A nyolcvanas/korai kilencvenes évek a Magyar Televízióban is a hajhagymák aranykora volt, még ha a belőlük sarjadó frizurákba többnyire vajmi kevés köszönet is szorult. Gyakorlatilag alig került képernyőre olyan karakter, aki kapcsán ne lett volna az az érzésünk, hogy az illető egy gyárlátogatás során belezuhant egy tartály Bánfi-hajszeszbe. Következzék néhány ikonikus ellenpélda azok közül, akik már ekkoriban is Vin Diesel és Dwayne Johnson útját járták – még ha nem is feltétlenül önszántukból.
Mágenheim doktor / Gábor Gábor (Szomszédok)
Bátran kijelenthetjük, hogy a Szomszédok állandó férfi főszereplőit egytől egyig James Dean-kaliberű szexszimbólumként ábrázolták - kivéve persze Sümeghyt, az egyedüli karaktert, aki kacsazsírral belőtt egzotikus jampifrizurájának köszönhetően minimális hasonlóságot mutatott a színésszel. A sors iróniája, hogy mégis az erősen kopaszodó Mágenheim doktor volt leginkább kitéve a női szexragadozók - Karakas Ágnes, Klarissza - zaklatásának, és akkor még nem beszéltünk házasságon kívüli mellékprojektjeiről. (Más kérdés persze, hogy a mentőszolgálat Brad Pittje hasonlóan laza hangnemben csevegett az ügyvédnővel és a kis medikával, mint Petőfi az első randin Szendrey Júliával.) A szintén hajzuhatag-deficites Gábor Gábor kapcsán eleinte joggal hihettük, hogy két nagy szenvedélye, az ital és a nők közül csak az egyikhez jut hozzá rendszeresen. Ám idővel kiderült, hogy a Dr. Bubó-fizimiska és a kitömött pénztárca együtt tökéletes afrodiziákum a szépségszalonba járó háztartásbeliek és kolléganők számára.
Kenéz elvtárs (Szomszédok)
A teleregény erdeitisztás-frizurájú szereplői közül külön fejezetet érdemel az öreg pártállami nyomdász, akinek morózus mivoltát végletekig fokozta, hogy olykor megspórolta fodrászának ötforintos tiszteletdíját. Az elburjánzó pamacsoknak köszönhetően pedig olykor kísértetiesen hajazott(!) a Tim Curry által alakított Pennywise bohócra. Jelentős különbség volt azonban köztük, hogy Kenéz nem gyerekekre, hanem imperialista nyomdászkollégákra vadászott.
Achim Lauritzen (A Guldenburgok öröksége)
A kisujjeltartó német sörmágnások divattervező rokonának két alapvető védjegye volt: hogy polírozógéppel mosott hajat, és hogy saját sérvműtétje közben sem hagyott volna fel az ármánykodással. Nem mellesleg a második illusztris főgenya volt az általános filmtörténetben, aki saját bevonulózenével bírt, ráadásul – mint az A Jedi visszatér végkifejletéből kiderült – nemcsak belső jegyek terén hasonlított Star Wars-beli kollégájára. Ez azonban aligha gátolta az önimádatban: tükörfényes fej ide vagy oda, műterme falát egy akkora önarckép borította, hogy Havas Henrik egóját gond nélkül bele lehetett volna csomagolni – tegyük hozzá azonban, hogy ezért a relikviáért mi magunk nem átalltunk volna embert ölni.
A kiskopasz (Benny Hill Show)
A televíziózás történetében viszonylag kevesen csináltak karriert 150 centis magasságukból, illetve abból, hogy tar fejüket paskolták. A Benny Hill Show kiskopasza azonban nem kevesebb mint 15 évig alakított élő stresszlabdát, hasonló inzultusoknak kitett sorstársai viszont aligha foglalták imába Jackie Wright nevét, amiért neki köszönhetően még a zuhany alatt is kalapot kényszerültek viselni. És ezen aljas elkövetők aligha menekültek előlük gyorsított felvételen az epizódvégi zenére.
Hókuszpók
Gyerekkorunk kedvenc rajzfilmjei felnőtt szemmel nézve olykor egészen más színezetet kapnak. És ma már bizonyára létezik is külön toxikológiai szakkifejezés arra a jelenségre, amikor valaki sátáni kacajok közepette apró kék lényeket hajszol lepkehálóval. Mindez azonban semmit sem von le Hókuszpók illusztris jellegéből: a Hupikék törpikék kopasz főgonosza az idők végezetéig viszonyítási alapot fog szolgáltatni számunkra, amikor - pszichedelikus élményekre szomjazva - belenézünk a Budapest TV szórakoztató műsoraiba.
