1955. augusztus 9-én született Budapesten Laár András, a Karinthy-gyűrűs magyar humorista, költő, zeneszerző, színész, dalszövegíró, buddhista pap, a L’art pour l’art Társulat és a KFT együttes alapító tagja, az abszurd humor égi és földi helytartója. Több évtizedes pályafutása során számos fülbemászó dallal, felejthetetlen Besenyő család-jelenettel és büntető szóviccel gazdagította a magyar popkultúrát – nézzük is meg most tételesen, mi mindent köszönhet az ország Laár Andrásnak!

1. KFT – Bábu vagy

Laár András 10 évesen tanult meg hegedülni. 16 éves fejjel gitárórákra járt egy magántanárhoz, majd autodidaktaként fejlesztette tovább a zenei ismereteit. A kottagrafikusként dolgozó Bornai Tibor és Laár 1974-től kezdve játszott együtt a Küllőrojt, az Almárium, majd a Kentaur együttesben. Miután Bornai zongorán, Laár gitáron, Márton András pedig dobokon zenélve a Fonográf kiegészítő muzsikusaiként végigturnézta az NDK-t Koncz Zsuzsával, Bródy Jánossal és Tolcsvay Lászlóval, 1981-ben együtt maradtak, és megalapította a KFT együttest (II. Lengyelfi Miklóssal kiegészülve). A név onnan jött, hogy korlátolt felelősségű társaságok a Kádár-rendszer idején még csak a gazdasági szakkönyvekben léteztek. Laárnak viszont megtetszett az elnevezés, mivel úgy volt vele, hogy „a világ dolgaiért csak korlátozottan tudunk felelősséget vállalni”. Első nagy sikerüket az 1981-es Táncdalfesztiválon aratták a Bábu vagy című kultikus dallal, amelyet Kudlik Júlia konferált fel, és a zenekar tagjai valóban úgy adták elő a nótát, mintha bábuk lennének. Érdekesség, hogy a dal végül nem került fel az 1982-es első KFT-albumra, a Macska az útonra.

2. KFT – Afrika

A második KFT-album, az 1983-as Üzenet a liftből / A fodrász nem produkált annyi eladást, amennyit a Kádár-rendszer monopolhelyzetben lévő hanglemezkiadója, a Hungaroton vezetősége elvárt. Így 1984-ben a zenekar ultimátumot kapott: vagy írnak egy fülbemászó slágert, amit az egész ország dúdolni fog, vagy felbontják a lemezszerződésüket! Laár ezen úgy feldühödött, hogy egyetlen óra alatt írt egy dalt Itália címmel, amelyben a szöveg Olaszország szépségeit ecsetelte. A zene végül változatlan maradt, a cím és a szöveg viszont utóbb a sokkal egzotikusabb Afrikára módosult – így került fel az együttes harmadik, Bál az Operában című lemezére is. A zenekar a Balatonon, a Csobánc nevű hajón még egy videóklipet is forgatott hozzá, így végül valóban ez lett a KFT legsikeresebb dala.

3. Laár pour Laár Társulat

Laár András humoristaként 1986-ban lépett fel először Budapesten, a Török Pál utcai Pinceszínházban. Az előadás nagyrészt a dalszerző-énekes azon abszurd verseire épült, amiket addig legfeljebb csak a KFT-számok között mondott el, ám Galla Miklós javaslatára végül afféle „álirodalmi est” kerekedett ki belőlük. Később Dolák-Saly Róbert is csatlakozott hozzájuk, így még ugyanebben az évben meg is alakult a legendás L’art pour l’art Társulat, amit akkor még egy zseniális szóviccel Laár pour Laár Társulat néven emlegettek, Laár nevére utalva. Érdekesség, hogy ekkortájt még Bálint Bea is a csapat tagja volt (ahogy az az alábbi, 1987-es nyíregyházi előadás VHS-felvételén is látható).

4. Jön a medve!

A rendszerváltás hajnalára már összeállt a „klasszikus” L’art pour l’art Társulat is, amelyben Laár András, Dolák-Saly Róbert és Galla Miklós mellett Nagy Natália sorozták meg abszurd poénokkal a nézők rekeszizmát – bár ekkoriban azért még inkább csak az egyetemi klubok közönsége ismerte őket. 1989-ben viszont lehetőséget kapott a kvartett arra, hogy a Magyar Televízió Fiatal Művészek Stúdiója segítségével leforgasson egy Monty Python-i ihletésű, furcsa filmet, amit Laár, Galla és Tolmár Tamás rendezett meg, Laár és Galla forgatókönyvéből. Ez volt a híres-hírhedt Jön a medve!, amelyben Galla elhagyja a bérletét, Laár és Dolák-Saly Róbert pedig hol öregasszonyként, hol portásként, hol zöldségesként, hol japán harcosként, hol punk ellenőrként keveredik vele konfliktusba, miközben Nagy Natália időnként bemondja a pontos időt... Az 1989 márciusában leforgatott, szürreális filmmel az MTV végül nem igazán tudott mit kezdeni, ezért több évig csak egy fiókban porosodott. Laárék 1991-ben hozzátoldottak még egy rövid jelenetet, de az ünnepélyes televíziós bemutatóra így is csak 1992. november 14-én, késő este került sor.

