A PORT-olvasók 9,4 pontra értékelik, igazi örökzöld, és a címben jelzett kérdésen újra elmerenghetünk, hiszen kedd este megint leadja a tévé.
A sztori szerint Magyarország az 1820-as években „a sár és a sötétség birodalma” volt a magyar arisztokrácia jelentős részének a szemében, ezért sokan közülük külföldön töltötték életük nagy részét.
Ki tanulni, ki szórakozni járt Párizsba – utóbbiak közé tartozott Szentirmay Rudolf, illetve a könnyelmű Kárpáthy Abellino, aki alig győzi kivárni, hogy nagybátyja, Kárpáthy János, a dúsgazdag magyar nábob meghaljon, és megörökölhesse a vagyonát. Kárpáthy János nem jár külföldre, ő itthon mulatja el a vagyonát, mivel feleség és gyerek nélkül más értelmet nem talál a létezésének. Ám dacból, baráti segítséggel új fordulatot vesz az élete…
Olyan további Várkonyi-történelmi filmekhez hasonlóan, mint a szintén igen népszerű A kőszívű ember fiai, a Fekete gyémántok és az Egy magyar nábob folytatásaként készült Kárpáthy Zoltán, ez a mű is Jókai Mór regénye alapján készült, szóval a kiváló alapanyag biztosított volt. Ehhez már „csak” az olyan színészóriások játéka kellett, mint Latinovits Zoltán (Rudolf), Darvas Iván (Abellino), Bessenyei Ferenc (Kárpáthy János) vagy Ruttkai Éva (Eszéki Flóra, Rudolf szerelme).
Na meg az sem vált az adaptáció hátrányára, hogy – a vele egyszerre forgatott Kárpáthy Zoltánnal együtt – komoly költségvetésből készült, így
igazi szuperprodukciónak számított
a korszakban (1966-ban mutatták be mindkét alkotást). A kiemelt büdzsé lehetővé tette a változatos helyszínek megszerzését (a magyarországiak mellett pár külföldit is), a gondosan kidolgozott jelmezeket és a hatalmas statisztériát.
Best of Várkonyi
Várkonyi Zoltán legjobb történelmi filmjei
1912. május 13-án, azaz 110 éve született Várkonyi Zoltán színész, rendező, színházigazgató, aki már 1979 óta nincs köztünk, és akinek a legjobb történelmi kalandfilmjeinket köszönhetjük. A PORT.hu olvasóinak szavazatai alapján az alábbi rangsor állt össze.
Tovább
Mindez és az itthon akkor még ritkaságnak számító szélesvásznú formátum mai szemmel nézve is lenyűgöző látványvilágot eredményezett (az operatőr Hildebrand István volt),
ráadásul még egy-két ma is tökéletesen működő akciójelent is került a filmbe (lásd például a pünkösdi forgatag nyaktörő vágtáját).
Ilyen előzmények után nem túl meglepő módon mind az Egy magyar nábob, mind a Kárpáthy Zoltán hatalmas siker lett, és állítólag ennek a kirobbanó népszerűségnek köszönhette Várkonyi, hogy pár évvel később leforgathatta a még a korábbiaknál is látványosabb, a magyar film történetének talán legközkedveltebb művét, az Egri csillagokat. Az Egy magyar nábobról szóló további izgalmas kulisszatitkokat tudhattok meg ebből a korábbi cikkünkből.
Korábbi cikkünk
10 dolog, amit nem tudtál az Egy magyar nábobról
Várkonyi Zoltán egyszerre készítette el ezt a filmet és folytatását, a Kárpáthy Zoltánt, korának igazi szuperprodukcióját, a legnagyobb sztárokkal, a leglátványosabb jelenetekkel és némi erotikával.
Tovább
