Firefly, Sliders, Star Trek: Voyager, Futurama! Vajon a te kedvenced is szerepel a válogatásunkban?
Az 1950-es évek tudományos-fantasztikus tévésorozatai, azon belül is az Alkonyzóna epizódjai elsőként tárták szélesre az ajtót a nézők számára, hogy ki-ki kedvére fejest ugorhasson az ismeretlenbe, legyen az a világűr vagy egy bizarr alternatív dimenzió. Az elmúlt évtizedekben számtalan kultikus sci-fi (és persze hírhedt bukás) került a képernyőkre - de vajon melyek azok, amelyeket újra és újra meg lehet nézni? A Star Trek-sorozatok, vagy az űrlényeket és egyéb fura lényeket kergetős X-akták-epizódok tipikusan olyan szériák, amelyek nem igényelnek különösebb előképzettséget a nézőktől, bármelyik évad bármelyik epizódja élvezhető akár önmagában is, ha elcsípjük valamelyik adón vagy streaming platformon.
Ezzel szemben a kultikus Babylon 5 például egy olyan hihetetlen teljesítmény a sci-fi műfajban a maga összetett és szerteágazó cselekményszálaival, hogy az egyes epizódokat olykor még a fanatikus rajongóknak is igazi szellemi kihívás nézni. A szintén népszerű Battlestar Galactica reboot (idehaza Csillagközi romboló címmel vetítették anno) viszont olyan erősen támaszkodik a rejtélyekre és a nagy fordulatokra, hogy egy esetleges újranézéskor már egyáltalán nem olyan szórakoztató, mint elsőre. A fentieket figyelembe véve íme egy lista minden idők legjobb, bármikor újranézhető sci-fi sorozatairól (a Looper összeállítása alapján).
1. Sliders (1995-2000)
A '90-es évek közepe a televíziózás egyik emlékezetes aranykora volt (ebben illetve ebben a cikkben össze is szedtük, mi mindenért rajongtunk ekkoriban),
a sci-fi zsáner pedig kimondottan jó sorozatokat termelt ki ez idő tájt, melyek mára trendteremtő popkulturális ikonokká váltak.
Közéjük tartozott többek között a Sliders is, amely már akkor kitalálta a multiverzumot és az abban rejlő végtelen dramaturgiai lehetőséget, amikor még úgy volt, hogy Michael Jackson megveszi a '90-es években csődközelbe jutott Marvelt. Az öt évadot megélt sorozat négy barát kalandjait mesélte el, akik minden héten egy új párhuzamos dimenzióba léptek be, és a Föld különböző, a miénktől teljesen eltérő változatait fedezték fel. A hol bizarr, hol kimondottan ötletes történetek során a néző a főhősökkel együtt ismerte meg többek között azt a vadnyugatot, ahol Texasból önálló köztársaság lett, vagy épp azt a Földet, amelyet a nők irányítottak. A széria sikeresen keverte a különböző műfajok elemeit, egy egészen egyedi kalandsorozatot létrehozva, amely jócskán megelőzte korát. Igazán megérdemelne mostanság egy rebootot!
2. Firefly (2002-2003)
Mielőtt olyan kasszasikereket rendezett volna meg, mint a Bosszúállók és a Bosszúállók: Ultron kora, Joss Whedont leginkább úgy ismerték a geekek, mint a Buffy, a vámpírok réme és a Firefly atyja. Az utóbbit leginkább űrwesternként szokás emlegetni, de a sci-fi vígjáték sem ördögtől való címke, mivel Nathan Fillion, mint Malcolm Reynolds, a Serenity csillaghajó kapitánya, viccesebb, vagányabb és karizmatikusabb, mint Harrison Ford az összes Star Wars-filmben együttvéve! Bár ma mindenki úgy emlékszik vissza a Firefly-ra, mint a valaha készült legjobb sci-fi sorozat,
a nézettség a maga idejében egészen siralmas volt, így a 14 epizódot végül egy mozifilmben kellett lezárni
(ez volt a 2005-ös Serenity). Azóta több rajongói kampányt is indítottak már, hogy feltámasszák ezt az elveszett tévés ereklyét, és még 2020-ban is pletykáltak egy rebootról, de egyelőre nincs semmi hír arról, hogy ez valóban megvalósul-e.
3. Alkonyzóna (1959-1964)
Rod Serling antológiasorozatát minden magára valamit is adó sci-fi rajongó ismeri, hiszen már a maga korában is igazi úttörőnek számított, azóta pedig számos remake és folytatás készült hozzá, a mémekről nem is beszélve. Bár sokan a bravúros sci-fi történetek és a csavaros végkifejletek miatt emlékeznek rá, a sorozatban remek vígjátékok és romantikus történetek is helyet kaptak. Annak ellenére, hogy az eredeti Alkonyzóna még fekete-fehérben készült, olyan alakításokkal és effektekkel büszkélkedhet, amelyek időtlenek, és ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a sorozat a mai napig a világ egyik legkedveltebb tévésorozata maradjon. Még ma is együtt izgulhatnak kicsik és nagyok a férfiért, aki hallja mások gondolatait, vagy William Shatnerért, akinek egy szörny integet a repülőgép szárnyáról, függetlenül attól, hányszor látták már ezeket a kiváló epizódokat.
