Az oroszoknak még zombik sem kellenek ahhoz, hogy egy olyan sorozatot hozzanak össze, mint a The Walking Dead, és az ő verziójuk pont azért olyan jó, mert nem a kiontott belekre, hanem a karakterekre koncentrál.
Amikor a cseh-orosz írónő, Yana Vagner Vongozero című regénye valamikor 2011-ben megjelent, sőt, amikor a könyv alapján Epidemija címmel leforgatták a sorozatot, majd 2019-ben Oroszországban vetíteni kezdték, a COVID-19 világjárványnak még nyoma sem volt, legfeljebb furcsa, kissé aggasztó hírek érkezhettek a messzi Kínából. Mégis, a magyar keresztségben Vongozero - Menekülés a tóhoz címen futó 8 részes sorozat a pandémia legrosszabb forgatókönyvét idézi, amitől néha még nyomasztóbb nézni – ami nem jelenti azt, hogy ne lenne iszonyú izgalmas. Sőt, nekem ez lett a Netflix új sorozatai közül a legizgalmasabb.
A kissé meghökkentő címből a Vongozero név egy kis tavat jelöl valahol a finn határ mentén, Karélia oroszországi felén, ezer másik apró tó mellett. Ide igyekszik egy kis társaság, akiknek sikerült elszökniük a lezárt Moszkvából: Szergej az új élettársával és annak autista fiával, illetve 30 éve nem látott alkoholista apjával, de velük tart Irina, a volt feleség a kisfiukkal, meg a kőgazdag, bunkó szomszéd szintén egy új csajjal és lázadó tinilányával. A formulában semmi újszerű nincsen, sőt, a volt feleséggel menekülünk alaphelyzet konkrétan a Fear the Walking Deadből köszön vissza, de ez majdnem lényegtelen. Merthogy ez egy orosz sorozat, és mint tudjuk, Oroszországban bármi megtörténhet egy átlagos kedden is a boltba menet, nemhogy egy iszonyatos járvány kellős közepén.
Magáról a járványról nem tudunk meg sokat: köhögéssel kezdődik, vért köp az illető, majd kifehéredik és véreres lesz a szeme – ez utóbbi elég hatásos részlet! – és pár napon belül meghal. A hatóságok először helyi karanténnal próbálkoznak, majd lezárják egész Moszkvát, végül egyre brutálisabb megoldásokhoz folyamodnak. Hőseinknek több mint ezer kilométert kell megtenniük a tél közepén a vélt biztonság eléréséhez, és ahogy az az ilyen sorozatokban lenni szokott, nem maga a kór a legveszélyesebb, hanem az emberek, akikkel találkoznak. És itt jön ki a nagy különbség egy amerikai és egy orosz sorozat között: az előbbiekben mindenkinek pontos dramaturgiai célja van, és azon túl nem kapunk tőlük túl sokat, itt viszont az egyes találkozások a főhőseinket alakítják, vagy egy kicsit nekünk szólnak. A szótlan hókotrókezelő, aki a járvány ellenére is folytatja munkáját, az égvilágon semmivel nem viszi előbbre a sztorit, de a maga pár percével is van olyan emlékezetes, mint a The Walking Dead bármely epizodistája.
Mert hát igen, az orosz néplélek, a nagy rejtély szépen visszajön itt, mert akikkel találkoznak hőseink, azok vagy segítenek nekik bármi áron, vagy egy rossz szó miatt agyonvernék őket, és ez a két csoport az esetek többségében bármikor megcserélhető. Erre húzza rendszerint nagyon profin Pavel Kostomarov rendező a posztapokaliptikus túlélő szériák bevett fordulatait, a nagy megmeneküléseket, különös találkozásokat, azt, hogy kiből mit hoz ki a veszélyhelyzet, és persze azt a nagy klasszikus csavart, hogy amikor azt hinnénk, kezd minden jóra fordulni, beüt a mennykő. Tegyük ehhez hozzá a remekül kitalált csoportdinamikát a pszichológus barátnő és az exfeleség között őrlődő főhőssel, a tapló szomszéddal, annak volt sztriptíztáncos csajával, meg a többiekkel, és az őket játszó nagyszerű színészekkel. A Szergejt játszó Kirill Käroban (A vívó, Jobbak nálunk) az a jó, hogy ő aztán tényleg egy tök átlagos pasas, mégis van egy olyan kisugárzása, de a show-t nem ő viszi el, hanem a rég látott apját alakító veterán Yuri Kuznetsov (A sziget) és főleg a hol döbbenetesen rideg, hol zavarba ejtően szenvedélyes exfeleséget játszó Maryana Spivak (Szeretet nélkül).
A Vongozero - Menekülés a tóhoz készítői nem találták fel a spanyolviaszt: egy jól bejáratott formulát adaptáltak teljesen logikusan a helyi ízek szerint, de ezt remekül csinálták, és a jó hír az, hogy a könyvből készült folytatás, vagyis van alapanyag egy második évadhoz – ahogy itt sem varrtak el minden szálat. Sőt, olyan meglepő befejezést kanyarítottak, ami egészen új irányba viheti el a történetet, illetve megerősít pár közkedvelt összeesküvéselméletet.
Értékelés: 9/10