdekesség, hogy ugyanez a fiktív banánköztársaság szerepel Arnold Schwarzenegger 1985-ös kultfilmjében, Kommandóban is – ugyanis mindkét alkotásnak Joel Silver volt a producere, és Steven E. de Souza a forgatókönyvírója. Apró baki ugyanakkor, hogy Esperanza erős olasz akcentussal beszéli a spanyolt, ami elvileg az anyanyelve – a tábornokot ugyanis Franco Nero alakította a Die Hard 2-ben.

 

7. Franco Nero majdnem kimaradt a Die Hard 2-ből

A Honfoglalás és a '80-as évek nindzsafilmjeinek sztárja saját bevallása szerint annak köszönhette Esperanza tábornok szerepét, hogy Joel Silver meglátta a Franco Nero-filmek plakátjain az arcát egy könyvelő irodájában. Nero eleinte el sem akarta vállalni a Die Hard 2 gonosztevőjének szerepét, mert nem tetszett neki a forgatókönyv, és már elkötelezte magát egy másik filmhez. Végül Joel Silver producer úgy ütemezte Franco Nero jeleneteit, hogy a színész a Die Hard 2 és a szintén 1990-ben bemutatott A méregkeverő forgatásán is részt tudott venni.

 

8. John McClane meg tudná nézni VHS-en a Halálos fegyver 2-t

A repülőn a főhős felesége mellett ülő, magazint olvasgató idős hölgy újságjában egy Halálos fegyver 2-reklám villan fel egy pillanatra. Ez a kikacsintás természetesen nem véletlen: McClane szerepére eredetileg, még az első film forgatásakor Mel Gibsont kérték fel, ő azonban nemet mondott. De Bruce Willis is visszautasította, hogy ő legyen Riggs a Halálos fegyverben, így a szerep végül Mel Gibsoné lett.

 

9. Mit írt a Die Hard 2-ről anno a Filmvilág?

Furcsa, de semmit (vagy ha mégis, akkor hiányos az online archívumuk). Annál inkább emlegette a filmet a rendszerváltáskor alapított Hunnia folyóirat: az 1991/23. számban Erőszak a popkultúrában címmel egy dörgedelmes írás sorolta a népbutító amerikai popkultúra magyar ifjúság ellen elkövetett bűneit, azaz a hollywoodi filmekben látható halottak növekvő számát (jóllehet, a cikk valójában egy Newsweek-fordítás volt).

Forrás: Arcanum.hu

 

10. A Szovjetunióban illegálisan vetítették a Die Hard 2-t!

Az Arcanum digitális folyóirat-archívumát túrva egy érdekes cikk is szembe jött Bruce Willis 1990-es akciófilmjével kapcsolatban. Az akkor még létező Mai Nap című hazai bulvárújság 1991. július 8-i száma ugyanis arról számolt be, hogy kisebb purparlé robbant ki a Moszkvai Filmfesztivál háza táján. Az Amerikai Filmexportálók Szövetsége ugyanis bojkottálta az eseményt, mert a szovjet tévé azelőtt kezdte el vetíteni a sundám-bundám módszerekkel megszerzett kópiát, hogy megállapodtak volna a film hivatalos forgalmazásáról.

Forrás: Arcanum.hu