4. Star Trek: Voyager (1995–2001)
Az ikonikus sci-fi franchise 1995-ben elstartolt spin offjában a Föderáció legfejlettebb új csillaghajója,
a U.S.S. Voyager rejtélyes módon 75 000 fényévre kerül az otthonától, így a sorozat azt az izgalmas utazást követi nyomon, ahogy a legénység tagjai visszakeverednek a Földre.
Janeway kapitány (Kate Mulgrew) és bátor űrhajótöröttjei minden héten újabb veszélyes ellenfelekkel kénytelenek szembenézni egy ellenséges vidéken, miközben arra kényszerülnek, hogy egyesítsék erejüket a Csillagflotta renegátjainak egy csoportjával. Bár kétségtelenül a Picard kapitány nevével fémjelzett Star Trek - Az új nemzedék lett a legemlékezetesebb a 90-es évek Star Trek spinoffjai közül, mégis a Voyager az, ami mindvégig kiváló történetekkel büszkélkedhet az összes évada során. A széria minden egyes epizódja tudott ugyanis valami izgalommal szolgálni, a Star Trek világ előzetes ismerete nélkül, önállóan is élvezhetőek voltak, ugyanakkor családbarát szórakozást nyújtottak – bár a kamaszfiúk és az apukák valószínűleg leginkább Jeri Ryan karaktere, Hétkilenced miatt nézték...
5. Quantum Leap - Az időutazó (1989-1993)
Ebben a sorozatban Dr. Sam Beckett (Scott Bakula) feltalálja az időgépet, amely lehetővé teszi a számára, hogy egy múltbeli személy testébe költözzön. A derék tudós persze alig tudja kivárni, hogy végre valami kézzel fogható eredményt mutasson fel, így a még kísérleti stádiumban levő szerkezettel azonnal meg is kísérli az időutazást, csakhogy nem tud visszajönni a saját korába, és bolyongani kezd az időben. Szerencsére akad segítsége Al (Dean Stockwell) személyében, aki egy holografikus társ, és csak Sam látja és hallja őt. Samnek tehát minden héten meg kellett oldania egy történelmi igazságtalanságot, hogy átugorhasson a következő személy életébe, mindig abban reménykedve, hogy ez az újabb váltás lesz az, amelyik visszaviszi őt a saját korába. A Quantum Leap szokatlan alapszituációja elképesztő lehetőségeket hordozott magában ahhoz, hogy egy lebilincselő sci-fi sorozat szülessen, amelyben a furmányos szerkezetek ugyanúgy helyet kaphattak, mint a szívhez szóló drámák vagy a régimódi vígjátékok. A sorozat öt évadon és közel 100 epizódon keresztül futott, a maga idejében az amerikai televíziózás történetének legmeghatóbb sztorijaival szolgált. Tényleg kisebb fajta zavar a téridőben, hogy még nem készült belőle azóta sem remake...
6. Futurama (1999-2013)
Mivel Matt Groening Futurama című rajzfilmsorozatát kezdetben mindenki úgy emlegette, mint „a Simpson család a jövőben”, sokan valószínűleg csalódtak benne, mert nem egy aktuálpolitikai kikacsintásokkal teli, blőd sitcomot kaptak, hanem egy kimondottan szellemes és okos sci-fit. Az egyes
epizódok ráadásul a tudományos-fantasztikus műfaj igen széles skáláját járták be,
a posztapokaliptikus kalandoktól kezdve az elmeirányító csigákon át egészen odáig, hogy a széria megjósolta anno a Star Wars 9 elkészülését is. A sorozat főszereplője a mára szintén mémmé vált Philip J. Fry, aki 1999-ből átkerül 3000-be, ahol egy bizarr jövőbeli világot talál. Végül összecimborál a félszemű idegen nővel, Leelával, a fáradt androiddal, Benderrel és a bogaras tudóssal, Farnsworth professzorral. A széria vendégszereplők között számos híresség felbukkant Conan O'Brientől kezdve a Beastie Boysig, egy emlékezetes epizódban pedig az eredeti Star Trek majdnem teljes szereplőgárdája is tiszteletét tette, szóval a Futuramán kuncogni sosem unalmas időtöltés, akárhányszor is nézzük meg.
