Dopeman és a Kartel emlékezetes üzengetős (mű)balhéi

Hol van már az Animal Cannibalsszel a Fekete Vonattal és Majkával vívott cicaharc a Dopeman-Puzsér konfliktus fényében? Nos, felidézzük őket!

Hol van már a közbeszédet uraló hangfelvétel, illetve annak vélt vagy valós atombomba jellege? A 2024 Oppenheimere címet egyelőre Puzsér Róbert birtokolja, aki Dopemanhez intézett rapdalával idézett elő atomhasadást. Az ominózus szerzemény műelemzésétől és morális megítélésétől most eltekintenénk, annál is inkább, mert jelen pillanatban is (szak)kommentelők százai kötik le magukat ily módon. A pacifizmus jegyében inkább felidézzük Ganxsta Zolee és Dopeman nosztalgikussá szelídült verbális rímháborúit.

Ganxsta Zolee és a Kartel: Ki a fasza gyerek?

„Előrébb vagyok, mint te… Ki adja ki a lemezed, te kis fütyike?”

A magyar néplélek nonstop önostorozásra és kesergésre kárhoztatott állapotáért egyesek Trianont, mások Mohácsot, netán a muhi csatát okolják. Szilárd meggyőződésünk: mindez bakfitty volt a rendszerváltást követő évekhez képest, mikor is a lakosság jelentős része abban a tudatban élt, hogy a Rapülők reprezentálja a hiphop műfajt. A 90-es évek közepén a Ganxsta Zolee és a Kartel feltűnése hasonló zavart keltett a kollektív pszichében, mint a Twin Peaks, és felháborodott szülők ezrei követelték ártatlan lemezbolti eladók fejét. A ’97-es Jégre teszlek lemez sem csitította a kedélyeket, sőt, a Kartel újabb ellenlábasai jelentek meg – ezúttal az éledező rapszíntéren. Az Árral Szemben pedig egyike volt azoknak, akik vitatták a csapat hitelességét, mondván egy veszkócsizmás, kígyóbőr dzsekis ex-rockdobos ne akarjon Ice-T lenni! A válasz pedig nem késlekedett egy azóta magaskulturálissá avanzsált mű formájában:

 

Ganxsta Zolee és a Kartel: Ez itt nem az

„Ha eszembe jutsz egy vasárnap reggel, te bilihajú barom, morcosan kelek fel”

Az Animal Cannibals – Kartel viszály kiváltó okaira vélhetőleg már maguk az érintettek sem pontosan emlékeznek. A Wanted magazin egy korabeli interjúja szerint Dopeman – aki ekkoriban váltotta Lory B-t a Kartelben – meghívást kapott a rapszíntér színe-javát tömörítő Mindenki c. dal klipforgatására, ám végül tisztázatlan okokból kihagyták őt a végleges verzióból. Az érzékeny művészi lélek sebeit pedig nem gyógyította be a Bepanthen, így megszületett az Ez itt nem az, a Fine Young Cannibals zenekar pedig annak dacára sem perelt, hogy a Kartel szegről-végről névrokonaikat vette a szájára.

 

TKO: Nesztek

„Két barom meg egy dagadt labda, büszke lehetsz a Fekete Vonatra”

1999-ben történt egy esemény, mely nemcsak a koszovói háborúról és a pakisztáni-indiai konfliktusról terelte el a figyelmet, de közvetve napfogyatkozást is előidézett: a Fekete Vonat beintett korábbi producerének, Dopemannek, aki Magyarország rémálma című második szólólemezén könnyed célzásértékkel odamart a triónak. Beat, Junior és Fatima erre a Vissza a feladónak című dallal felelt, mely szintén annyira horzsolt, mint nagyanyánk pongyolája. Kiváltképp a Nesztek című viszont-viszontválaszhoz képest, melyben Dopeman nemcsak Ganxsta Zolee-t, hanem az újonnan felfedezett TKO-t is csatasorba állította. Bár a szerzemény hangvétele sem volt éppen békülékeny, pszichénk védőhálóját mégis inkább az alábbi Ogli G-sor okán szakította át:

„Megcsaphat téged egy pofon szele, hihi-háhá-höhö-hőőőőeeeeeee!”

Dopeman: Jóbarátok vagyunk

„A Bibliából Júdás a te példaképed, ezért vagy te büszke, hogy kanyhaló a véred”

Ma már szürreális visszagondolni rá, de a Való világ első szériájának beköltözői többnyire könyvespolccal rendelkező emberek benyomását keltették. Üde kivételt jelentett Majka, akinek karrierje azután vette kezdetét, hogy Dopeman celebvendégként beköltözött a villába. Csakhogy az ózdi Anakin Skywalker idővel túlnőtt mesterén, és elfogadta a Danubius Rádió ajánlatát, melynek értelmében a péntek esti Dopeman-haknikon nem vállalhatott fellépést. Ez vezetett aztán a többi közt a Jóbarátok vagyunk című szerzeményhez, valamint egy emlékezetes dadaista performanszhoz, ahol a felek kiváló érzékkel ötvözték a boksz és a burleszk elemeit.

 

Ganxsta Zolee és a Kartel: Kalauzhal

„Ügyes a kis g*ci, mert mindig odakapaszkodik, ahol megy a szekér, így sokáig él”

A legenda szerint 2002-ben Dopeman úgy döntött, nem akar többé a Kartel producerével, Pierrot-val dolgozni, a csapat tagjai pedig nem kívántak többé egy levegőt szívni az élő fellépéseken gitáron kísérő Pityinger „Kicsi Dope” Péterrel, így útjaik különváltak. De korántsem békés módon, a folyamatos üzengetés hatására aztán a 2004-es Szabad a gazda lemezen Ganxsta Zolee-ból és Big Daddy Lacából előtört a zoológus. És bár a kalauzhal politikailag korrekt metaforának tűnhet a csillagorrú vakondhoz vagy a papucscsőrű gólyához képest, a szövegkörnyezetből egyértelműen kiderül, hogy nem afféle Némó-szerű, szerethető lényként hivatkoznak Dopemanre.

 

Dopeman: A pénz + az ego

„Miért engem nevezel kalauzhalnak, amikor azok még mindig melletted úsznak?”

Az idő minden sebet begyógyít - tartja az Oravecz-i frázis, melynek egyik szemléletes cáfolatával szembesülhettünk négy évvel a Kalauzhal megjelenése után. Bár túlzás lenne azt állítani, hogy Dopeman a kővel dobálást követően vasvillát hajított vissza: a szóban forgó szerzemény hangvétele leginkább ahhoz hasonlít, amikor részeg férfiak hajnali kettőkor az erkélyre vonulva lelkiznek egy házibuliban, majd a „mit csináltok ti itt?” kérdésre lányos zavarukban Torrente felügyelő legendás idézetével válaszolnak.