5. Az összes Edebede bácsis jelenet

Bár az abszurd viccek nagyágyúi valójában már 1986-ban megalakították a L'art pour L'art Társulatot, országos ismertek igazából csak az első, 1991-es tévéműsoruk, a Vastyúk is talál szeget után lettek. Onnantól azonban már nem volt megállás: Galla Miklós 1996-os kilépéséig ontották a jobbnál jobb poénokat. Bár jómagam óriási Hofi-, Gálvölgyi-, Nagy Bandó-, Markos–Nádas-, Szeszélyes évszakok-, Ihos József- és Sas József-rajongó vagyok, a rendszerváltás utáni években gyerekként is kimondottam örültem annak, hogy a régi, nagy nevettetők mellé felsorakozott egy újabb, frissebb, modernebb és talán bizonyos szempontból tehetségesebb humoristageneráció is. Nevezetesen a L’art pour l’art Társulat, akiknek az olyan kiváló szóvicceit, mint a

„gézen állok” vagy a „mindenki a maga szerencséjének a pogácsa”,

a mai napig előszeretettel használom. Laár egyik emblematikus figurája volt Edebede bácsi, aki „az iparban dógozik”, de nem a gyárban szorgoskodik, hanem inkább a kocsmában okoskodik.

6. Az összes Besenyő Pista bácsis jelenet

Még Edebede bácsinál is emblematikusabb figura lett Besenyő Pista bácsi, aki azért tudott nagy karriert befutni a színpadokon és a tévéképernyőkön egyaránt, mert valószínűleg mindenkinek van olyan közeli vagy távoli rokona, aki a családi ebédeknél mindig disznó vicceket mesél, és bornírt kocsmafilozófiai fejtegetésekkel magyarázza meg a világ dolgait. Egy 2015-ös Index-interjúban Laár András így elmélkedett a karakter hallatlan népszerűségéről:

Besenyő Pista bácsi egy szűrlet, aki összegyűjti az emberi butaság minden mai megnyilvánulási formáját. Ő egy olyan karakter, aki mindig mindent jobban tud mindenkiél. De közben le is bukik az első másodpercben, hogy nem is érti, amiről beszél, mert csak félrehallott valami szót, mégis mindenkit nagy hangon terrorizál a tudásával. A mindennapi életünk sajnos ilyen emberekkel van megmérgezve. Olyanokkal, akik pozícióban vannak, irányítják az életünket, de közben bunkók és taplók. Az emberek azért szeretik Besenyő Pista bácsit, mert egy démont személyesít meg. Aki kipukkad, megsemmisül azáltal, hogy kiröhögjük.

7. Az összes Tompika-jelenet

Tegyük a szívünkre a kezünket: alighanem még a legcsodálatosabb és legodaadóbb szülőket is idegesítik olykor-olykor az irigylésre méltóan örökmozgó, cukortól túlpörgött, be nem álló szájú gyerekek. Az ilyen hiperaktív lurkók fergeteges paródiája lett Laár repertoárjában a leragasztott szemüvegű, rövidgagyás Tompika. A vicces karakterei népszerűségére „a buddhizmus tantrikus ágán haladó” Laár már-már spirituális magasságokba emelkedett magyarázatot adott 2015-ben az Indexen: 

Felgyűlik a lelkünkben egy rakás sérelem az ilyen típusú emberek miatt, és ezek pukkadnak ki az előadás alatt, amit a nézők gyógyító felszabadulásként élnek meg. Nem tudatosan, hanem inkább misztikusan. A depressziót kúraszerűen gyógyítja az abszurd humor.

8. Fületlen fiú

A L'art pour l'art Társulat 1996-ban megjelent Lila liba albumának egyik igen emlékezetes slágere volt ez, amelynek Laár András írta a szövegét és a zenéjét is. Lényegében egy heavy metal-paródia, amit Laár rendre úgy ad elő a mai napig, mintha

a világ legkúlabb rockballadája

lenne, ő pedig szegecselt bőrmellényben rázná a haját, ha nem is egy teltházas stadionnyi, ördögvillázó közönségnek, de legalább a Kopaszkutya egyik tagjaként a Csili művház színháztermében...

9. A nyálon lőtt lány balladája – Laár & Galla reunion

Galla Miklós, aki többek között a Besenyő család Margitjaként lopta be magát a nézők szívébe, 1996. végén a rajongók legnagyobb bánatára kilépett a L’art pour l’art Társulatból, ami onnantól kezdve már nem is volt ugyanaz, mint a hőskorszakban... Az okokat akkoriban csak sejteni lehetett, Galla ezért is érezte valószínűleg fontosnak, hogy 2014-ben megírja az életrajzi könyvében a „szakítás” hátterét: csúnyán összeveszett Dolák-Saly Róberttel és Laár Andrással. Egy félreértett beszélgetést ugyanis ő úgy értelmezett, hogy lándzsát kell törnie a L’art pour l’art Társulat vagy a Holló Színház tévéműsorai mellett, és ő az utóbbit választotta (a Holló Színházat egyébként eleve azért hívta életre Galla 1990-ben, mert a fejekben már akkor is gyakran egybemosódott a magyar és az angol abszurd humor, Laár és Dolák-Saly viszont semmi szín alatt nem akartak Monty Python- és Dudley Moore-szkeccseket felvenni a L’art pour l’art repertoárjába). Ekkoriban diagnosztizáltak rákot Gallánál, ami saját bevallása szerint teljesen felőrölte: depressziós lett, és nem volt beszámítható. Galla végül 18 évnyi mosolyszünet után, 2014 végén ásta el a csatabárdot Laárral, és a rajongóik legnagyobb örömére 2015-ben már együtt énekeltek a Laár András 60. születésnapja alkalmából megszervezett Laár60-koncerten, valamint annak tévés promóciós körútján (a tavalyi Karinthy-gyűrűs purparléjukat viszont most inkább hagyjuk).

Elindult a 2022-es Sziget fesztivál. Ne maradj le semmiről, kövesd a programajánlónkat és iratkozz fel a YouTube csatornánkra!