7. Végtelen határok (1963-1965)
Bár gyakran hasonlítják az Alkonyzónához, a maga idejében saját jogán is a sci-fi műfaj egyik legjobbjaként tartották számon. Leginkább azért, mert
sokkal komorabb és ijesztőbb történeteket mutatott be, mint a korszak többi hasonló műsora,
és sosem félt a sci-fi mellett a horror sötétebb bugyraiba merülni. Sokan fájlalják persze, hogy két évad után véget ért, de ez is része a vonzerejének, mivel így nem tudott elfáradni és ellaposodni. Minden egyes epizódja ütős, de a bizarr lények mellett sok gondolkodnivalót is ad a nézőknek, mivel számos olyan etikai és erkölcsi kérdést is megvizsgált anno, amelyek most, 60 évvel később is ugyanúgy napirenden vannak. Harlan Ellison két klasszikus epizódja pedig egy pereskedés útján halhatatlanná vált: James Cameron ugyanis annak idején egy interjúban elkotyogta, hogy nagy hatással volt rá a neves sci-fi író két időutazós-robotharcosos története, a Soldier (amelyben két páncélos fickóba belecsap a villám, és egy időviharba keveredve a romos jövőből egy amerikai nagyvárosba érkeznek meg) és a Demon with Glass Hand (amelyben egy üvegkezű kiborg lődözi a gonoszokat, hogy a jövőbeli emberek megmenekülhessenek a pusztulástól), így később fel kellett tüntetnie Harlan Ellisont is a Terminátor forgatókönyvírójaként.
8. X-akták (1993-2018)
Számtalanszor megírtuk már itt a PORT.hu hasábjain, miért imádta mindenki az X-aktákat a '90-es években: Chris Carter roppant ügyesen gyúrta egybe az UFO-hisztériát és az összeesküvés-elméleteket az emberek képzeletét régóta megmozgató, mitikus lényekkel (lásd: Nagyláb, jeti, chupacabra, vámpírok), valamint az olyan, 30 éve még friss és úttörő technológiai újításokkal, mint a klónozás, a mobiltelefonok vagy az internet. A sorozat egycsapásra kultikus magasságokba emelte a megszállott UFO-hajkurászó Fox Muldert, valamint szkeptikus társát, a természetfeletti jelenségeket (kezdetben még legalábbis) egy orvos tudományosságával vizsgáló Dana Scully ügynököt – no meg természetesen az őket alakító David Duchovnyt és Gillian Andersont is. Az X-akták máig tartó népszerűségének másik titka, hogy a nyomozópáros sok epizódban csak egy-egy konkrét esettel foglalkozik: hol a gumiembert hajkurásszák, hol a vándorcirkusz csodabogarait tizedelő gyilkost, így a Cigarettás évadokon átívelő, titkos UFO-inváziót előkészítő történetszálát nem is kell ismernünk minden mélységében ahhoz, hogy élvezni tudjunk sokadszorra is egy-egy részt.
9. Westworld (2016-?)
Ez a sorozat a saját jogán is kultikus alkotóvá emelte a rendezőzseni Christopher Nolan öccsét, a forgatókönyvíró Jonathan Nolant, aki mindig is másodhegedűs volt a híres bratyó mellett az összes közös filmjükben a Mementótól kezdve a Batman-trilógiáig. Arra viszont nem számított senki, hogy „a kis Nolan” a feleségével, Lisa Joy-jal karöltve egy kiváló tévésorozatot kanyarít 2016-ban Michael Crichton emlékezetes, de aligha kultikus 1973-as sci-fijéből, a Feltámad a vadnyugatból, amelyben meghibásodott robotok kezdenek el randalírozni egy vidámparkban. A Westworld sorozatverziója is a közeljövőben játszódik, ahol a Delos nevű vállalat egy forradalmi mesterséges intelligenciát fejlesztett ki, és a technológiát szintetikus humanoid testekbe helyezve létrehozta a címbéli Westworldöt, egy vadnyugati vidámparkot, ahol a gazdag látogatók kiélhetik akár a legalantasabb vágyaikat is: kedvükre hancúrozhatnak robotnőkkel vagy férfiakkal, de akár meg is ölhetik az összes mesterséges banditát, másnapra úgyis kikalapálják őket. No persze a sorozatbéli robotok is öntudatra ébrednek, akárcsak az eredeti filmben, de a humanoid másolatok itt már olyan tökéletesek, hogy egyes szereplők be is csavarodnak attól, hogy nem tudják, ki az igazi és ki a mesterséges ember. A nézők körében a Westworld a kiváló színészgárda (Anthony Hopkins, Ed Harris, Jeffrey Wright, Thandiwe Newton, Evan Rachel Wood) és a szövevényes sztori miatt lett népszerű, és bár a rengeteg csavar csak az első alkalommal üt igazán,
a későbbi újranézések alkalmával kiváló szórakozás lehet a korai epizódokban gondosan elhelyezett nyomok kiszúrása,
amelyek már ott is utaltak a sorozat későbbi rejtélyeire, csak akkor még észre sem vettük...
A PORT.hu zenés műsorának vendégét legtöbben onnan ismerhetik, hogy szinte állandóan síkideg, csak ő nem alakul át tomboló zöld szörnyeteggé, mint Bruce Banner. Turai Barna sokat köszönhet ennek az oldalának, emiatt kaphatnak nagyobb teret komolyabb projektjei is.